Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-02 / 153. szám

Agy • Szem • Fül, orr, gége • Szív • Vérkeringés • Tüdő • Emésztés * Máj, epe • Vese és hólyag ♦ Prosztata, pénisz, here • Méh, petefészek, mell • IMMUNRENDSZER • Vér • Bőr • Mozgásszervek • Rák • Hormonok • Fog mmmm HIV-vírus - tönkreteszi az immunrendszert kialakulása: A HÍV (embe­ri immunkárosodást előidé­ző vírus) a limfocitákat tá­madja meg, ezután az im­munrendszer rendkívüli módon aktiválódik, majd végül kimerül; kialakul az AIDS. A HÍV szexuális úton terjed, a vérátömlesztések a nyugati országokban már nem játszanak szerepet. tünetei: Először egy akut kórkép alakul ki lázzal, bőrkiütéssel és nyirokcso­mó-duzzanattal, amit alig lehet megkülönböztetni más fertőző betegségektől. Később kialakul a csökkent védekezőképesség, az AIDS: A HIV-fertőzöttek olyan fertőzéseket kapnak el, amelyeket egészséges emberek ki tudnak védeni. A HÍV károsíthatja az ideg- rendszert, és kedvez a rosszindulatú betegségek kialakulásának. kezelése: A gyógyulás egy­előre lehetetlen. A 90-es évek közepétől antiretrovi- rális gyógyszereket kombi­nálnak nagy hatékonyságú antiretrovirális terápia né­ven, a HIV-halálesetek szá­ma csökken. Tonsillitis - amikor a mandulák begyulladnak kialakulása: A garatüreg­ben található mandulák (tonsillák) az immunrend­szer részét képezik. Sok, szájon át bejutó kórokozót dolgoznak fel. tünetei: Torokfájás, nyelési nehézség, olykor szájszag, genny-pöttyöcskék a man­dulákon (szteptokokkusz). A betegek éjjel rosszul al­szanak és horkolnak. Azok a gyerekek, akiknek folya­matosan duzzadt a garat­mandulájuk, orrhangon be­szélnek, és gyakran van nyitva a szájuk. kezelése: A gennyes tonsillitist antibiotikummal kell kezelni. Veszélyesek le­hetnek a néhány héttel ké­sőbb fellépő post- streptococcalis megbetege­dések. Ezek a szívet és a vesét károsíthatják súlyo­san. Tapintható nyirokcsomók a nyakban-mi a teendő? kialakulása: Amikor az im­munrendszer kórokozók el­len védekezik, több immun­sejt képződik. Ezek a test számos nyirokcsomójában érési folyamaton mennek át, ami azt a célt szolgálja, hogy csak az elhárítandó kórokozót, és ne a saját sej­teket támadják meg. Ennek során előfordulhat nyirok­csomó-megnagyobbodás. tünetei: A beteg lázas to­rokgyulladásban szenved. A nyaki nyirokcsomók megduzzadnak. kezelése: Bakteriális fertő­zés esetén antibiotikumos kezelés javasolt. Vírusos fertőzés esetén pihenés, ajánlott. Védőjátékosok hada őrjáratban immunrendszer, nyirokérrendszer Fegyverkezési verseny a mikrobákkal nyálkahártyák mandulák csecsemőmirigy 1---------nyirokcsomó Peyer-p lakkok a vékonybélben féregnyúlvány nyálkahártyák Az immunrendszer a nyi­rokrendszerrel együtt se­gít a testnek a baktériu­mokat, vírusokat, gombá­kat és a parazitákat sakk­ban tartani. Europress A környezetben sok veszély le­selkedik egészségünkre. Folya­matos fenyegetésnek vagyunk kitéve a vírusok, baktériumok, gombák és egyéb paraziták ál­tal, amelyek egy része életveszé­lyes fertőzést is okozhat. Az im­munrendszer segít a testnek ezeket a veszélyeket sakkban tartani. Csak egy kis karcolás a bőrön, és a mohó bőrbaktériumok már­is ezrével rohamozzák meg a nyílt sebet. Számukra az embe­ri test egy tápanyagokkal teli csodaország, amely csak arra vár, hogy benépesítsék. De min­den testszövetben specializáló­dott sejtek kutatják fel a betola­kodókat, és hívják a falósejteket, hogy azok rövid úton végezze­nek a martalócokkal, és felfalják azokat. A diadalmas hírszerzők és falánkok legyőzött ellenségeik darabkáit trófeaként viselik ma­gukon, és győzelmi menetben vonulnak a nyirokrendszer leg­közelebbi szervébe. Ide tartozik a csecsemőmirigy, a lép, a nyi­rokcsomók, a vakbél féregnyúl­ványa és a mandulák (tonsillák) a szájüregben. Műiden szervet erek kötnek össze egymással, amelyek a vénás rendszerbe tor- kollanak, de keringést nem ké­peznek. Itt naponta két liter szö­vetnedv szállítódik. Az immunrendszer legfonto­sabb feladata, hogy különbséget tegyen a saját és az idegen, po­tenciálisan veszélyes anyagok között. Azokat az anyagokat, amelyek immunreakciót válthat­nak ki, mint például a baktériu­mok sejtfala, antigéneknek ne­vezzük. Az immunreakcióért a limfociták a felelősek, fehérvér­sejtek milliárdjai, amelyek össz- tömege a májéval közel azonos. Alapvetően három limfocita­típus különböztethető meg: a nagy NK-sejtek, a kisebb B- és T- sejtek. Mind őssejtekből kelet­keznek a csontvelőben. A B- és T- sejtek az antigéneket a felszínü­kön található receptorok által is­merik fel. Ezek a B-sejtek eseté­ben antitestek, a T-sejtek eseté­ben a T-sejt receptorok. Az em­ber genetikai összetétele ezen molekulák 100 millió különböző kombinációjának kialakulását teszi lehetővé. Minden egyes limfocita azonban csak egy vari­ációt képez, és ezért csak egy bi­zonyos antigént tud felismerni. Az NK-sejtek azonban az összes antigén ellen hatásosak. Amíg a B-sejtek először a csontvelőben tartózkodnak, ad­dig a T-sejtek korai formái a cse­csemőmirigybe vándorolnak. Itt kiszűrésre kerülnek azok a limfociták, amelyek antennái a test saját sejtjeit kötik meg. Ez gátolja meg a test saját sejtjei el­len irányuló immunreakciót. Az érett limfociták hada folya­matos őrjáratot tart a véren át a nyirokcsomókból kiindulva a nyirokrendszeren keresztül, ahol a különböző antigénekkel találkoznak. A megfelelő anti­génnel való találkozás során ak­tiválódik egy limfocita. Speciá­lis jelzőmolekulák, a citokinek segítségével riadóztatja a társa­it és elkezd osztódni. Ezen a mó­don csupán néhány másodperc alatt sejtklónok hadserege jön létre. A B-sejtek ezután oldható antitesteket állítanak elő, ame­lyekkel a vért és a nyirokfolyadé­kot elárasztják, és a feüsmert el­lenséget megjelölik. Ezek az antitest-antigén komp­lexumok különböző falósejteket, NK-sejteket és T-ölősejteket csalo­gatnak magukhoz. Utóbbiak hoz­zásimulnak a felismert mikro­bákhoz, kilyukasztják azok fel­színét, és egy fehérjebontó enzi­mekből és egyéb különösen re­aktív molekulákból álló halálos koktélt juttatnak az ellenség bel­sejébe. A limfociták hatását erő­síti az úgynevezett complement rendszer: a vérben oldott fehér­jékből áll, amelyek a betolakodók felszínén összegyűlnek, és azok burkát kifúrják. ■ Bizonyos fertőző betegségek át­vészelése életen át tartó védett­séget nyújt szer­vezetünknek. Bizonyos fertőző betegségek átvészelése életen át tartó védett­séget nyújt. Az immunrendszer­nek ezt az emlékezőfunkcióját speciális T-sejtek, a memóriasej­tek közvetítik. Habár a limfo­citák nagy része részt vesz az immunválasz szabályozásában, mégsem dolgozik tökéletesen a gyilkológép: a barátot és az el­lenséget nem mindig sikerül vi­lágosan megkülönböztetni egy­mástól, és ha az immunválasz túllő a célon, a test saját sejtjei is megsérülnek. így alakulnak ki a sokszor életveszélyes autoim­mun betegségek. Az ember és mikroba között zajló csendes háború egy fegy­verkezési verseny, amelyben az immunrendszer évek milliói óta nyertes maradt. Határait a rákos megbetegedések esetén éri el. Itt ugyanis a test saját sejtjei változ­nak meg, és nőnek kontrollálha­tatlan veszéllyé, amely esetében a védekező mechanizmusok gyakran csődöt mondanak. A szakértők az immunrend­szer komplex mechanizmusai­nak megértésében látják az új kezelésekhez vezető megoldás kulcsát a rák és más betegségek a test saját eszközeivel történő még célzottabb leküzdéséhez és gyógyításához. Addig még sok felfedeznivaló van. Tippek az immunrendszerünk megerősítésére BARRiEREK A kiegyensúlyozatlan táplálkozás kedvezhet a fertőzések kialakulásának BEFOLYÁSOLJA AZ ÉLETVITELEM? Az immunrendszer jelentős ré­szét képezik a barrierek, ide tar­tozik a nyál, vagy a gyomorsav. Ennek a barrierfunkciónak a sé­rülése az immunrendszer gyen­güléséhez vezet. A dohányzás károsítja a légutak nyálkahár­tyáját és kedvez a tüdőgyulladás és a krónikus légcsőhurut kiala­kulásának. MILYEN HATÁSSAL VAN A FIZIKAI tevékenység? A rendszeres fizi­kai aktivitás és az egészséges ke­ringés a feltételei annak, hogy az immunrendszer sejtjei gyor­san és gond nélkül eljussanak a test azon részeire, ahol szükség van rájuk. A fizikai aktivitás nö­velése, a táplálkozás javítása és a testsúly csökkentése kedvező­en befolyásolhatják az immuno­lógiai eredetű betegségeket. MILYEN SZEREPET JÁTSZIK A stressz? A központi idegrend­szer (KIR) és az immunrendszer szoros összeköttetésben van egy­mással. Az ingerületátvivő anya­gok, amelyek előállítása függ a KIR-től, befolyásolják az immun- rendszert. Az akut pszichés stressz mégsem vezet minden­képpen fertőzéshez. Eddig nem bizonyított az összefüggés a visz- szatérő fertőzések és a pszichés stressz között. Segíthet a táplálkozás javítása MILYEN HATÁSA VAN A TÁPLÁLKO­ZÁSNAK? A kiegyensúlyozatlan táplálkozás kedvezhet túlsúly, keringési gyengeség és fertőzé­sek kialakulásának. Arra, hogy a vitamintabletták szedése meg­óvna minket a fertőzésektől, nincs tudományos bizonyíték. LÉTEZNEK IMMUNRENDSZERT ERŐ­SÍTŐ gyógyszerek? Csecsemő- mirigy-hormonok, növényi im­munerősítők, kasvirágkészítmé- nyek, probiotikumok: a rendel­kezésre álló orvosi adatok elem­zése során nem mondható el a felsorolt készítmény egyikéről sem, hogy csökkentené a fertő­zések gyakoriságát. HA AZ ORVOS VÉDEKEZŐKÉPESSÉG­CSÖKKENÉST ÁLLAPÍTOTT MEG NÁ­LAM, LÉTEZIK-E KEZELÉSI LEHETŐ­SÉG? Sok krónikus megbetege­dés esetében az alapbetegség (például limfóma) vagy annak kezelése (kemoterápia) okozza a védekezőképesség csökkenését. Ilyen esetben az orvos felvilágo­sítást nyújthat, és gyógyszerek­kel segíthet. Azoknak a betegek­nek, akik egy veleszületett rend­ellenesség miatt túl kevés anti­testet állítanak elő, adhatók an­titestek immunglobulinos ké­szítményekben, infúzió formájá­ban. A veleszületett védekezőké­pesség-csökkenés diagnózisát specialista orvos állíthatja fel. ■ 4 (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents