Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-14 / 163. szám

2011. JÚLIUS 14., CSÜTÖRTÖK 7 GAZDASÁG A kicsik juthatnak kedvezőbb helyzetbe földtörvény-birtokpolitika Erősödik az állam szerepe a bérlésben is - Jönnek a háttéralkuk? Jól mutatnak a bálák. Az állattenyésztést Is ösztönöznék, de mi van, ha ez nem nagyon éri meg a gazdáknak? Elsősorban az állami földek bérleti viszonyait változtatja meg az az augusztustól hatályos tör­vénymódosítás, amely lé­nyegében megszünteti az eddigi gazdálkodók - döntően nagyobb társasá­gok - előbérleti jogát. Az új pályázatokon a kisebb igénylők juthatnak ked­vezőbb helyzetbe. Braunmüller Lajos Az állam földvásárlásban és -bérletben betöltött szerepét ad­minisztratív úton erősíti a hétfőn | elfogadott, augusztus elejétől I életbe lépő, a mezőgazdasági bi­zottság által jegyzett törvényja­vaslat Igaz, a földvásárlások ese­tében csak jogi jelentősége van a változtatásoknak. Ezentúl az ál­lamot képviselő Nemzeti Föld­alapkezelő „a spekulációs földvá­sárlást megelőzendő” elővásárlá­si jogot nyer a termőföldre. A ko­rábban a társtulajdonosok elővá­sárlási jogát lehetővé tevő osztat­lan közös tulajdon esetén is az állam lép előre. A Nemzeti Föld­alapkezelő földvásárlásra rendel­kezésére álló idei kerete - 412 millió forint - azonban egyelőre nem teremt számottevő beavat­kozási lehetőséget a földpiacba. Nagyobb a változás a földbérle­ti jogok terén. Az elfogadott javas­lat szerint az állami földeken nem él tovább az eddigi megművelő előbérleti joga, ha az az elmúlt egy évben nem haszonbérleti szerződésben gazdálkodott a föl­dön. Márpedig a földeket a föld­alapkezelő az elmúlt egy évben megbízásos szerződésben művel­tette a társaságokkal, így a bérle­ti jogviszony sok helyen megsza­kadt. A nagyobb gazdaságokat hátrányosan érintő javaslatból a kiutat sokan a háttéralkukban látják: a társaságok megpróbál­nak peren kívül megegyezni az állammal a bérelt földek sorsáról. Elképzelhető, hogy lesznek ilyen háttéralkuk, a nagyobb gaz­daságok mindenesetre valószínű­leg erre fognak törekedni - mond­HIRDETÉS ta el lapunknak Raskó György ag­rárközgazdász. Hozzátette: ha ilyen megegyezés mégsem tud megszületni, a társaságok min­denképpen perelni fognak. Raskó szerint a legnagyobb konfliktus ott alakul majd ki, hogy az igénylő magángazdák és az állattenyésztő, például tejter­melő telepek ugyanazokra a tele­pülésekhez közel eső földekre pá­lyáznak majd. A tejtermelő tele­pek közelében fekvő földek elvé­tele azonban kérdésessé tenné a tevékenység további fenntartását. „Elképzelhetetlennek tartom, hogy az állattenyésztés elitjétől elvegyék a gazdálkodásukhoz szükséges földeket” - fejtette ki. Ilyen esetekben további jogi le­hetőséget lát Horváth Gábor. A MOSZ főtitkára szerint a földek­hez kapcsolódó létesítmények - például tejtermelő gazdaságok - privatizációs szerződései úgy köt­tettek meg, hogy az állam nem akadályozza meg a vevő tevé­kenységének folytatását. Olyan esetekben, ahol a földbérletek új­raosztása veszélyezteti a meglévő tevékenység - állattenyésztés, tej­termelés - fenntartását, a jelenle­gi bérlők a privatizációs szerző­désre hivatkozva is felléphetnek a földalapkezelővel szemben, ha tudják bizonyítani, hogy a bérle­ti viszonyok átrendeződése miatt korábbi gazdálkodásuk nem mű­Mást ígért az utazási iroda Olvasónk utazási irodával ment el nyaralni. Csaló­dott, utólag tenne panaszt. hibás teljesítésnél már a helyszínen reklamálni kell, ha az ember kártérítést akar. Amint a hölgy írta, indulás­kor is nyilvánvaló volt a „tur­pisság”: a busz kényelmet­len volt, a szállás sem volt négycsillagos, az étkezte­tésről nem is beszélve. Ilyenkor rögtön jelezni kell az utazási iroda képviselőjé­nek. (Olvasónk levele szerint ő a kezdettől fogva velük volt.) Neki kötelező jegyző­könyvezni a helyszínen. Ha erre nem hajlandó, akkor ezt az utas vagy az utasok is megtehetik. Fontos, hogy két tanú hitelesítsen. A hibás teljesítést a helyszínen orvo­solni kell. Ha nem megy, ha­zaérve a jegyzőkönyvet be kell mutatni az irodának, melynek kártérítést kell fi­zetnie, árleszállítás formájá­ban például. Olvasónk csak itthon lépett ügye érdeké­ben. Utólag azonban már ne­héz bizonyítani az állítást (a bizonyíték a helyszínen ké­szült jegyzőkönyv lenne). MIVEL A SZOLGÁLTATÓVAL pol­gári szerződést kötött, a kár­vallott a lakóhelye szerinti békéltető testülethez vagy a bírósághoz fordulhat. ■ R. V. kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Hitel, amely az energiaköltségekben 5-6 év alatt megtérül A magyarországi mintegy 900 ezer panellakásból a különböző állami támogatások és kedvező banki hitelek ellenére is eddig mindössze 200 ezer lakásban történt valamilyen energia meg­takarítást célzó felújítás. Pedig egy átfogó korszerűsítés (nyílászáró csere, fűtésszabályozás, hőszigetelés) lakásonként kb. 1,8 millió forintból megvalósítható és ennek következtében je­lentős, akár 60 %-os energiaköltség megtakarítást lehet elérni. Belekezdeni sosem késő - mond­ta el lapunknak Csonka Tibor az OTP Bank Mikró-és Kisvállalati Igazgatóságának vezetője, aki ügy véli, a társasházi közösségeknek, állami pályázati támogatás nélkül sem kell lemondani­uk a korszerűbb, olcsóbb, komfortosabb otthonról. A társasházi, lakószövetkeze­ti ingatlanok - nem feltétle­nül csak a panelházak - mű­szaki, energetikai állapotá­nak korszerűsítése, felújítása és mindezek pénzügyi megol­dása napjainkban kulcskér­dés a tulajdonközösségek szá­mára. Miért tartanak a hitel- felvételtől a társasházak? Nem tartanak, de néha nehéz a társasház minden egyes la­kóját meggyőzni arról, hogy a hitel gyorsan, akár 5-6 év alatt megtérül az energia árakban, nő az ingatlan értéke, kelleme­sebbé válik a lakókörnyezet. Az OTP Bank kiemelten fontos feladatának tartja, hogy ezen közösségek számára is teljes körű, magas színvonalú banki szolgáltatásokat nyújtson. Az elmúlt években számos tár­sasház és lakásszövetkezet külső-belső megújulásában működtünk közre. A teljes kö­rű korszerűsítéseknél olyan energia megtakarítást lehetett elérni már az első egy-két év­ben, hogy a közös költséget sem kellett emelni. Pályázattal számos lakókö­zösség állami forráshoz tu­dott jutni, de önerőt nem tud­tak hozzáadni a költségek­hez. Sokan viszont nem is nyerték el a célzott állami tá­mogatást. Mennyire rugal­masak az OTP Bank társas­házi hitelei? Egyéni, szakértői megoldást kí­nálunk minden ügyfelünknek, így a társasházaknak is. Azok a lakóközösségek, amelyek nem kaptak állami támogatást az OTP Bank Thermo/Stílus tár­sasházi hitel konstrukciójával kedvezményes, államilag támo­gatott hitelből meg tudják való­sítani az energiatakarékos be­ruházást. Az állami kamattá­mogatás maximum 10 évig ve­hető igénybe. Mértéke a hitei el­ső öt évében 70 %, a második öt évben 35 %. így a lakóközösség által fizetendő kamat 4,5 - 6 % között alakulhat. Amennyiben a hitelt lakástakarék-pénztári szerződéssel kombinálva ve­szik fel, akkor a lakás- takarékpénztár révén is állami támogatásra jogosultak. Ez azt jelenti, hogy a hitel tőkeössze­gének 30 %-át állami támoga­tásból gyűjti össze a lakóközös­ség a hitel lejáratának és visszafizetésének időpontjára, így érdemes elgondolkodni azon, hogy az energiatakarékos felújítások, korszerűsítések hosszabb távon pályázati pénz elnyerése nélkül, hitelből meg­valósítva is jelentős költség megtakarítást eredményeznek. Természetesen az OTP Bank pá­lyázatokhoz kapcsolódó hitel- konstrukciókat is kínál. A Pa­nel, ZBR és ÖKO pályázatokon elnyert állami és önkormányza­ti támogatásokhoz szükséges önerő biztosításához vagy ki­egészítéséhez igénybe vehető a Panel Plusz és a Thermo/Stílus hitel is. Amennyiben a lakókö­zösség minél hamarabb szeret­né a korszerűsítést befejezni az elnyert állami és önkormányza­ti támogatás összegét meg tud­juk „előlegezni” a Támogatás előfinanszírozási hitellel. Eb­ben az esetben a hitel visszafi­zetése a támogatásból, annak kiutalásakor történik. További részletekért keresse OTP fiókjainkat, illetve hívja a 06/1 366-60-30-as telefonszámon a 7-es menüpontot. Szakértőink segítséget nyújtanak 7:30 és 20 óra között. Versenysemlegességi aggályok a szabályozás más módon is versenysemlegességi aggá­lyokat vethet fel. Ha a ma­gántulajdonosoktól történő bérlés során a föld korábbi használójának előbérleti jo­ga van, és az államinál nincs, az a magántulajdono­sok hátrányát jelentheti Szathmáry Katalin, a foldbroker.hu elemzője hoz­zátette: ebben az esetben a földjüket bérbe adó magán- tulajdonosok is követelhet­nék az őket kötő, a gazdál­kodót megillető előbérleti jog megszüntetését. ködhet tovább. Az azonban kérdé­ses, mindez jogkövetkezménnyel járna-e. Hasonló gátat jelenthet a bérle­ti viszonyok radikális átrendezé­se előtt az Országgyűlés által el­fogadott földbirtok-politikai irány­elv is. Ez ugyan a családi gazdál­kodók előnyben részesítését tűzi ki célul, ám szerepel benne egy olyan iránymutatás is, hogy a Nemzeti Földalap működése so­rán köteles az állattenyésztő tele­pek működéséhez szükséges ter­mőföld megszerzésének elősegí­tését szem előtt tartani. A kisebb gazdálkodók eseté­ben ez ugyanakkor felettébb két­séges, hiszen nem érné meg ne­kik az állattartás. A MOSZ főtit­kára megjegyezte: egészen biz­tos, hogy az új jogszabályi kör­nyezetjelentős érdeksérelmeket fog okozni. Ha háttérbe szorítják a földeket bérlő, nagyobb társa­ságokat, akkor tulajdonképpen diszkriminációt követnek el ve­lük szemben - mondta Horváth Gábor. Probléma, hogy a bérlők­kel kötött megbízásos szerződé­sek október végén járnak le, pe­dig a vetést már szeptember vé­gén el kellene kezdeni. A jelen­legi bérlők tehát nem vethetnek abban a biztos tudatban, hogy jövőre még ők termelnek az adott földön, jóllehet erre az elvi lehetőségük megvan. Horváth Gábor kétségesnek tartja, hogy tömegesen lenné­nek megegyezések a nagyobb gazdálkodókkal arról, hogy terü­letük egy részének átengedésé­vel folytathatják tevékenységü­ket. Bár az egyes megegyezések lehetőségét nem zárja ki, kérdé­ses, „ki lehet-e venni egy gazda­ságból tíz százaléknyi területet úgy, hogy továbbra is fenntartsa szerződéses kötelezettségeit, pél­dául fizesse hiteleit, és még nye­resége is legyen. Abban sem va­gyok biztos, hogy az új igénylők önmérsékletet tanúsítanak, azt látom, étvágyuk, földéhségük meglehetősen nagy. Ha az állam- apparátus alkuképesnek bizo­nyul, akkor viszont lehetséges, hogy lesznek ilyen paktumok, de még nem tudni, milyen felté­telekkel” - tette hozzá. Visszafogottabb most a mezőgazdasági drágulás Még mindig jelentős, de az új termés megjelenésével enyhült az agrárinfláció. Májusban 37,6 százalékkal kerültek többe a mezőgazdasági termékek, mint egy évvel korábban - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Ez az idei legalacsonyabb drá­gulási ütem, miután az 50 szá­zalékot is megközelítette a ter- melőiár-emelkedés az év elején. Az árnyomás enyhülése össz­hangban van a főbb termények nemzetközi tőzsdei jegyzésárak csökkenésével, amely év eleje óta látható. ■ Az év elején a termelői­ár-növekedés nagyon brutális volt, megköze­lítette az 50 százalékot. A májusi forgalomban ugyan még kisebb súllyal sze­repel az idei termés, de már látható volt akkor is, hogy az időjárás kegyesebb lesz a nö­vénytermesztéssel, mint egy évvel korábban. Még így is a növényi termé­kek drágultak jobban, 48,9 százalékkal éves alapon. Az ál­lati termékek és vágóállatok átlagosan 16,6 százalékkal ke­rültek többe, mint 2010 máju­sában. A gabonaféléknél lassult az áremelkedés, márciushoz ké­pest pedig jelentős csökkenés is volt. A búza ára például ton­nánként 74 ezer forintról 46 ezer alá mérséklődött, és ha­sonló mértékű volt az árpa ár­esése is. A gyümölcsféléknél vi­A mezőgazdasági árak éves Változása (százalék) VOGRAFIKA Forrás: KSH szont már átlagban a 70 száza­lékot is meghaladta a hónap so­rán az áremelkedés, itt a fagy­károk miatt estek ki a termelés­ből teljes ültetvények. A burgo­nya termelői ára 34,1 százalék­kal emelkedett, viszont a KSH közleménye szerint a tárolt burgonya magas ára miatt idén májusban nem okozott olyan jelentős áremelést az újburgo­nya megjelenése, mint amilyet szokott. A vágóállatoknál elsősorban a marha ára emelkedett, közel 50 százalékkal. Az állati termékek­nél pedig a tej húzza fel az átla­got, amelynek felvásárlási ára 85,8 forinton állt a hónap során. A magas takarmányárak magya­rázzák az állati termékek drágu­lását, ugyanakkor a nyomott ke­reslet ezzel ellentétesen hat. Az év hátralevő részében további enyhülés valószínű a drágulás­ban, de a válság alatti mélypon­tot várhatóan nem fogja elérni az árszint, legfeljebb egy-egy ter­mék esetében. ■ B. D.

Next

/
Thumbnails
Contents