Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-11 / 160. szám
KORKÉP TOLNAI A várdombi általános iskola diákjai az iskola körül teszik meg a bemelegítő köröket. Jövőre várhatóan gyakrabban futnak majd errefelé Megtelnének a tornatermek tervezet Heti 5 testnevelésórát írnának elő a diákok részére Hatan nyerték el a Zöld Óvoda címet a megyéből Három új és három régi megyei pályázó nyerte el a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatán a Zöld Óvoda 2011 címet. Először járt sikerrel a szekszárdi Gyermeklánc kertvárosi óvodája, a nagymányoki Pitypang óvoda és a pári egységes bölcsőde-óvoda, míg a paksi Hétszínvirág, a bonyhádi Napsugár és a tamási Aranyerdő tagóvoda már többedszer. A cím tanúsítja, hogy az intézményben a gyermekek korcsoportjuknak megfelelő tapasztalatra építő környezeti nevelésben részesülnek. A pályázat nem jár együtt anyagi támogatással. ■ H. É. 4 Rendezvényekre most nem kaptak támogatást tolna A város szűkös anyagi lehetőségemé tekintettel elutasította a tolnai képviselő-testület a két helyi kisebbségi önkormányzat kérelmét a német nemzetiségi nap, illetve a roma nap megrendezésére. Előbbire 400 ezer, utóbbira 300 ezer forint támogatást kértek. A roma önkormányzat ezen túl 200 ezer forintot kért hátrányos helyzetű gyerekek számára kirándulásra. A testület ezt sem támogatta. Döntés született viszont arról, hogy a német kisebbségi ön- kormányzatnak 300 ezer, a cigánynak 200 ezer forint támogatást nyújt a települési önkormányzat az év második felére. ■ K. S. Szentmisével ünnepelték a templomukat németkér-hard Ünnepi szentmisével emlékeztek a hardi templom alapításának 25. évfordulójára vasárnap. A szentmisét vendégként a kolozsvári Bazsó Dombi Attila görög katolikus áldozópap celebrálta. A helyiek mellett részt vettek rajta a Magyarok Nagyasszonya Lovagrend képviselői is. Közreműködött a németkéri női kórus. Kolbert Mátyás plébános elmondta, az 1953-ban összecsatolt Németkéren és Har- don a két egyházközség önállósága máig megmaradt. ■ V. M. Amennyiben a parlament ősszel elfogadja a közoktatási törvényt, bevezethetik a kötelező mindennapos testnevelést a 2012/2013- as tanévben. Molnár Ágnes- Én lennék a legboldogabb, ha minden nap lenne tesióra az iskolában - mondta vidáman a szekszárdi Molnár Dominik, amikor meghallotta, miről szól a legújabb közoktatási törvényjavaslat. Ő annak örülne, ha a foglalkozások a tanórák között lennének, délután ugyanis már nem érne rá ilyenekre. - Háromszor 45 perces tanulóóráim lesznek iskola után, vagyis csak este lenne szabadidőm - fűzte hozzá.- Mi is örömmel üdvözöljük a javaslatot - mondta Ónodi Szabolcs, a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium igazgatója, aki a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének alelnöke is egyben. Az igazgató is részt vett a koncepció véleményezésében, és hangsúlyozta, nagy szükség van arra, hogy a diákok minden nap részt vehessenek testnevelési órákon. Eddig ugyanis heti 2,5 volt a kötelező óraszám. Illetve azoknál az intézményeknél, melyekben iskolaotthonos rendszer működik, minden nap kötelező a testmozgás. - Ez azt jelenti - magyarázta áz igazgató -, hogy azokon a napokon, melyeken nincs tornaóra, délutáni sportfoglalkozásokat kell tartani. Ezzel viszont az a bökkenő, hogy ha a gyereknek egyéb elfoglaltsága van, például gyakorol a kórussal, önhibáján kívül nem tud részt venni rajtuk. A mi gimnáziumunkban már 12 éve van minden nap testnevelésóra, melyet a gyerekek örömmel vesznek. Az új törvényjavaslattal kapcsolatban még semmi nem biztos, a koncepció várhatóan őszszel kerülhet a parlament elé. Legkorábban a 2012/2013-as tanévben lépne életbe, de hogy pontosan mit fog tartalmazni, még az is homályba burkolózik. A változás az általános és a középiskolásokat is érintené. A tervezet szerint tehát minden nap kötelezővé tennék a testnevelésórát, az azonban nem biztos, hogy tanórai keretek között fog megvalósulni. A koncepciót ugyanis sokan támadják, mondván, épp eléggé le vannak terhelve a gyerekek ahhoz, hogy még több órájuk legyen. Ónodi Szabolcs viszont erre azt mondta, hogy ha a diáknak van egy nap 6 elméleti órája, az terheli le igazán. Azonban ha a harmadik óra után lenne egy testnevelés is, az ifjak testileg és szellemileg is felfrissülnének. Arról nem is beszélve, hogy ha már fiatalon hozzászoknak az aktív testmozgáshoz, erre felnőtt korukban is igényük lesz. Mint azt Ónodi Szabolcs elmondta, a heti 5 óra bevezetéséhez a tárgyi feltételeknek is javulniuk kell. Erre kormányszintű ígéret hangzott el. - Már nagyon várjuk a változást, mely népegészségügyi szempontból sem odázható el - tette hozzá.- Rendkívül rossz állapotban vannak ugyanis a gyerekek, így nagy szükség lenne a tornaórák számának emelésére - véleményezte a tervezetet Gujás Erika szekszárdi gyermekgyógyász. Egyre többen küzdenek ugyanis túlsúllyal, gerincbántalmakkal illetve hanyag tartással. Ezek pedig mind a mozgás hiányára vezethetők vissza. A napi 45 perc tehát a minimum, melyre szüksége lenne a fiataloknak. A gyermekgyógyász véleménye szerint a heti öt órából legalább kettőn úszni kellene a gyerekeknek, mert ez kondicionál a legjobban, és számos bántalomra gyógyírt jelenthetne. Kötelességük az olcsóbb megoldást választani tolna Tiltakozik a Tolnai Városvédő Egyesület az ellen, hogy a Hősök terén megszűnő óvodát az ön- kormányzat a legújabb tervek szerint át kívánja költöztetni a tolnai helytörténeti kiállítás helyére, a Tolna központjában levő volt barokk kolostor épületbe, és a kiállítási anyagot a mözsi iskola épületébe helyezik át A város vezetéséhez és lapunkhoz is eljuttatott levelében az egyesület elnöke, Präger Mária építész - id. Freund Györgyöt, a városvédők alapító elnökét idézve - emlékeztet arra: a Tolnai Városvédő Egyesület 1998- ban azért alakult, hogy „Tolnán is legyen helytörténeti kiállítás, hogy legyenek emberek, akik felelősséggel vigyáznak a város értékeire”. A városvédők szerint a barokk műemlék nem alkalmas óvodának, a kiállítás áthelyezése Tolna központjából a mözsi iskolába pedig elfogadhataüan. ■ A szakhatóságok véleményét kikérve születhet meg a végleges döntés. I Appelshoffer Ágnes alpolgármester közölte: az óvodát (amelynek épületét a jelenleg folyó városközpont-rehabilitációs beruházás részeként szolgáltatóházzá alakítják - a szerk.) a volt laktanya egyik ingatlanába költöztették volna. Az épület átalakítását azonban a város önerőből nem tudja finanszírozni. A 90 gyermeket viszont el kell helyezni, a városnak a zeneiskola alatti épületrész az egyeüen olyan ingaüana, ami alkalmas erre. Az még nem dőlt el, hogy csupán átmeneti, vagy hosszú távra szóló megoldás lesz ez. A város főépítésze megvizsgálja az épület adottságait és a szakhatóságok véleményét kikérve születhet csak meg a végleges döntés. Ha viszont nincs szakmai akadály, akkor a képviselőknek kötelességük a lényegesen olcsóbb megoldást választani, A helytörténeti gyűjtemény továbbra is a megszokott módon látogatható lesz, a mözsi iskola megüresedő termeiben. Az új kiállítóterek berendezését a megyei múzeum és a Bezerédj-szabad- időközpont szakemberei végzik. Az alpolgármester felhívta a figyelmet: a Tolna központjában eredetileg kolostornak épült épületben most is zeneiskola működik. Semmi olyat nem terveznek az épület hasznosításával kapcsolatban, ami méltatlan lenne a város örökségéhez. ■ S. K. NÉPÚJSÁG - 2011. JÚLIUS 11., HÉTFŐ A tervezet jó, a megvalósítás milyensége kérdéses heilmann józsEFNÉ, a szekszárdi Garay-gimnázium igazgatója is üdvözli a javaslatot, ám ő inkább azzal értene egyet, ha a kötelező órákat tanításon kívüli foglalkozásokban is el lehetne számolni Náluk számtalan ilyen lehetőség közül választhatnak a diákok. Majd kiemelte, kétségtelen, hogy rossz kondícióban vannak a fiatalok, fontos tehát a mindennapos testmozgás. Ezzel Pappné Kutas Annamária, a szekszárdi Babits általános iskola igazgatója is egyetért Náluk azonban az a fő probléma, hogy kicsi a tornaterem, és nehezen lenne kivitelezhető ott az emelt óraszám minden osztály részére. Textilmesék Őcsényben Rell Kata (képünkön) alkotásaiból nyílt kiállítás az őcsényi Közösségi Házban szombaton délután. A színes textilképek alkotóját és képeit Bágyi Zsuzsanna festőművész mutatta be a megnyitó közönségének. A tárlatot július 23-ig láthatják az érdeklődők a közösségi ház nyitvatartási idejében Háromszor fordultak a lánglovagok falunap Főzőverseny, focitorna, habparty és más mulatságok a kánikulában kistormás A település méretéhez képest kifejezetten nagyszabású falunapot rendeztek szombaton Kistormáson: a résztvevők - köztük számos elszármazott - mintegy háromszázötven fős létszáma nagyjából megegyezett a falu lélekszámával. Csapó László polgármester elmondta: a rendezvény már régen kinőtte az eredeti helyszínt, az iskolaudvart, hatodik éve a sportpálya környékén falunapoznak. Idén sem maradhatott el a kispályás focitorna, tíz csapattal, helyből és a környékbeli településekről. A legjobbnak ezúttal az Udvari csapata bizonyult, a kölesdi Ultrák, illetve a kölesdi-szekszárdi Jóbarátok előtt. A (pörkölt)főzőverseny szintén állandó program. A tizenkét induló közül az első három helybéli lett: 1. Néth Mária gombás vadpörkölttel, 2. Szekeres Istvánná, 3. Kemény István, mindketten marhapörkölttel. A falunap egyben gyermeknap is volt, a legfiatalabba- kat ingyenes vidámpark és nem utolsósorban habparty várta, amelynek sikerét jelzi, hogy a tűzoltók háromszor fordultak: három tartálynyi habot, illetve vizet locsoltak ki a nagy melegben. Csapó László azt is elmondta, hogy a falunap az önkormányzat számára „nullszaldós” lesz, köszönhetően a sok nagylelkű támogatónak, akiknek sora egy A/4-es lapot kitesz. ■ S. Zs. A kistormás! Farkas István vegyes disznópörköltet főzött Képek: TE0L.hu
