Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-07 / 157. szám

2011. JÚLIUS 7., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG jí 3 . • • * Il Iliit«' 11 i t&lfy ti Itt mindenre fény derült Itt jártunk. Kíváncsian léptünk be a Tolnai Népújság szerkesztőségébe, ahol körbevezettek minket, és az összes kérdésünkre választ kaptunk AZ OLDALT SZERKESZTETTE: Molnár Ágnes, 30/650-3013, agnes2.molnar@axels.hu Az oldalon megjelent írásokat olvashatjátok a www.teoi.hun . látogatás Végigkövettük, hogy lesz a sok-sok cikkből kész újság Vajon mi okozza j a gyorséttermek népszerűségét? { ft f A mai felgyorsult világban f háttérbe szorult a főzés, és | I az emberek inkább a drága, 1 P egészségtelen gyorsétterme- I / két választják. Ez talán azzal i f magyarázható, hogy nincs 1 í idejük főzőcskézni, sütöget- 1 * ni, csak az a lényeg, hogy va- ^ I lami legyen a gyomrukban, j Még a csapból is az folyik, J hogy ilyen menü van ennyi- á , ért, hogy mekkora kóla jár a * f sült krumplihoz, és mennyi 4 f az extramegaburger ára. De I p mit mondanak a szakembe- | f rek? Egyértelműen azt, hogy 1 f ezek az ételek, italok egész- 4 % ségtelenek. Bárki hallhatta I * már, ahogy a nagymamája I 1 kifakad: „ezek a művackok J f károsak a szervezetedre, azt | 1 se tudod, miből vannak, én J sokkal jobbat tudok neked főzni, méghozzá olcsóbban, t 1 Az igazi házi ízek sokkal töb- g > bet érnek”. Valljuk be, van egy kis igazság abban, amit I ők hajtogatnak minden ál­dott nap. í Próbáljuk ki: tegyünk el egy sajtburgert a szekrény­be, és vegyük ki egy-két hét­* tel később! Semmi, azaz sem- *• mi nem történik vele. Ugyan­it úgy virít a csomagolásban. | Ezzel tudjuk bizonyítani, ; hogy milyen sok tartósító- 1 szer található a gyorséttermi : ételekben, amelyek roppant egészségtelenek. Vajon ak­kor miért vonzza az embere­ket? Érdekes kérdés. Ameri- 1 kában a szegények járnak in- 1 kább gyorséttermekbe, mert az olcsóbb. Magyarországon I és Európában pedig azok f tesznek így, akik megtehetik, hiszen nem két fillérbe kerül a kínálat. Akkor miért van mégis annyi vendégük? falán csak I > azért, mert olyan finomak? J : Vagy azért, mert minden- \ honnan azt sugallják, hogy <f * menjünk gyorséttermekbe? • f Ez vélhetően rejtély marad. ■ Sparks Jason, Garay Já- | nos Gimnázium, 9. B 8 ...~ * Ne m is gondoltuk volna, hogy az újságíráshoz az íráskészségen kívül még ilyen sok adottság szüksé­geltetik. Innentől azonban már céltudatosan készül­hetünk erre a pályára. Szabó Samantha Nemrég tizenegy garays diák társaságában tanúja lehettem annak, hogy miképp lesz egy piszkozatból újságcikk 24 óra leforgása alatt. Tolna megye egyetlen, naponta megjelenő lapjánál, a Tolnai Népújságnál dolgozóknak nincs egyszerű dolguk. Nap mint nap ver­senyt futnak ugyanis az idő­vel, hogy másnap reggelre az olvasók elégedetten tarthas­sák kezükben a 16 oldalas la­pot. Ebbe a versenyfutásba ka­lauzolta el a kíváncsi diákokat az újság két munkatársa nem sokkal ezelőtt. Első állomásként megtekint­hettük a lapzártát a Népújság irodájában. Megtudtuk, hogy az íráshoz való érzék nem elég ah­hoz, hogy valaki újságíró lehes­sen, hiszen a cikkeiket csak úgy készíthetik el, ha arról témától függően szakértőt is kikérdez­nek, illetve sok esetben enge­délyt kérnek az érintettektől. Ebből kifolyólag az itt dolgozó embereknek meglehetősen kommunikatívnak, kreatívnak, nyitottnak és tájékozottnak kell lenniük. Természetesen az újságot fenn kell tartaniuk valamiből, ezért a rengeteg tájékoztató jel­legű cikk mellett reklámok is helyet kapnak az oldala­kon. Ezeknek a meg­valósítása azonban nem könnyű feladat - tudhattuk meg az egyik szer­kesztőtől -, hiszen több körzeti hirdető újság is erős konkuren­ciának számít ingyenes megje­lenésük miatt. Akik mégis szíve­sen hirdetnek itt, biztosak lehet­nek abban, hogy hirdetésüket naponta több tízezer olvasó fog­ja elolvasni, és köztük jó arány­ban lesznek az érdeklődők. A szerkesztőség után célba vettük a pécsi nyomdát, ahol már vártak minket este fél ki­lenckor. A nyomda hálózati kap­■ Kreatívnak, nyitottnak és tájékozottnak kell lenni. csolatban áll a szekszárdi szer­kesztőséggel, ahonnan lapzár­ta után (19-20 óra körül) azon­nal megkapják a hosszú út előtt álló, még virtuális újság oldala­it. A számítógépes beállítások után még mindig csak egy vé­kony, átlátszó mű­anyag lapokból álló „félkész terméket” tarthattunk a ke­zünkben. Ezek lát­szólag csak fekete­fehér oldalak nyomására alkal­masak. Ám miután a kezünkbe fogtunk egy nagyítót, felfedez­hettük, hogy a képek és betűk apró pontokból állnak, és ezek elhelyezkedése és egymástól való távolsága adja majd a kü­lönböző árnyalatokat. Egy szí­nes oldalhoz négy különböző színű lapocska szükségeltetik. A négy nyomdai alapszín a ci­án, a bíbor, a sárga és a fekete; ezek egymásra nyomásából jön létre egy színes oldal. Meghatározó élmény volt belelátni a szakmába este fél tizenegykor elégedet­ten érkeztünk meg Szek- szárdra, hiszen tizenegy diák ismét hasznosan tölthette idejét. Többségük már jártas az újságírásban; van köz­tünk, aki részt vesz az isko­lai diákújság, az Agyalap szerkesztésében. Cikkeik rendszeresen megjelennek a Tolnai Népújságban is. számukra meghatározó lehe­tett kicsit jobban belelátni eb­be a szakmába, amellyel ta­lán későbbi életükben is találkoznak még. Uli ira m i IHIEMiW imádiák a fotósok A műanyag lapokon lévő in­formációkat gépek segítségével fémlapokra másolják, azokat meghajlítják, hiszen ezek fog­nak a nyomdagép hengereire kerülni. A papírteremben azt is megtudtuk, hogy itt tárolják a hatalmas, egyenként 2-300 ki­lós papírtekercseket, amelyek­ből naponta 4 tonnát használ­nak fel nyolcvanezer újsághoz. Ezekre a papírokra a már emlí­tett fémlemezekről közvetetten kerül fel a tinta. A nyomtatás során a vegyi anyagok vizet vonzó és taszító tulajdonságait használják fel, hogy csak oda kerüljön festék, ahová a szer­kesztők szeretnék. Az egész kirándulás legizgal­masabb részeként bepillanthat­tunk abba a terembe, ahol már a gépekre van bízva minden. A négy alapszín szerint elkülönü­lő állomásokon egy újság má­sodpercek alatt haladt végig, szemmel nem is lehetett követ­ni. Mire körbesétáltuk a hatal­mas gépóriásokat, egy futósza­lag már tele volt összehajtoga­tott újságokkal. Nagy élmény volt megtekinteni benne a ró­lunk készült cikket fotóval együtt, amelyet csupán néhány órával azelőtt készített a Népúj­ság fotósa a szerkesztőségben! A cikk szerzője a Garay János Gimnázium 11. B osztályos tanulója Gondolom, sokan hallottatok már világhírű szupermodellek- ről, akik gyönyörűek, és talán a véletlen műve, hogy felfedezték őket. Mi magyarok sem szűköl­ködünk ilyesfajta tehetségekből, ugyanis Palvin Barbara (18) és Mihalik Enikő (24) is ezt a cso­portot képviselik! Persze még rengeteg gyönyörű magyar mo­dellt mutathatnék be nektek, köztük Srej Zsófiát, Fórizs Adinát, vagy éppen Axente Vanessát. Én azonban az előző kettő pályafutását követtem fi­gyelemmel. Barbara nemzetközi karrierje 2010-ben ért a csúcsá­ra, és alig 1 év alatt olyan sike­reket ért el, amit nagyon sokan megirigyelhetnének. Neves új­ságok kérték fel egy-egy címlap­fotóra, belső anyagra. Szerepelt már az orosz Vogue címlapján, a Muse és a koreai Harper’s Bazaarban is. Ugyan pár centi­vel kisebb mint társai, de baba­arcát imádják a fotósok. Térjünk át a másik büszkeségünkre, Mihalik Enikőre! Őt egy bevá­sárlásnál szólították le, onnan már semmi sem állíthatta meg! Békéscsabán lakott, majd mikor befejezte a középiskolát, New Yorkba költözött. Lenyűgöző si­kereket ért el, szerepelt a Szex és New York című filmben, és olyan kifutókon lépkedett, mint a Chanel, Giorgio Armani, Don­na Karan, Kenzo, Givenchy. Két éve a Victoria’s Secret kifutóján vonult New Yorkban, ami az egyik legnagyobb megtisztelte­tés egy modell számára. Idén a Glamour a legjobb modell kate­góriába választotta, ám ezt a cí­met Palvin Barbara vitte el! Gratulálok a két lánynak, re­mélem még nagyon sokáig hal­lunk róluk. ■ Cziráki Barbara Tamási, Béri Balogh Ádám Gimnázium, 10. A % Palvin Barbara O 7 T A D rv T7 Ti Jf A n A TVT T T 1? T C 7 A D A V A 7 A C O 1 il li U IV — 1V1 A U A 1>I J2i L Jdi 1 — OiíUIViinUZiiid Sztárvilág ___ Görög Z ita látta a kárát annak a véletlen elszólás­nak, mely Kovács Áron műsorvezető szájából csú­szott ki a Szerencseszom­bat egy korábbi adásában. Áron ugyanis a Sugarloaf együttest „Sugár- lóf*szként” konferálta be, melyre Görög Zita csak egy „jaj-jaj”-t mondott. A műsor készítői szerint ez­zel még jobban felhívta a figyelmet a bakira. Ugyan­is ahelyett, hogy frappán­san megoldotta volna a helyzetet, még jobban rá­erősített az elszólásra. Zi­tát ezért kirúgták a műsor­ból, melyet nagyon igaz­ságtalannak érez. Hódítás Ne görcsölj rá az ismerkedésre! Lányok, biztos vagyok benne, hogy ti is kerültetek olyan helyzetbe, hogy nem tudtátok a kiszemelt fi­út meghódítani. Vagy azért mert féltetek, netalántán mert messze lakott. Több eset is van, ami miatt úgy gondolhatjátok, hogy ez re­ménytelen. De ne aggódjatok, van megoldás! Ha a fiú más körökben mozog, sportos vagy bulizós, a leg­könnyebb az, ha egy helyre men­tek bulizni, vagy egy közös társa­ságot összeboronáltok. Ha ez kész, nem kell mást tenned, csak beszél­getned vele, néha ránézni, rámoso­lyogni. Ettől a fiú - ha van egy kis esze - majd leszűri azt, hogy te biztos aranyos, kedves, és persze határozott vagy. És nem melléke­sen, tetszel neki. Ha nem megy oda hozzád, ülj le te valahova a kö­zelébe, és kezd el a beszélgetést bármivel! Tényleg bármivel! Sokszor egy kacér mosoly is elég, hogy célt érj A másik eset, ha az illető messze van. Nekünk azonban ez sem aka­dály. Van közös ismerősötök? Vedd úgy, hogy kész is. Beszélsz az ismerősöddel, hogy említsen már meg neki, és ha megteszi, onnantól nincs megállás. Bejelöl­heted közösségi portálokon, és ha neki is tetszel, egy idő után már magától mennek a dolgok. Ne fe­ledjétek, ami tilos: tanár, barátnő pasija vagy kiszemeltje, vagy ép­pen expasija, akivel nemrég sza­kítottak. Ha nem jönne össze ál­maid szerelmével, akkor se kese­redj el. Attól te nem vagy se rosz- szabb, se csúnyább. Inkább él­vezd az életet! Cziráki Barbara, Tamási, BBÁG, 10. A Beszólások megtörlek, mint Krisz Rudi a csendet. kiütlek, mint Pistikét az erjedt almaié. olyan paraszt vagy, hogy már az óvodában is kikapáltad a ho­mokozót. akkora orrod van, hogy a zsák­utcából csak tolatva tudsz ki­jönni. olyan rusnya vagy, hogy a bu­meráng sem jön vissza hozzád. olyan büdös a szád, hogy az indiánok nyilat mérgeznének vele. olyan ráncos a homlokod, hogy a kalapot úgy kell felcsavarozni a fejedre. olyan kövér vagy, hogy az észa­ki oldaladon megtelepedett a moha. 1 i «

Next

/
Thumbnails
Contents