Tolnai Népújság, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-04 / 130. szám
3 2011. JÚNIUS 4., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR JEGYZET IHÁROSI IBOLYA Mindenről az időjárás tehet lassan olyanok leszünk, mint az angolok. Leélnek egy hosszú, boldog életet, hogy soha nem beszéltek másról, mint az időjárásról. Már reggel tudni lehet, ha valami baj van az időjárással. Először telefonon indulnak támadásba a mániákusok. Kijelentenek, bejelentenek, följelentenek. Régebben, ha másként nem lehetett megszabadulni az évszázad bűnügyét leleplezni akaró mániákustól, azt tanácsoltam: forduljon bizalommal a rendőrséghez. Mígnem kiderült, hogy hasonló esetben ők meg az újsághoz küldik kezelhetetlen bejelentőiket. Jönnek személyesen, szatyomyi iratanyaggal, nyolc jogerős ítélettel, amelyek mind arról a pár négyzetméter földről szólnak, amit a szomszéd el- orzott. A kérés csak annyi, hogy a jogerős ítéleteket mielőbb helyeztessük hatályon kívül. A szomszéd kapja meg a magáét, hogy további életében övezze őt a széles közvélemény megvetése. Azt nem érdemes mondani, hogy inkább béküljenek ki, mert akkor kezdődik elölről az egész. Hogy ő a jámbor, bezzeg a másik... egy fokkal komolyabbra fordítva a szót, a tudomány is azt mondja, hogy a fülledt, meleg idő, főként a keringési és a légzési szervek betegségeiben szenvedőket viselheti meg. Nagy melegben megugrik a halálozási statisztika, elsősorban az idősek és krónikus betegek a veszélyeztetettek. Ha megázunk, megfázunk. KEDVES ISMERŐSÖM ÍS azt mondta, nem bírja már ezt az időt Hogy egyszerre kellene magával cipelnie az esernyőt és a napernyőt Ideges, fáj a feje. Mondják is kollégái, hogy a héten mindenkihez volt egy-két rossz szava. most már csak azt nem tudom, hogy mire fogunk hivatkozni, ha végre stabilizálódik az időjárás. Most már tényleg kész lesz a mű hulladékgazdálkodás További százmillió forintot vár a gesztor a társulástól A cikói lerakó még mindig próbaüzemben működik, a végleges használatbavételi engedélyt várják. A szekszárdi átrakó és a hulladékudvarok beüzemelése még nem történt meg. Nem az összes szeméttelep rekultivációja szerepel a programban. Ihárosi Ibolya Hét év után lassan valóban a befejezéséhez közeledik a Dél-Bala- ton és Sió-völgye nagytérségi hulladékgazdálkodási projekt, amely 204 település 360 ezer lakója számára jelent biztonságosabb és szakszerűbb a hulladék- kezelést. Mint dr. Sárosi József, a Re- Kom Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a két szekszárdi hulladékudvar közül a Damjanich utcai teljesen elkészült, a leendő üzemeltető, Alisca Terra Kft. intézi a szak- hatósági engedélyeztetést. Az Epreskert utcában átrakó és hulladékudvar is létesül, ott még vannak vissza munkálatok. Folyamatban van egy közbeszerzési eljárás a mérlegház építésére, illetve hídmérleg beszerzésére. Várhatóan a projekt ezen elemei is hamarosan megvalósulnak - tette hozzá az ügyvezető A cikói válogató próbaüzemben, de lényegében zavartalanul működik. A 100 településről odahordott, szelektíven gyűjtött hulladékot válogatják, bálázzák és értékesítik. ■ Egy fillérrel sem akarunk többet fizetni, mint amennyi jár. A hiánypótlási munkák 80-90 százalékban elkészültek, és a garanciális javításokat a kivitelező folyamatosan végzi. A komposztálás még nem kezdődött meg, jelenleg a második kazetta feltöltése zajlik. A beruházás az Európai Unió, a magyar állam és a részt vevő önkormányzatok közös finanszírozásával valósul meg. A program költségvetése 12,5 milliárd forint. A költségek 65 százalékát az unió, 25-öt a magyar állam, 10 százalékát pedig az önkormányzatok fizetik. Utóbbiak nagy részének azonban erre bi Ön szerint jó megoldás-e hosszú távon a szelektív gyűjtés? ' Szavazzon honlapunkon ^ vasárnap 16 óráig: * TEOLhu Jr A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. A cikói üzemben a 100 településről odahordott, szelektíven gyűjtött hulladékot válogatják, bálázzák, majd értékesítik sosem volt fedezete a saját költségvetésében. Többnyire a szolgáltatóktól, egy alkalommal Szekszárdtól kértek kölcsön, hogy fizetni tudjanak a gesztor siófoki önkormányzatnak. Vé2001. december: Regionális hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásának az első lépéseire került sor Szekszár- don. A megbeszélés célja az volt, hogy mielőbb létrejöjjön az a konzorcium, amely 2002 tavaszán ISPA-pénz elnyeréséért pályázhat A terület Keszthelytől Mohácsig tart, s magába foglalja Tamási, Szekszárd, Bonyhád, Komló körzetét 2002. január: Szabó Zoltán, a siófoki Zöldfok Rt vezérigazgatója elmondta, legkorábban 2003-ban kezdődhet el a beruházás, amely ez esetben 2005- ben készül el. 2003. május: Tizenkétmilliárd forintos keretösszeggel ISPA- pályázatot nyert három megye: Baranya, Somogy és Tolna 12 kisrégiója, azaz 204 település e célra alakult konzorciuma. gül a Re-Kom Nonprofit Kft. előlegezte meg a pénzt az önkormányzatoknak, az összeg a működés során térül meg. A céget 100 önkormányzat hozta létre a cikói hulladéklerakó, a szekAz óriásprojekt befejezési határideje 2006 vége. 2006. január: Dobrai Bernadett környezetmérnök, a Balaton és Sió Kht ügyvezető igazgatója elmondta, a késés oka többek közt a magyar közbeszerzési eljárás bonyolultsága és az uniós folyamatok munkaigényessége. 2007. január: Összefogott három megye öt kistérségének elnöke. Már elérték, hogy a gesztor Siófok visszavonja a közbeszerzési eljárást Levélben kérték, hogy jelölje ki a konzorcium tagi tanácsa a már korábban megalakított önkormányzati kht-t a cikói hulladéklerakó üzemeltetésére, a szolgáltatásra és a vagyonkezelésre. 2007. november: Január 30-ig megkezdődhet Cikó határában szárdi, komlói és mohácsi átrakó, továbbá mintegy tíz hulladékudvar működtetésére. Ács Rezső, a Cikói Hulladékgazdálkodási Társulás elnöke, Szekszárd alpolgármestere kéra regionális hulladéklerakó építése. A három regionális hulladéklerakó megépítésére kilenc hónapja van a kivitelezőnek 2009. március: Megalakulta Regionális Kommunális Nonprofit Kft (Re-Kom) a cikói lerakó és válogatóüzem működtetésére. 2009. november: Nem az építés, hanem az engedélyeztetés tart sokáig. Már az üzemeltetőt is kiválasztották, az anyag végső jóváhagyásra vár a minisztérium asztalán. 2010. szeptember 28: Hétéves munka után végéhez ért a Dél-Balaton és Sió-völgye hulladékgazdálkodási projekt A somi modern, környezetbarát hulladéklerakó üzem „jelképesen a projekt végét is szimbolizálja”. désünkre elmondta, hogy március végéig elszámoltak a gesztorral. Azóta azonban újabb 100 milliós számla érkezett. Jelenleg szakértők vizsgálják, hogy az igény jogos-e. - Egy fillérrel sem akarunk többet fizetni, mint amennyi jár - mondta Ács Rezső. Bonyolult a helyzet a szeméttelepek rekultivációjával. A programban szereplő telepeket rekultiválták, de nem mindegyik szerepel a programban. Megjelent egy utópályázat, de a kiírás feltételeinek nem mindegyik szeméüerakó felel meg. Csak azon állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő telepek rekultiválására lehet pályázni, amelyeket 2005. december 31-e előtt zártak be. De még azt sem tudni, hogy a bezárásról szóló határozat vagy a tényleges bezárás számít-e. A megpályázott összeg nem lehet 650 millió forintnál kevesebb. Nem szólva arról, hogy van olyan szeméttelep is, amelyeknek sosem volt engedélye. Szervezik a társulást, amely a pályázat feltétele, ebben várhatóan 20-22 település vesz részt, de ezeknek nem mindegyike tartozik a nagytérségi hulladékgazdálkodási projekthez. A hulladékgazdálkodási program története dióhéjban Aula épült a tantestület portékájából avatás Modern tarisznyájukból paprika helyett gyakorlati tudásukat árulták A mérnöktársadalom nagy adósa az állam bogyiszló Nyitott aulának keresztelték el azt a bogyiszlói iskola udvarán álló építményt, amelyet tegnap avattak fel a helyi kultúrák és hagyományok napja keretében. Boda Zoltán, az iskola igazgatója elmondta: a nyitott aula a helyi tanítók, tanárok szellemi tőkéjéből épült, az iskola tantestületében folyó közel egy évtizedes tudásfejlesztési folyamatnak köszönhetően. A helyi pedagógusok által kidolgozott, minősített pedagógiai programjaikat ugyanis - a régi bogyiszlóiakhoz hasonlóan - úgymond piacra vitték: modern tarisznyájukból paprika helyett saját gyakorlati tudásukat árulták. A „portéka” értékesítéséből A képgalériát keresse a TEOLhll hírportálon Boda Zoltán (jobbra) avatta fel az aulát, mellette Tóth István polgármester pedig közel hárommillió forint bevételt ért el az intézmény. Az összeg elköltésében a falu vezetői szabad kezet adtak az iskolának, a közös döntés pedig az aula megépítése lett. Az igazgató hangsúlyozta, hogy manapság egy iskola legfontosabb értékmérője, hogy a szülők mekkora hányada járatja a helyi iskolába a gyerekét. A szekszárdi kistérség huszonhat települése közül Bogyiszló az, ahonnan a legkevesebb gyermeket viszik el a szülők más iskolába. Boda Zoltán az avatás végén emléklapot és - az iskola utóbbi huszonöt évéről - egy saját készítésű filmet adott ajándékba kollégáinak. ■ S. K. szekszárd A mérnöki szakma gyakorlásának feltételei, enyhén szólva, nem ideálisak Magyarországon. Ezt a megállapítást Barsiné Pataky Etelka tette tegnap Szekszárdon. A mérnöki kamara országos elnöke, a Tolna megyei szervezet meghívásának eleget téve vett részt az évértékelő fórumon. A közeljövő tennivalói között megemlítette a fiatalok bevonását a mérnöki kamarába, a feladatalapú finanszírozás bevezetését, és a körbetartozások felszámolását: Ez utóbbival kapcsolatban sajnálatosnak nevezte, hogy pillanatnyilag a mérnöktársadalom legnagyobb adósa az állam. Barsiné egyben az EU Duna- stratégiájával foglalkozó magyar kormánybiztos. Ebben a minőségében elmondta, hogy 14 ország vesz részt a stratégia kidolgozásában. A feladatmegosztás során Magyarország elsősorban a vízminőség-védelemmel, az árvizek, aszályok, ipari katasztrófák kérdésével és az energiával foglalkozik. A regionális vízgazdálkodási kérdésekről bővebben Bartal György győri kamarai elnök beszélt, mig hazánk energiastratégiai célkitűzéseiről dr. Toldi Ottó, a fejlesztési minisztérium főosztályvezetője tartott előadást a Tolna megyei mérnököknek. ■ W. G. ■ A Duna-stratégia 14 ország- együttműködése.
