Tolnai Népújság, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-06-26 / 24. szám

3 2011. JÚNIUS 26., VASÁRNAP TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Elnökként nagyobb a felelősség atomerőmű se Kovács Antal szerint a sport közösséget épít, így a jövő záloga Dr. Kovács Antal olimpiai bajnok cselgáncsozó egy személyben lett ügyveze­tője és elnöke is az Atomerőmű Sportegye­sületnek (ASE), miután a megsokasodott teendői miatt lemondott Süli Já­nos elnök. Vida Tünde- Szerencsés egy sportegye­sület esetében, hogy egy em­ber az ügyvezető és az el­nök? Korábban az utóbbi ál­talában a főtámogató, az atomerőmű felső vezetéséből került ki.- Nem mondtunk le örökre erről a lehetőségről, de most ez tűnt a legjobb megoldásnak - válaszolta kérdésünkre dr. Ko­vács Antal. - Süli Jánosnak na­gyon sok volt az elfoglaltsága, már tavaly is szeretett volna le­mondani, akkor sikerült mara­dásra bírni. Most is csak úgy engedtük el, hogy az elnökség­ben marad és segíti a munkát.- Milyen érzésekkel fogadta a döntést? Rengeteg munká­ja, kicsi gyerekei vannak.- Ez a feladat, ennek kell megfelelni. Az atomerőmű ve­zérigazgatója, Hamvas István is elkötelezett a sport iránt, s remélem, hogy János is segít to­vább. Igazából az operatív rész nem is változott, a felelősség lett Jíagyobb. Végzem a dolgom, ahogy korábban, csak akkor Já­nos „vitte a balhét”, és az övé volt a felelősség. Ezzel bővült a munkám, meg a protokollfel- adatokkal. Az operatív munká­ban továbbra is Bedecs Ferenc segít majd igazgatóhelyettes­ként, vele egyformán gondol­kodunk, és nagyon jól tudunk együttműködni.- Változik-e bármi az egyesü­let célkitűzéseit illetően?- A stratégiát már kidolgoz­tuk. Szeretnénk regionális köz­ponttá válni azokban a sport­ágakban, amelyekben jók va­gyunk. Nagyon sok helyen van utánpótlás, de egy bizonyos szinten tűi nem tudnak jutni, nincs megfelelő szakmai vagy menedzselési stáb. Aki tehet­séges, és nem tud az egyesüle­tében továbbjutni, annak le­gyen lehetősége továbblépni. Ez már működik a kosárlabdá­ban, van pécsi, siklósi gyerek, volt veszprémi, bonyhádi spor­tolónk. Már látszik, hogy a PSE- vel közösen megvalósul egy kö­zös utánpótlásközpont futball­ban, és a kajak-kenuban is sze­retnénk ezt kiépíteni.- Mire van ehhez szükség?- Van, ami megvan, van, ami nincs. Az iskolákkal például nagyon jó a kapcsolat, de nincs elegendő kollégiumi férőhely.- Elképzelhető, hogy épül Pakson egy sportkollégium?- Az ESZI-nek és a giminek kellene egy új kollégium, és ab­ban egy szárny vagy kontin­gens a sportolóknak. Mi nem csak úgy nézünk a sportra, hogy legyenek olimpiai bajno­kaink, hanem népnevelési esz­közként. A társadalom felemel­kedésének egyik módja, hogy sportoljanak a gyerekek. Ez leg­alább olyan fontos, mint az, hogy legyenek bajnokaink. Eh­hez a tanulást és a sportot együtt kell „nyomni”. Ennek kell a feltételeit megteremtem. Például Pakson rendszeresen tornateremhiány van, s szükség lenne egy jó dzsudóteremre is.- Ez mind nagyon sok pénz­be kerül.- A szándék megvan. Az MVM-nek és a Paksi Atomerő­mű Zrt -nek köszönhetően az ASE stabil helyzetben van, de ki kell hasznáhü a pályázati lehe­tőségeket is. A foci és a kosárlab­da bekerült a kiemelt sportágak közé, ott sok pénzt lehet majd pályázati forrásból elnyerni utánpótlásra, és elvileg arra is lehetőség nyílik, hogy a vállalko­zások, amelyek társasági adót fizetnek, döntsenek arról, hogy mit támogatnak. Reméljük, hogy a paksi vállalkozások a paksi sportot támogatják majd.- Míg más klubokat a meg­szűnés veszélye fenyeget, ad­dig az ASE anyagi helyzete stabil. Ez azt jelenti, hogy mindig mindenre jut pénz bőven?- Á, dehogy! Sajnos az edzői fizetések például nagyon ko­moly korrigálásra szorulnak. Ezt a jövőben orvosolni kell, hogy ne kelljen egy edzőnek másik öt munkát végeznie. Gyakorlatilag két főállású edzőnk van, a Hangya (Hangyási László - A szerk.) és a kosárlabdacsapat edzője.- Apropó kosárlabda! A PFC- nél láttuk, hogy magyar játé­kosokra építenek. A kosár­csapatnál várható hasonló?- Ez az irány. Ezért igyek­szünk az utánpótlást összesze­degetni, már most minden kor­Névjegy: DR. KOVÁCS ANTAL 1972. május 28-án született Pak­son. Húszévesen az Atom­erőmű SE dzsúdósaként nyert olimpiát Barceloná­ban. „Atom Anti” Magyaror­szág első olimpiai és első vi­lágbajnoka ebben a sport­ágban. Nevelőedzői Tóth Bő la és Hangyási László. Pakson él, a Paksi Atom­erőmű Zrt. munkatársa, az ASE ügyvezető elnöke, a PTE Természettudományi Karának adjunktusa, közel tucatnyi társadalmi funkci­ója van, Paks város dísz­polgára. Nős, egy ötéves lány és egy kétéves fiúgyer­mek édesapja. osztályban döntőt játszanak a fiatalok. Igyekszünk jó magyar magot kialakítani.- A küldöttgyűlésen szóba került az ASE-kártya. Ez mit takar?- Ez egy arcképes kártya, amely kedvezményekre jogo­sít. Ehhez csatlakozhatnak he­lyi vállalkozások különféle ked­vezményekkel. A kártya egy összetett informatikai rendszer része, amelyet Braun Ákos dol­gozott ki. Közvetlen kommuni­kációt tesz lehetővé a szülő, edző, pedagógus és persze a gyerek között. Nyomon lehet követni, hogy hányán vagyunk; ki fizetett tagdíjat, kinek mikor kell mennie versenyre. Társul ehhez egy közösségi oldal is, amely az identitás erősítését szolgálja, s ahova az ASE spor­tolói tartozhatnak. Én eddig egynek sem vagyok tagja, de ehhez még én is csatlakoznék.- És a tervezett ösztöndíj­program?- Egy olyan ösztöndíjprog- ramot szeretnénk kialakítani, amellyel azokat a gyerekeket jutalmazzuk, akik a tanulás­ban és a sportban is jól teljesí­tenek. Vallom, hogy a sport­nak közösségteremtő ereje van, az egészség és a társadal­mi felemelkedés záloga, a sportsikert elért emberek az élet más területén is megáll­ják a helyüket. iinmi STEINBACH ZSOLT A jogállam patája AZT A HOZZÁÁLLÁST mindenki ismeri, hogy a szabályok el­vileg mindenkire vonatkoz­nak, csak ránk nem: ha min­ket büntetnek meg gyorshaj­tásért, akkor az egy égbekiál­tó igazságtalanság. Arra sem kapjuk már fel túl hirtelen a fejünket, ha egy önkormány­zat nem hajlandó végrehajta­ni egy bírósági ítéletet. Azon meg már rég nem lepődünk meg, ha a magyar parlament képviselői szemrebbenés nélkül hoznak visszamenőle­ges hatályú törvényeket, az egyébként is már rég kirepe­dezett sarkú jogállamiságot röhögve meghágva, vagy ha így érzékletesebb: a gerely- hajítók szöges cipőjével szándékosan megtiporva a szegény jogállamiság patáját. SZÓVAL EZEKET az amúgy el­fogadhatatlan dolgokat már megszoktuk. Hanem a héten eddig normálisnak gondolt és tisztelt művészemberek is azt bizonyították, hogy egér szén sajátos elképzeléseik vannak a jogállamiságról. történt, hogy olyan színész­óriások, mint Törőcsik, Haumann vagy Bodrogi, petí­cióban kérték a bíróságot, hogy kollégájukat, Stohl Andrást, aki berúgva és be­tépve súlyos közlekedési bal­esetet okozott, ne ítéljék már börtönbüntetésre. Mert meg­bánta a tettét, jóvá is akarja tenni a bűnét, és hát, ha le­csuknák, egy pótolhatatlan művész veszne el. Ezek az eddig normálisnak gondolt emberek tehát azt gondolják, hogy megengedhető dolog nyomást gyakorolni az elvi­leg független bíróságra. Hogy a bírónak nem a jog­szabályok alapján kellene ítélkeznie, hanem - némi túlzással - úgy, ahogy a mű­vészemberek fütyülnek. az a baj, hogy amikor egy országban már az eddig nor­málisnak hitt, tisztelt mű­vészemberek is így gondol­koznak, akkor bizony, abból az országból ideje mielőbb menekülni. Kórustalálkozó Felemelő élményben lehetett része annak, aki tegnap ellátogatott a szekszárdi újvárosi katolikus templomba, a pedagóguskórusok országos találkozójának egyik helyszínére. Már a program felütése, az összkari tolmácsolásban előadott Liszt-darab is rendkívüli hatással bírt. A közel 30 kórus körülbelül 800 tagja megosztva egyidőben három templomban és az Illyés Gyula egyetemi kar aulájában lépett fel. Értékes zenét közvetítenek harmonikával hétvége Nyolc országból érkeztek versenyzők, erős mezőny jött össze Pakson paks Nyolc ország harmonikásai gyűltek össze Pakson erre a hét­végére. „Az Ifjú Harmonikáso- kért” Alapítvány, élén Papp Olgá­val, a Pro Artis Művészeti Iskola tanárával hatodszor hirdetett har­monikaversenyt. Idén először ha­zánkon kívülről érkeztek neve­zők: Finnországból, Szerbiából, Oroszországból, Fehéroroszor­szágból, Bosznia-Hercegovinából, Ukrajnából, Csehországból és Moldovából is. Papp Olga szerint nagyon erős mezőny jött össze. A zsűri mun­káját könnyítendő több nemzet szaktekintélyeit hívták meg. A versenyt gyermek, ifjúsági és fel­nőtt, valamint Roland kategóriá­ban hirdették meg. A program a versenyzők bemutatásával kez­dődött, majd az evangélikus templomban tartottak koncertet, amelyet Astor Piazzola emléké­nek szenteltek. A nagy tangóre- formáforként emlegetett argentin származású zeneszerző idén len­ne 90 éves. A fesztivál eredményhirdetését és a gálaműsort ma délután négy­kor tartják a művelődési központ­ban, ahol a hétvégén harmonika­kiállítást is láthat a közönség. Papp Olga hangsúlyozta, a feszti­vált azért rendezik, hogy a közön­ségnek bemutassák a harmoni­ka kevésbé ismert oldalát, és azt, hogy alkalmas „értékes” zene közvetítésére, és nem csak a mu­latós zene hangszere. ■ Vida T. Or. Kovács Antal állítja: sokat tanult Hangyási Lászlótól, dr. Kováts Ba­lázstól és Süli Jánostól is

Next

/
Thumbnails
Contents