Tolnai Népújság, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-24 / 146. szám

*J\ 4 KÖRKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011 JÚNIUS 24., PÉNTEK ígéret van, de zúzottkő még nem jutott a Széchenyi utcába A doktor, aki hazát cserélt hazára életút Dr. Ghadri Nouran fogszakorvos-implantológus, ahogy kevesen ismerik tolna-mözs „Arra minden bi­zonnyal lesz mód idén, hogy zú­zottkővel kijavítsák a legna­gyobb úthibákat.” Tavaly április­ban olvasónk, Németh Imréné panasza nyomán írtunk a mözsi Széchenyi utca egyik szakaszá­nak úthibáiról, illetve azok kija­vításának lehetőségéről, amiről annak idején a városházán a fent idézett információt kaptuk. Né­meth Imréné a napokban jelez­te: bár tavaly április óta többször, nyilvános fórumon is ígéretet ka­pott az utca javítására, azóta sem történt semmi. Megjegyezte: ha így haladnak a dolgok, a követ­kező választásokig sem lesznek normális viszonyok ezen a vi­szonylag rövid, nem szilárd bur­kolatú utcaszakaszon. Ami ká­tyúkkal szabdalt, esőben sáros, száraz időben pedig nagyon po­ros, és ez igen kellemetlen az ott lakóknak. Azt mondta, nem kí­ván ő szilárd burkolatot, elegen­dő lenne, ha zúzottkővel rendbe tennék az utat. Érdeklődésünkre Jenvay Lász­ló, a tolnai polgármesteri hivatal városüzemeltetési főmunkatársa elmondta: többször tervezték már a Széchenyi utca zúzottkövezését, de objektív okok miatt ez meghi­úsult. A város költségvetésében van felújítási keret, az igényt nyil­vántartják, de rengeteg a restan­ciájuk, a Széchenyi utcába pedig még nem jutottak el. ■ S. K. Hirschler Ignác- emlékéimet kapott dr. Vastag Oszkár szekszárd Hirschler Ignác-em- lékérmet vehetett át dr. Vastag Oszkár, a Tolna megyei Önkor­mányzat Balassa János Kórházá­nak osztályvezető főorvosa a Ma­gyar Szemorvostársaság Kong­resszusán. A június 16. és 18. kö­zött Siófokon megtartott szak­mai programon a Magyar Szemorvostársaság érdekében végzett évtizedes munkáját mél­tatták eképpen. A Hirschler Ig­nácról, hazánk 19. században élt, első híres szemészéről, Arany János kezelőorvosáról el­nevezett díjjal a kiemelkedő te­vékenységet folytató, neves ma­gyar szemorvosok munkáját is­meri el a szakma. ■ H. É. Igényes környezet, dísz­halak az akváriumban, egzotikus állatok trófeái a falon - és mindenekelőtt családias légkör élete párjával és gyermekével. Szeri Árpád Ez ragadja meg a látogatót, aki dr. Ghadri Nouran szekszárdi ottho­nába érkezik. Az ismert fog­szakorvos-implantológus hazája, Szíria mostanság az érdeklődés homlokterében van. Jómaga is érezhető lehangoltsággal nyug­tázza szülőföldjének drámai tör­ténéseit.- Sok rokonom él Szíriában - mondta el lapunknak. - Szeren­csére ők biztonságban vannak, mert nem a zavargások közelé­ben laknak. Igaz, azok az első­sorban gazdasági-politikai gon­dok, melyek kiváltották a forron­gásokat, mindenkit érintenek valamilyen szinten. Csak remél­ni tudom, hogy mielőbb rende­ződik a helyzet és megnyugsza­nak a kedélyek. Dr. Ghadri Nouran - bár akkor természetesen még nem viselte a doktori címet - húszéves korá­ban intett búcsút Szíriának. Egy ösztöndíj lehetőségével élve vá­lasztotta éppen Magyarországot, és ma már meggyőződéssel vall­ja: döntése jónak bizonyult. Pe­dig kiköthetett volna az Egyesült Államokban is, ahol jelenleg két testvére él. Bár nagy volt a csá­bítás, nem ezt tette.- Huszonhat esztendeje élek Magyarországon - számolt gyor­san utána. - Több időt töltöttem már itt, mint egykori hazámban. Élesen emlékszik az érkezés napjára. 1984. szeptember 24-én szállt ki a gépből Budapesten, a Ferihegyi repülőtéren. A légiki­kötő bejáratánál gyorsan leintett egy taxit és elindult budaörsi szállása felé.- Csendesen esett az eső, ezen a párafüggönyön keresztül lát­tam a fővárost, a Duna széles kék szalagját, ahogy áthajtottunk az Erzsébet hídon. Máig érzem azt a különleges, kora őszi illatot... Azt tudta olvasmányai alapján, hogy a szocialista országok közül - ne feledjük, 1984-et írunk - ez a legvidámabb barakk. Később azt is nyugtázta, hogy egy meg­óvott, csendes, békés országba került. Sőt, megállapította, hogy SZÜLETÉSI IDŐ: 1964. októ- öer 14. t SZÜLETÉSI HELY: Aríha \ (Szíria) Ifjúságának színhelye: Damaszkusz (Szíria) Iskolái: általános és kö­zépiskola Damaszkusz- ban (Szíria), egyetem, SOTE Budapesten Nyelvtudása: arab, ma- j I gyár, francia, angol t Képzettsége: fogszakorvos- v szájsebész-implantológus | ■ Lakhelye: Szekszárd Gyermekeinek száma: egy 1 fiú, egy lány Hobbija: tenisz, kerékpá­rozás, úszás, vadászat Dr. Ghadri Nouran szabadidejében szívesen vadászik: számos trófeája származik Namíbiából, ebből az Afrika déli részén található országból vendégszeretetben a szíriai ara­bok és a magyarok egyenesen kezet foghatnának egymással. Az első időkben persze gond­jai voltak a magyar nyelvvel. Azt is tapasztalta, hogy nemcsak az arabot, de a Szíriából magával hozott franciát sem igazán be­szélik a Duna-Tisza közén. Kü­lönleges adottságának tudta be, hogy viszonylag gyorsan elsajá­tította a magyar nyelv alapjait.- Ahhoz is megvolt a bátorsá­gom, hogy merjek megszólalni magyarul - említett egy fontos, kezdő nyelvtanulóknak feltétle­nül megszívlelendő szempontot Ma dr. Ghadri Nouran valószínű­leg szebben és egészen biztosan választékosabban beszél magya­rul, mint számos itt született ma­gyar ember. Ami a magyarok kedvezőtlen tulajdonságait illeti, azok közül - némi gondolkodás után - a lobba­nékonyságot említette.- Nem egyszer tanúja voltam annak, hogy a metró mozgólép­csőjén valaki véletlenül rálépett a másik lábára. Ilyenkor a kár­vallott általában azonnal beszólt éles hangon: mi van, nem lát, vak maga? Nálunk, Szíriában egy ilyen jelenet sokkal békésebben végződik. Az is igaz, hogy ha ugyanezzel a lobbanékony ma­gyar emberrel később leülünk beszélgetni, lehet, hogy a legjobb barátunk lesz. A jó tulajdonságokat számba véve egyértelműen a humorér­zék viszi el a pálmát. Hihetetlen humorérzékkel rendelkezik a magyar nép! - és ezt dr. Ghadri Nouran tréfa nélkül állítja.- Annak idején műidig csodál­koztam és nem tudtam, hogy nagybátyám, aki Gödöllőn tette le a nagydoktorit és most az aleppói egyetem rektora, miért nevet annyit, amikor magyarok­kal beszélget. Most már tudom... Sok helyen jártam a vüágban, de humorban senki sem veszi fel a versenyt a magyarokkal. Nők. Látszólag kényes téma, hiszen dr. Ghadri Nouran mosz- lim megalapozottságú, bár vüági államból érkezett, ahol olvasmá­nyaink szerint a nők nem egyen­rangúak a férfiakkal. Ám kide­rül, hogy a téma nem kényes és ismereteink némi felülvizsgálat­ra szorulnak.- Tény, hogy Szíriában a vallá­si háttér, a konzervatívizmus mi­att kevesebbet látunk a nőkből, mint Magyarországon, a smink is szolidabb valamivel. Az a hie­delem viszont, hogy a férfiakhoz képest feltétlenül alárendelt sze­repet játszanak, téves. Ha csak a családomból indulok ki, arra ju­tok, hogy nálunk a nőknek na­gyobb a befolyásuk, mint Ma­gyarországon. Nagyobb tisztelet is övezi őket. Mondok egy példát: nálunk elképzelhetetlen, hogy egy férfi a felesége és gyermekei előtt trágár stílusban beszéljen. Egyébként szülőhazámban is rengeteg szép lány van, bár köz­tudott, hogy a legszebb nők Ma­gyarországon és Lengyelország­ban élnek. Dr. Ghadri Nouran a fővárosi orvostudományi egyetem fogor­vosi karának elvégzése után 1992-ben egy újsághirdetés alap­ján költözött Szekszárdra. Nem titkolja, hogy Tolna megye szék­helyét közbülső állomásnak gon­dolta: hiszen testvérei tárt karok­kal várták az Egyesült Államok­ban. A letelepedést engedélyező zöld kártya azonban késett.- Teltek az évek, én pedig köz­ben öt kollégámmal együtt meg­alakítottam Szekszárdon egy fog­orvoslással foglalkozó gazdasági társaságot. Eredményesen mű­ködtünk, mindenki megelégedé­sére és ez rendszeres sikerél­ményt jelentett. Elárulom, tíz al­kalommal jártam ügyeket intéz­ni Amerikában. De az utolsó út végén arra kellett rájönnöm: nincs értelme újra kezdenem a tengerentúlon. Szinte minden Magyarországhoz, Tolna megyé­hez köt, én már szekszárdi va­gyok és maradok. De annyira, hogy arab emberként a kedvenc italom nem más, mint a finom szekszárdi bor. Megörökítik az örökséget feltérképezés Felsőnánán és Závodon vizsgálódnak Indul a digitális korszak korszerű Az eddigi legnagyobb informatikai fejlesztés felsőnána, závod - Félő, hogy lassacskán egyre több szemet gyönyörködtető épület válik az enyészet martalékává, mert nincs forrás a felújításukra. Ép­pen ezért különösen fontos, hogy legalább feljegyzés, dokumentá­ció készüljön épített örökségünk­ről az utókor számára - tájékoz­tatta lapunkat Dobosiné Antal Anna. A Kulturális Örökségvédel­mi Hivatal munkatársának veze­tésével tizenöt budapesti műsza­ki egyetemista és két építészta­nár a német telepes falvak épített örökségének felmérését végzik a napokban. A kutatócsapat tagjai Felsőnána és Závod épületeit és régi tüzelőberendezéseit veszik nagyító alá az egyhetes itt tartóz­A závodi kálvárián is vizsgálódnak kodásuk alatt. A napjaikat főleg Felsőnánán töltik, de mivel a závodi önkormányzat a táboroz­tatásukban nyújtott segítő kezet, ezért ott is vizsgálódnak.- Remekül haladunk a mun­kálatokkal, sikeresnek tartom a tábort. Sajnos a pénzügyi lehető­ségek korlátozottak, ezért idén nem tudunk több Tolna megyei települést szemügyre venni. A mostani felméréshez nagy segít­séget kaptunk a Német Szövetsé­gi Köztársaságtól, a Magyaror­szági Németek Országos Szövet­ségétől, a Tolna megyei Közgyű­léstől és a Tolna megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségétől - zárta Dobosiné Antal Anna. ■ Vizűi B. fadd Lezárult az a projekt, amely­nek során a község eddigi legna­gyobb informatikai fejlesztésére került sor Faddon. A helyi általá­nos iskola kilenc interaktív táblá­val, kilenc projektorral, küenc lap­toppal, valamint huszonöt asztali számítógéppel gazdagodott. Mindez az Uj Magyarország Fejlesztési Terv keretem belül, a Magyar Állam és az Európai Unió, összesen 16 757 500 forintos tá­mogatásával valósulhatott meg. A TIOP-1.1.1-07/1-2008-0649 szá­mú, Informatikai infrastruktúra fejlesztése a Gárdonyi Géza Óvo­dában és Általános Iskolában cí­mű projekt kivitelezése tavaly de­cemberben indult A projekt záró- ünnepségére június 14-én került sor az iskolában. Ezzel kezdetét veszi a digitális korszak a Gárdo­nyiban. A fejlesztés részeként a pedagógusokat már felkészítették a korszerű informatikai berende­zések használatára. A tanév vége felé a diákok is ismerkedhettek az új eszközökkel, szeptembertől pe­dig élesben is használják majd a tananyag elsajátítását segítő mo­dern gépeket. Az oktatási kor­mányzat elképzelései szerint a gyerekeknek egységes tudás­anyagot kell kapniuk, éljenek bár­melyik településen, rendelkezze­nek bármennyire is eltérő csalá­di háttérrel. A Faddon most lezá­rult projekt is ezt a célt szolgálja. SZÉCHÉNYI TERV Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 0640638638 I ÍAGYA80RSZAG MEGÚJUL A projekt az Európai Unió támogatásával, az Euró Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents