Tolnai Népújság, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-23 / 145. szám

Hidat képez a folklórfesz­tivál a Duna menti népek között. A kultúra, a ha­gyományok iránti érdek­lődés összeköti a külön­böző államokból érkező fiatalokat, csoportokat. Rácz Tibor Annyi már biztos, hogy jó néhány bölcskei menyecske és legény hátán hasogatni lehetne, némelyikén méterfát, annyira erősek. A macedón, litván vagy román lányok és fiúk, akik a te­lepülésen voltak tegnap, nem­igen tudták felülmúlni a vendég­látók képességeit virtuskodás­ban, viszont annál csinosabbak és lelkesebbek voltak. A faluban, a Béke téren, stílu­sosan a béke szimbólumai, fehér galambok sokaságának égnek eresztésével megkezdődött hiva­talosan is a Tolna Megyei Nem­zetközi Duna-híd Folklórfeszti­vál, amelyen huszonkilenc együttes mintegy hatszáz tánco­sa mutatkozik be a közönségnek a következő napokban. A június 22-től 27-ig tartó ren­dezvény fő szervezője a Tolna Megyei Általános Művelődési Központ. S hogy mennyire szí­nes ez a rendezvény, amelynek elődje a Duna Menti Folklórfesz­tivál nevet viselte korábban, az is mutatta, hogy a szervezők a je­lenlévő összes náció, a litván, ro­mán, román, macedón, s a két Tolna megyei kisebbség tisztele­tére a német és a cigány him­nuszt is eljátszották az összetar­tozás és az egymás iránti tiszte­let jeléül. A megye vezetői és polgárai nevében Tóth Ferenc, a körzet országgyűlési képviselője, Tolna megyei kormánymegbízott kö­szöntötte a Duna folyam menti országokból érkezett táncosokat, zenészeket. Mint mondta, Tolna megye az egyik legkisebb, ám egyben folklórban, hagyomá­nyokban az egyik legszínesebb, leggazdagabb megyéje az or­szágnak, így méltó színhelye az idei évben már Duna-híd néven emlegetett folklórfesztiválnak.- A Duna nem szétválaszt, elhatárol egymástól bennün­ket, Duna menti né­peket, hanem éppen ellenkezőleg, össze­köt, összekovácsol, s lehetővé te­szi, hogy megmutassuk egymás­nak kultúránkat, hagyománya­inkat. A Duna hidjai, mint a kö­vetkező nap programjai, szintén összekötik a különböző kultúrá­kat - tette hozzá. Kis József, a tegnapi vendéglá­tó és szervező település, Bölcske polgármestere beszédében ki­emelte, megtisztelő a község számára, hogy a program egyik házigazdája le­het, éppen ezért érzi azt, hogy a megjelent csoportoknak a béke és a szere­tet jegyében egyszerre kell elen­gedniük a fehér galambokat. Az autentikus falusi-paraszti folklór kap főszerepet a találko­zón, mely nemcsak megyénkről, hanem az országról is igyekszik minél többet megmutatni. Dr. Say István, az ÁMK igaz­gatója szerint a seregszemle speciális abban, hogy jobbára a kisvárosok és községek feszti­válja lesz. Ez azt jelenti, hogy a vendéglátásból - Szekszárd mellett - Dunaföldvár, Bölcs­ke, Madocsa, Dunakömlőd, Bogyiszló és Bátaszék - veszi ki a részét. A huszonhat Tolna me­gyei csapat mellett három külföl­di együttesnek is tapsolhat a kö­zönség: a litvániai Gojus, a ma­cedóniai Oteks és a romániai Vintana csoportoknak. A közvetlen költségek mint­egy hétmillió forintot tesznek ki, azaz olcsó lesz a sokarcú rendez­vény. Nem erősek, de táncolni, zenélni tudnak a bölcskei Pincefaluban fel­állított fesztiválsátor alatt ugyanakkora volt a forróság, mint mellette, ám ez nem vette el a részt vevő csoportok ked­vét egy kis virtuskodástól. Nemzetiségenként hat fiú és négy lány megmutathatta, mi­lyen kemény leány, illetve le­gény, ugyanis a Kárpát-me­dence magyarlakta települése­inek virtusvetélkedőjéről is­mertfeladatokat kellett végre­hajtaniuk. Ám azt a kijelen­tést, hogy a legjobban szerep­lők meghívást kapnak a jövő évi éles versenyre, még nem tudták, hogyan fogadják, örömmel vagy keserűséggel. A délutáni játékos vetélkedő után azonban a fiatalok végre azt is megmutathatták, ami­ben igazán jók. A nemzetközi folklórműsoron részt vevő kül­földi és hazai csoportok egy­aránt hatalmas sikert arat­tak, s később együtt szórakoz­hattak a népek táncházában. A napot tűzijáték zárta. Ma Bátaszék fogadja a Duna-híd folklórfesztivál vendégeit, dél­után 5 órakor a Kossuth ut­cán népviseletben vonulnak fel a csoportok, s hat órától mutatják be műsorukat a Szent István téren. ■ Az autentikus falusi-parasz­ti folklór kap főszerepet. íinek ’ A fesztiválsátorban a megnyitóünnepségen zászlóval felvonultak, bemutatkoztak a hazai és külföldi együttesek 2011. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG A folklór híd a népek közt fesztivál Lehetővé teszi, hogy megmutassuk egymásnak kultúránkat El TÜKÖR Képgaléria: TEOLhu JEGYZET STEINBACH ZSOLT Kimaradni a háborúból MÁR TIZENNYOLC ÉVES tápOS katonaként is a béke elkötele­zett híve voltam. A seregben még a vaktöltényes pufogta- tást is igyekeztem elsunnyog­ni, hogy ne kelljen utána gép­pisztolyt pucolni. Szerintem a nép többsége hozzám ha­sonlóan szeretne kimaradni a háborúkból. Persze ha szüksége van rá a hazának, hát megy. Önként és dalolva. csapataink hadi sikereibe pe­dig mindenki jólesőn bele- borzong. Most is, hogy kide­rült: elkentük a száját a gané- nak. Igaz, nem ez a harc volt a végső, de az első csatát be­húztuk az államadósság ellen viselt háborúban: négy szá­zalékkal töpörítettük az or­szág legnagyobb ellenségét. pedig pár napja borúsabb hírek érkeztek az államadós­ság frontjáról. Azt lehetett olvasni, hogy az Összefogás az Államadósság Elleni Alapba április vége óta ön­kéntes civil befizetésekből bő negyvenhárommillió fo­rint folyt be. Ez a pénz a nagyjából húszezermilliár­dos államadóssághoz képest nem tűnt igazán soknak. Ha jól számoltam, olyan ez, mint ha valaki húszmilliós házat szeretne, de momen­tán csak negyvenháromezer forint lapul a zsebében. szerencsére vannak, akik megtalálják a kiutat a re­ménytelennek tűnő helyze­tekből, és a háborút megvív­ják a nevünkben is. Lám: míg az önkéntes civil befize­tésekből negyvenhárommil­lió folyt be, addig az állam egy huszárvágással több mint ezerháromszázmilli- árddal tudta csökkenteni az államadósságot. Igaz, ez a pénz a magánnyugdíj-pénz­tári vagyonból származik. Amit, ahogy arra még min­denki emlékezhet, közel há­rommillió ember ajánlott fel a hazának, szigorúan önkén­tes alapon, valamint dalolva. Még úgy is, hogy a nép álta­lában szeretne kimaradni a háborúkból. 3 A fűfélék keserítik meg az allergiások napjait tolna megye Az igen ag­resszív allergén fűféléktől származott a 24. hét domi­náns virágpora - derül ki a megyei kormányhivatal tájé­koztatójából. A magas értékek miatt a klasszikus szénanát­hában szenvedő allergiások­nak most sem ajánlott túl so­kat a szabadban tartózkodni­uk. A csalán továbbra is köze­pes és magas, a többi gyom gyenge vagy közepes értéken szórja virágporát, (hé) Letette az esküt az új képviselő tolnanémedi Gölöncsér Lászlóné önkormányzati kép­viselő május közepén lemon­dott mandátumáról, ezért a testületet ki kellett egészítem. A nemek aránya a testületben nem változott, ugyanis a soron következő legtöbb szavazatot Kecskés Mónika egyetemista kapta, ő esküdött fel a képvise­lői munka végzésére, (vl) Sokat segítenek a falun a nyertes pályázatok dalmand Négy pályázatot is elnyert a település nemrégi­ben. A mostani játszótér he­lyére az Európai Unió szab­ványainak megfelelően újat építenek. A nyári parlagfű- mentesítési időszakban esz­közök vásárlására is lehető­ség nyílik, valamint nyár vé­géig 116 gyermek részére napi egyszeri melegétkezte­tést biztosítanak, szintén pá­lyázati segítségből. További 800 ezer forintot kaptak még a falunapra, amit augusztus 20-án rendeznek, (ab) Ötven éve esküdtek örök hűséget egymásnak cikó A megyeszerte ismert aranysípos játékvezető, Stumpf József és felesége, Halami Julianna 1961. július 15-én esküdtek örök hűséget a cikói katolikus templomban. Az ötvenéves évfordulót ün­neplő házaspárt a rokonokon, barátokon kívül az önkor­mányzat nevében dr. Ferencz Márton polgármester, míg a német kisebbségi önkormány­zat képviseletében Rónai Józsefné is köszöntötte, (hi) Továbbiak a TEOLhu hírportálon Egyetemi kar Szekszárdon atomerőmű Fontos számukra a közeg, amelyben élnek A donorokról szólt a nap ünnep A kiszűrések tapasztalatairól is beszéltek szekszárd Szándéknyilatkozatot írt alá tegnap a PTE Illyés Gyula Főiskolai Karán dr. Horváth Béla egyetemi tanár, főigazgató és Hamvas István, a Paksi Atom­erőmű Zrt. vezérigazgatója. Az aláírás előtt kölcsönösen tájékoz­tatták egymást fejlesztési elképze­léseiktől. Dr. Horváth Béla el­mondta, hogy szeptember elsejé­től minden bizonnyal egyetemi kar lesz a szekszárdi. Erről éppen ma dönt az egyetem szenátusa. Hamvas István többek közt el­mondta, hogy a műszakiak nem akarnak szakbarbárként élni, ezért számukra is fontos annak a közegnek a szellemisége, amelyben ők is élnek. Nem mint tehetős cég támogatnak, hanem A plakett Farkas Pál alkotása kötelességének érzi mindent megtenni, amit tehet a sport, kultúra, oktatás, egyházak segí­tése érdekében. Biztosak abban, hogy a hazai villamosenergia-ellátás nem nél­külözheti az erőmű bővítését, s azzal is tisztában vannak, hogy ez a döntés elsősorban szakmai, de egyúttal érzelmi és hit kérdé­se is - fogalmazott a vezérigaz­gató. Mint ismeretes, jelenleg az üzemidő meghosszabbításának előkészítése folyik. Húsz év múl­va azonban nem lehet vége en­nek az energiaelőállítási mód­nak, mert Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy más megoldásban gondolkodjon - tette hozzá. ■ 1.1. tamási A megye véradásszerve­zéséről gondoskodó munkatár­sak, önkéntesek találkoztak teg­nap a Magyar Vöröskereszt me­gyei donorok világnapi ünnep­ségén a tamási parkerdőben. Az egybegyűltek a gyönyörű kör­nyezetben dr. Kiss Mária elnök köszöntőjét követően hallgathat­ták meg Gulyás Katalin megyei igazgató tavalyi véradásról tar­tottbeszámolóját, majd dr. Bocs­kai Tünde, a szekszárdi véradó állomás vezetője beszélt a kiszű­rések okairól. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a vér­adás fontosságára. Ennek érde­kében hirdették meg többek kö­zött a „Ne a szúnyogoknak add a véred” országos akciót is. ■ H. É. Mária, Jakab Jánosné és Gulyás Katalin a tegnapi ünnepségen Dr. Kiss

Next

/
Thumbnails
Contents