Tolnai Népújság, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-02 / 128. szám
KÖZÉLET Június elsejétől Horváth Ádám a Magyar Állami Operaház főigazgatója, aki szeptember óta miniszteri biztosként irányította az intézményt. A megbízás öt évre szól. A 38 éves új főigazgató zenei tanulmányait Grazban végezte, ahol 2003-ban opera tanszakon, majd 2007-ben dal és oratórium szakon szerzett mesterdiplomát. HÍRSÁV Brüsszelben megnyílt a Székelyföldi Iroda Térségi egységekre épülhet az egészségügyi rendszer, mivel a kormány elfogadta az ágazat megmentésére készült Sem- melweis-tervet. Állami kézbe kerülnek a fővárosi kórházak, de az intézmények integrációjával felszabaduló 10-20 milliárd forint kevés az orvoselvándorlás megállítására. Nógrádi Tóth Erzsébet- Vég Márton megnyílt tegnap Székelyföld képviseleti irodája Brüsszelben. Semjén Zsolt kormányfő-helyettes szerint ez Romániának is javára válik, mivel uniós források kerülhetnek a térségbe. Még három hónapot ráhúz a NATO Líbiában „90 nappal meghosszabbítja a NATO a líbiai küldetést” - jelentette be Anders Fogh Rasmussen, az atlanti szövetség főtitkára. MSZP: szovjet típusú tanácsi rendszer épül az MSZP szerint a kormány cserbenhagyta az önkormányzatokat, és szovjet típusú tanácsrendszert épít ki. Pál Tibor képviselő leszögezte: a kormányhivatalok feladatokat vesznek át a helyhatóságoktól, miközben élükön nem választott vezetők, hanem politikai kinevezettek állnak. Nem fogunk harcolni Afganisztánban? „a kormány novemberig kidolgozza Magyarország afganisztáni szerepvállalásának középtávú stratégiáját. A katonai részvételt egyre inkább fel fogja váltani a civil és segélyezési politika”- mondta Németh Zsolt külügyi államtitkár. Szerinte Afganisztánban javult a biztonsági helyzet, amely ennek ellenére továbbra is rendkívül törékeny. Németh: Segélyezési politika Réthelyi Miklós tárcavezető, Nagy Anna kormányszóvivő, Szócska Miklós államtitkár, Beneda Attila kabinetfőnök ismertetik a várva várt részleteket „Átfogó átrendezés előtt áll az egészségügy, a változásokat cél- | zó koncepciót a Világgazdaság * múlt év novemberi konferenciá- | ján mutattuk be” - utalt tegnap | az ágazat megmentésére készült = Semmelweis-terv országjárásának indulására Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium minisztere. A kormány kedden elfogadta a tervet. Végrehajtásával rendet vágnak az egészségügyben, a földrajzi szükségletekhez igazítják az ellátórendszert, meghatározzák az egyes ellátási szintek feladatait, amivel az a kormány célja, hogy javuljon a gyógyítás színvonala és felére csökkenjenek a várólisták - mondta Nagy Anna kormány- szóvivő. A miniszter azt várja, hogy visszaálljon a beteg és az orvos-ápoló közötti bizalom, amire a szétzilált rendszerben nagy szükség lenne. A négy orvosegyetem (Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs) mellett további négy, térségi egységből álló ellátórendszert alakítanak ki, amelyben egymásra épülnek a városi, a megyei és a progresszív ellátás csúcsát nyújtó intézmények. Figyelembe veszik a közlekedési lehetőségeket, a kórházak elérhetőségét és a szakmai hagyományokat. Ám a pontos térképről nem döntött még a kormány - mondta Szócska Miklós államtitkár. Egy biztos: nem feltétlenül a közigazgatási határok mentén alakítják ki az optimális betegutakat, s az is biztos, hogy nem az aktív kórházi ágyak számának csökkentése a cél. Arról, hogy keU-e fizetni a betegúttól való eltéréskor a betegnek, nincs döntés. Az alap- és a szakellátás megerősítésével megszűnik a kórházcentrikus- ság, előfordulhat, hogy funkciót váltanak egyes gyógyító intézményekben, s nem kizárt, hogy a felszabaduló ingatlanokat eladják vagy hasznosítják. Az így nyert pénzt a központi régió fejlesztésére fordítják, mert itt nem kaptak EU-forrást. Az intézméRácz Jenő, a magyar kórház- szövetség ELNÖKE „A szövetség egyetért a Sem- melweis-tervben megfogalmazott erőforrás-koncentrációval, az intézmények centralizációjával és integrációjával, de a változtatásokhoz pénz is kell. A szervezett betegellátást támogatjuk, ám szerencsés lenne, ha nem földrajzi, hanem a közigazgatási határok mentén alakítanák ki a térségi ellátási egységeket ” nyék kapacitásait, a gyógyítás progresszivitásának szintjeit és a gazdasági együttműködésüket egészségszervezési központok menedzselik. A kormány a fővárosi kórházak 6-9 hónapon belüli állami kézbe vételéről is döntött. A fővároson kívüli kórházak tulajdonlásáról várhatóan ősszel, az ön- kormányzati törvény módosítását követően döntenek. A takarékosabb ellátórendszer révén 10- 20 milliárd forint mozgósítható az ágazati bérek emelésére. A Csiba Gábor, a stratégiai SZÖVETSÉG A MAGYAR KÓRHÁZAKÉRT EGYESÜLET ELNÖKE „A terv legnagyobb hibája az lenne, ha nem valósulna meg. Szerencsés, hogy a vidéki kórházak tulajdonlásáról még nem döntöttek. Az önkormányzati törvénykezés során ügyelni kell arra, a település tegyen eleget fejlesztési-beruházási kötelezettségeiknek, hogy azt ne a gyógyításra kapott pénzből oldja meg a kórház”. struktúraváltást idén készítik elő, jövőre kezdődik el, a 2012-es költségvetés mellett pedig alternatív forrásokat is keresnek. „A Magyar Orvosi Kamara szerint a Semmelweis-terv nem oldja meg az egészségügy problémáit” - mondta a köztestület elnöke. Éger István kijelentette: a felvázolt betegút-, valamint az ehhez kapcsolódó ellátásszervezéssel nem értenek egyet. Azt is nehezményezik, nincs kilátásban a bérek rendezése, így a dolgozók elvándorlása sem fog megállni. Sínké Eszter, a semmelweis EGYETEM MENEDZSERKÉPZŐ KÖZPONT PROGRAMVEZETŐJE „Az egészségügyi ágazat átalakításának iránya jó, ám a főváros kivételével a tulajdonviszonyok bizonytalanok, csakúgy, mint a dolgozók béremelése. Erre sem adott megfelelő választ a meghirdetett Semmelweis-terwel a kormányzat. A térségi egészség szervezési központok létrehozása helyes döntés." MSZP: káosz, rombolás az MSZP szerint a Semmelweis- terv káoszt eredményez az egészségügyben, ezért Horváth Csaba felszólította a Fidesz képviselőit: ne szavazzák meg a jogszabályi változásokat A fővárosi frakcióvezető szerint a kormány koncepciója rombolást hoz, az egészségügy megcsonkítását tartalmazza. Hiányolta, hogy nem készült hatás- tanulmány, s nem egyeztettek a szakmai és civilszervezetekkel. Papp Magor, a magyar REZIDENS SZÖVETSÉG ELNÖKE „A terv elfogadása az ágazat átalakítása szempontjából fontos döntés, ám a struktúraváltástól, a kórházak közös köz- beszerzéseitől elvárt 10-20 milliárdos megtakarítás üdvözlendő, de kevés a rezidensek és a szakorvosok itthon tartására. Ahhoz, hogy 200 és 300 ezer forint nettó kezdő bért kapjanak a kezdő szakorvosok, 60- 80 milliárdra lenne szükség. ” Semmelweis-terv: az első reakciók Döntés már van, pénz még nincs kórházak Egészségszervezők menedzselik az optimális betegutakat Pintér újra kinyitotta a börtönajtókat rabok A szigorú törvények és a több rendőr miatt nagy a zsúfoltság Pénteken áll először Ratko Mladics a bírák elé Ahogy arra korábban ígéretett tett, Pintér Sándor belügyminiszter tegnap megnyitotta a 2009-ben bezárt fővárosi Gyorskocsi utcai börtönt. A részlegben a 100 millió forintos felújítás révén 237-tel nőtt a fogvatartotti férőhelyek száma. „Több rendőrt vezényeltünk az utcára, akik több embert fognak el. Ahhoz, hogy a fogvatartottak emberi körülmények közé kerüljenek, nélkülözhetetlen volt a lezárt intézmények újranyitása” - fogalmazott Pintér Sándor. A belügyminiszter szerint könnyítettek az elhelyezési viszonyokon, de cserébe azt várják, hogy a fogvatartottak dolgozzanak. A tárcavezető reméli, hogy a kormány szigorúbb büntetéspolitikája és a három csapás törvény megfelelő mértékű elrettentő erővel bír majd, így további bezárt intézetek megnyitására csak akkor fog sor kerülni, ha az szükséges. Magyarországon jelenleg 17 ezer 166 rab van börtönben, számuk idén már több mint 800-zal nőtt. Kökényesi Antal országos bv-parancsnok elmondta: ösz- szességében 136 százalékos telítettséggel működnek a börtönök. Legrosszabb a helyzet Szabolcs megyében, ahol 214 százalékos a zsúfoltság. Korábban Szabó Máté ombudsman és több emberi jogi szervezet is jelezte: drámai állapotok uralkodnak a magyar börtönökben. ■ A fővárosi Gyorskocsi utcai börtönt 100 millió forintért újították fel Elkészült a Ratko Mladics volt boszniai katonai főparancsnok elleni vádirat új változata a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítéUce- ző Nemzetközi Törvényszéken; az egyik vád továbbra is a népirtás - jelentette be Serge Brammertz főügyész szerdán Hágában. A múlt héten letartóztatott fővádlott pénteken jelenik meg először bírái előtt, hogy nyilatkozzon, bűnösnek tartja-e magát a vádpontokban vagy nem. A főügyész elmondta: a vádiratot egyebek között annak érdekében dolgozták át, hogy az eljárás minél gyorsabban lefolytatható legyen. A vádpontok között továbbra is szerepel polgári személyek üldözése, gyilkosság, kitelepítés, embertelen cselekedetek, túszejtés, fosztogatás. Még nincs döntés arról, egyesítik-e Mladics és Radovan Karadzics volt boszniai szerb vezető vádiratát. Mladics kedd este érkezett meg a Hágához tartozó Scheve- ningenbe, a törvényszék börtönébe, ahol egy 10 négyzetméteres cellát kapott. A főparancsnok elfogása és kiadása után felgyorsulhat Szerbia uniós integrációja, ez volt az egyik feltétele az érdemi párbeszéd megkezdésének Belgrad és Brüsszel között. ■ ■ Elkészült a vádirat új változata.
