Tolnai Népújság, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-09 / 134. szám

2011. JÚNIUS 9., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG INTERJÚ 5 média Illúziónak bizonyult, hogy a szabadság elhozza a jólétet. Az újságírók arra valók, hogy arról is értesülhessünk, amit a saját szemünkkel nem látunk. Vannak, akik olyan közel állnak a politikához, hogy szócsővé válnak, de ezt az olvasók hamar észreveszik AZ ÉRDEKESSÉG LETTAHÍR HALÁLA Válságos, nehéz helyzet - nem elkeseredni, hanem küzdeni kell - mondta Bo­rókai Gábor, a Heti Válasz című lap főszerkesztő-lap­igazgatója, amikor a mé­dia jövőjéről beszélt és vá­laszolt lapunk kérdéseire. Hozzátette: a médiatör­vény kapcsán is sokan a sajtószabadság végéről be­széltek, miközben Alekosz nyugodtan kereshette fele­ségét. Lengyel János- Válságos helyzetben a létért folytatott harcban sokfélék az eszközök. A cél szentesíti az eszközt? Nem a tükör görbe, a valóság homorú. Ez a mottója publicisztikai kötetének.- Ezzel arra akartam felhívni a figyelmet, hogy a homorú vá- lósággal szembesülve nem sza­bad elkeseredni, hanem erőt kell meríteni a cselekvéshez. Az új­ságíróknak például a valóság megjeleníthetőségéért kell küz­deniük, azért, hogy kusza infor­mációkkal ne takarhassák el a valóságot. Mert ne feledjük: az újságírók arra valók, hogy arról is értesülhessünk, amit a saját szemünkkel nem látunk.- Sokak szerint felhígult a média világa. Mi a különbség az újságíró és a médiamunkás között?- Az újságíró szakmai mun­kát végez, a médiamunkás pe­dig úgymond jelen van. Például egy kereskedelmi televízió mű­sorvezetőjével szemben csak az a követelmény, hogy „átjöjjön” a képernyőn. Ez független attól, hogy ért-e egyáltalán valamihez, ismeri-e a szakmát, s milyen mérhető teljesítményt ért el ed­dig. Ma a nyilvánosságban való létnek a celebek is részei. Kiala­kult tehát egy új fogalom. Koráb­ban azok kaptak szerepet, akik a nyilvánosság előtt dolgoztak, illetve akik valamiben kiválók voltak. Sportolókat, művészeket, tudósokat mutattunk be, akikre felnézhettünk, büszkék lehet­tünk. Most azok fontosak, akik tömeget vonzanak, s teljesen mindegy, hogy ezt éppen mivel érik el. A médiamenedzserek őket emelik be a nyüvánosságba. Kalkulálják a büntetéseket is. A celebeket tehát arra használják fel, hogy termékeket, szolgáltatá­sokat adjanak el. Már nem külö­nül el a hirdetés és a tartalom, felismerhető üvegből isszák az üdítőt, nyíltan reklámoznak szolgáltatásokat akár azzal is, hogy éppen igénybe veszik.- Ez a modern piacgazdaság hatása?- A vüág bonyolultabbá vált, az eladás, az eladhatóság hatá­roz meg mindent. Ez alól a mé­dia sem tudja kivonni magát.- Közben az újságok és új­ságírók elveszítik hitelessé­güket. A közvélemény-kuta­tások szerint egy sorban vannak a politikusokkal, leg­hátul...- Ebben szerepet játszik az is, hogy a rendszerváltozás idősza­kában azt gondoltuk: a szabad­ság elhozza majd a jólétet, s en­nek közvetítői a politikusok. Ez illúziónak bizonyult, a világ bo­nyolultabb, mint gondoltuk, s az is biztos: a jólét nem következik a szabadságból. Mivel az újság­írás bizonyos területei egészen szoros kapcsolatot ápolnak a po­litikával, ezért ez a negatív hatás a közvetítőkre is visszaütött.- Értelmes dolog modern új­ságírásról beszélni?- Az biztos, hogy már nem ér­vényesek a régi, kőbe vésett sza­bályok. Mindenki számára is­mert tétel: a hír szent, a véle­mény szabad. Ma már nem így van. A vélemény keveredik a hír­rel. Az internetes írásokban is ez tapasztalható. Nem lehet tud­ni, hogy ki, mit, miért tesz. Ez korlátozza a tisztánlátást, az ol­vasó azt sem tudja, hogy éppen mivel áll szemben. A hír tele van érzelmekkel, minősítésekkel. Vannak olyan lapok a világban, ahol azt is előírják, hogy a hír­ben egyetlen jelző sem szerepel­het Még az sem, hogy kicsi vagy nagy... Nem lehet például úgy fo­galmazni, hogy a tőzsde kicsit emelkedett. Le kell írni: 2,9 szá­zalékkal nőtt az index. Ez ugyan­is van, akinek sok, s van, akinek kevés. Ez már szubjektív! Ma a tömegigényt véleménnyel befo­lyásolt hírekkel elégítik ki. A ke­reskedelmi médiában nem a hír­érték, hanem érdekesség szerint rangsorolnak. Azért, hogy néző­ket folyamatosan ott tartsák a té­vé előtt. A kereskedelmi médiá­ban a hirdetés a szent. A kettő közötti időt kell úgy kitölteni, 5 hogy a néző ne kapcsoljon el a | csatornáról. A hírszolgáltatást is g szórakoztatva kell biztosítani. | Minden azt a cél szolgálja, hogy J fogyasztóként kezeljék a nézőt, a I hallgatót, az olvasót. Nem egy­szerűen hírfogyasztóként A hír­fogyasztásra való ösztönzésnek is egyik fontos követelménye, hogy más típusú termékeket, szolgáltatásokat is eladjanak.- A kiadók jelentős része a lé­téért küzd. Ez szükségképpen összezavarja a szerepeket?- Ma a hirdető mindinkább tartalomszolgáltatóként jelent­kezik, ezért egyre több a PR- anyag. Úgy tetszik, eljárt az idő a kreatív hirdetések felett. A hir­dető tartalommal igyekszik rá­irányítani a figyelmet a termé­kére, szolgáltatására. Benyomul a műsorokba. A termékeket nem reklámidőben hirdeti, hanem ott van a főzős műsorban az edény­címkével együtt, vagy éppen a reklámozott ital... A hirdetés ré­szévé válik a műsornak.- Akkor leírhatjuk az etikai normákat is?- Nem. Az újságíróknak ma is a valóság közvetítésére kell töre­kedniük. A nyomtatott sajtó ha­talmas küzdelmet folytat az olva­sók megtartásáért. Például a He­ti Válasz ma már nem egy, ha­nem három nyomtatott lapot ad ki. Mi is keressük az eladás új formáit. Mindenki igyekszik fej­leszteni a szolgáltatásait. Leg­inkább a megyei lapok tartják magukat. Talán éppen azért, mert közel vannak az olvasóhoz, Nem a tükör görbe, hanem a valóság homorú. ismerik az igényeit, elvárásait. A cikkek rövidülnek, bizonyos műfajok kimentek a divatból, nincs idő olvasni. A fiatalok már alig vesznek kezükbe újságot Ez világtendencia. Elsősorban azok a műfajok szorultak vissza, ame­lyek nagyobb megértést, odafi­gyelést igényelnek a befogadó­tól. De azok is, amelyek leleplez­nék a hirdetőket. Az oknyomozó riport amellett, hogy időigényes, különösen veszélyes.- A politika és a sajtó viszo­nya mindig sarkalatos kérdés. A politika nem ritkán termék­ként kívánja meghódítani a sajtót... Az újságírókat is. Ko­moly ez a veszély?- Tény, hogy a politikusok akkor lehetnek hatékonyak, ha az üzene­teiket el tudják juttatni az emberekhez. Ám a politikusi sza­badság mára eltűnt Kommuniká­ciós szakemberek veszik körül őket, kidolgozzák az üzenetet, s a politikusok panelben beszélhet­nek. Bármit kérdez az újságíró, mindig ugyanaz a válasz. Ez ellen nagyon nehéz küzdeni. Csak keve­sen engedhetik meg magunknak a valóban önálló véleménynyüvání- tást Ma már nem lehet úgy beszél­ni, ahogy a kilencvenes évek ele­jén. Az üzenetek a választók töme­geihez szólnak. Akinek megvan a célközönsége, az könnyebb hely­zetben van. Ezért mondom, hogy a közéleti kérdésekben független ér­telmiségieket célszerű megszólíta­ni, mert több lesz az ötlet, a gondo­lat, mint ha a politikusok csak a ki­dolgozott sémákat ismételgetik.- Ez egy nagy játék?- Valóban erről van szó. Mind a két oldalon profik vannak: az egyik térfélen az újságírók, a másikon pedig a kommunikáci­ós szakemberek, akik felkészí­tik a politikusokat. Ebben a me­zőben kell harcolni.- Egy Uyen helyzetben van ér­telme bal- és jobboldali újság­írásról beszélrű? Névjegy 1985-ben szerzett diplomát az ELTE jogi karán, 1987-ben végezte el a MÚOSZ újságíró- iskolát 1985-1995 között a Népsport munkatársa, rovat­vezető. 1996-1998 lapszer­kesztő, főszerkesztő a Reform című hetilapnál 1998-2002 között kormányszóvivő, 1999- től politikai államtitkári rangban. 2002-2004 között a Hír tévé alapítója, elnök-ve­zérigazgatója. 2004-től a Heti Válasz szerkesztőbizottságá­nak elnöke, majd főszerkesz­tő és kiadóigazgató. Nős, há­rom gyermeke van.- Mindig vannak olyanok, akik az ellenzékhez, míg mások a kormányhoz állnak közelebb. S vannak, akik olyan közel kerülnek, hogy szócsővé válnak. A szócső semmiféle távolságot nem tart a politikától. Egyszerű­en közvetíti a politikai szándé­kokat. A rutinos olvasó ezt gyor­san kiszúrja. Ez nem bal- vagy jobboldal kérdése. Erről már po­litikában sem célszerű így be­szélni. A Fidesz is néppártnak mondja magát, üzenetei is nép­pártiak, tehát számos klasszikus baloldali üzenettel operái. A szo­cialista párt pedig nagyon sok li­berális elemet használ. Minden keveredik, talán csak a szimbó­lumokhoz, a múlthoz való kötő­dés tartja magát. A politikát alapvetően a patrióta és a globá­lis politizálás határozza meg. Ezek alapján különböztethetők meg a politikai irányzatok.- Válság után hogyan változik avüág?- A válságban biztosnak lát­szó utak töredeztek fel. Meg­dönthetetlennek tűnő falak om­lottak le. Mindenki keresi a kive­zető utat. Korábban jó teljesít­ményt mutató gazdaságok om­lottak össze. Példaként említett országok küzdenek a csőddel. Ha ebben a helyzetben önálló ka­raktert tudunk megteremteni, amely sikeres útra visz, akkor van jövőnk. Ehhez az emberek­kel is úgy kell beszélni, hogy megértsék, mit akarunk. Akkor nem lesz idegen számukra a po­litika, akkor lesz értelme a vá­lasztásoknak is.- A Tolnai Népújság büszke arra, hogy azon kevés lapok közé tartozik, ahol a jó hír is hír. Miért nem jó a jó?- Fontos, hogy egy újság tud­ja, mit akar üzenni. Akik csak negatív dolgokról írnak, nem képesek pozitív energiákat köz­vetíteni. Az előfizető azért fizet, hogy rosszul érezze magát? A jó példa, a siker közreadása na­gyon fontos. Ez sokat segít. A lokális lapok azokkal a dolgok­kal foglalkoznak, amiket az em­berek értenek, érzik a segítsé­get, tájékozottabbak lesznek. A sajtónak ez lenne a dolga. Ju­tassa el azokat az információ­kat, amelyek birtokában az em­berek a mindennapi életben jó válaszokat tudnak adni a kihí­vásokra. Kommunikációs válság a kommunikációban A világban valóban el lehe tett adni olyan termékeket, amelyeknek nulla az értéke. De a semmi mit ér? A kom­munikációs diploma is csak akkor értékes, ha van mellet­te valami más komoly tudás, szakértelem. Jó, ha valamit el tudunk adni, csak legyen valami, amit el lehet adni Valamihez tehát az újságíró­nak is értenie kell Sokan lesznek csalódottak, de ez a világ rendje-A médiának nagy a vonzása, sokan úgy gondolják, elég csak odake­rülni, s minden megy a ma­ga útján. A mai helyzet kom­munikációs válság a kom­munikációban. Ezért sokan nem tudnak mit kezdeni a diplomájukkal. * » 4 Borókai Gábor, a Heti Válasz című lap főszerkesztő-lapigazgatója a média jövőjéről beszélt

Next

/
Thumbnails
Contents