Tolnai Népújság, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-08 / 133. szám

6 GAZDASÁG 2011. JÚNIUS 8., SZERDA A BUX index 2011. június 7-én Nyitóérték: 23019 23400 23300 23200 23100 23000 22900 22800 22700^ pont/ Változás: 0,55%-----------1— T... El őző napi záróérték: 23037 Záróérték: 23163 IS.lO.aNewVórkli" tőzsde nyitása f\ 09.00 1100 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011.06.07. ftéBzsé» ' I »illán MTelekom 555 1,83 871 Műi 23 695 1,45 1982 Rába 800 1,26 90 Danubius 3 540 1,14 8 ORC 2 360 1,07 0 VESZTESEK fórra* bét Econet 29-3,33 4 Fotex 367-2,13 0 E-Star 11099-1,77 77 Richter 33 910-1,42 1823 Pannergy 845-1,4 17 A BUX index az elmúlt napokban 23600 23400 23200 23000 22800 22600 22 787 22400 22 200 _____________________ po nj/ 05.30 05.31 06.01 06.0206.0306.06 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 06.07.) v ii Új elszámolási ár EUROBUZA 2011. augusztus 57 000 MALMI BÚZA 2011. augusztus 57000 TAKARMANYBUZA 2011. augusztus 50 200 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. július 61590 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. október 114 500 23376 23.375 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. június 7-én 1€ 1$ 1CHF 4 4 f 265,16 Ft 180,61 Ft -0,04 Ft -0,57 Ft 216,82 +0,23 Ft Euriwalutaárfolyamok (forint/euró, 06.07.) Budapest Bank 258,02 273,98 CIB Bank 255,13 276,39 Citibank 255,01 276,27 Erste Bank 258,31 273,19 FHB Bank 257,95 273,35 K8tH Bank 257,58 272,42 MKB Bank 258,47 271,73 OTP Bank 258,91 272,19 Raiffeisen Bank 259,55 271,23 Osztrák recept építőiparra lakásfelújítás így csináltak 100-ból 700 millió eurós beruházást ? ' !&*•*" Építési teljesítmény (milliárd euró) 12007 Cj 2008 «2009 *2010 2011 *2012 Ausztria VG-G8AFIKÄ _________________11^ Hl MH I Ma gyarország Csehország Szlovákia Forrás: Furoconstruct Budapest, 2010. decemberi adatok / Magyar: Buildecon, 2011. májusi adatok Ausztriában lakásfel­újítási programot is beve­tettek az építőipar meg­mentésére. Ez hozzájárult az ágazat megélénkítésé- hez, és új munkahelyeket is teremtett. Az energia­takarékosságról és az él­hetőbb környezetről nem is beszélve. AS-összeállítás Állami szerepvállalás nélkül nincs energiatudatos megújulás - magyarázta az Üzleti Konfe­renciaközpont és a Baumit kon­ferenciáján Dr. Margarete Czer­ny, az osztrák Építés és Környe­zet Kezdeményezés Tudomá­nyos Tanácsának vezetője, hoz­zátéve: az építészetet nem lehet a rövid távú politikai célok men­tén megvalósítani. Csak a hosszú távú stratégia hozhat eredményt. Ausztriában ezért is töreked­nek együttműködésre a kor­mánnyal, mondván az érdek kö­zös: az építőipar a gazdasági fej­lődés egyik legfontosabb motor­ja. Miközben számokkal is alátá­masztották, hogy a lakásépítés­re elköltött pénzekből kétszer annyi új munkahely születik, mint a legtöbb más ágazatban, a projektek mellé támogatási stra­tégiát is társítanak, mondván, ál­lami támogatás nélkül semmi sem megy. 2009-ben így indították útjára a lakások utólagos hőszigetelé­sét szolgáló konjunktúraprogra­mot, felismerve, hogy a gazda­sági krízis már rövid távon is szociális válsághoz vezet. A köz­ponti és a tartományi kormá­nyokkal egyeztetve, a nyilvános­ság teljes bevonásával útjára in­dított Sanierungsscheck - felújí­tási utalvány - alapötlete a régi épületeknek, már az Európai Unió 2002-es fenntarthatósági követelményeinek szellemében történő felújítása volt. A megva­lósításban a szakmai szövetsé­gek, az építőipar legfontosabb szereplői - köztük az építő­anyag-ipari vállalatok -, és a la­kástakarék-pénztárak is részt vettek. Azért a döntöttek a lakó­házak felújítása mellett, mert ez teremti a legtöbb munkahelyet, ez biztosítja a leggyorsabb meg­térülést. A program felügyeletét, a munkák ellenőrzését, a szám­lák hitelességét egy külön szer­vezet végezi. Az egyszerű és gyors admi­nisztrációval zajló Sanierungs­scheck program keretében az osztrák állam évi 100 millió eurót adott az ingatlanok utóla­gos hőszigetelésére, korszerű­sítésére. A legalább 20 éves családi házak és társasházak tulajdonosai jelentkezhettek és a feltételek szerint a felújítással legalább 30 százalékos energia­megtakarítást kellett elérni. Amit az energiatanúsítvány igazolt. Egy ingatlan esetében maxi­mum 6500 eurót kaphatott a tu­lajdonos, utólag, vissza nem té­rítendő támogatásként. Ha meg­újuló energiák is szerepet kap­tak a tervben, további 1500 euróhoz juthatott az igénylő. A tulajdonosok kétharmada a tel­jes felújítást választotta, de a tá­mogatást részmunkákra, vagy a teljes felújításra is lehetett for­dítani. A 100 millió eurós állami tá­mogatás - közel egy százalékkal növelve a GDP-t 700 millió eurónyi felújítási beruházást ge­nerált és 7000 új munkahelyet teremtett, miközben az ágazat kifehérítéséhez is hozzájárult. A szén-dioxid-kibocsátás 4 millió tonnával csökkent. Az állam az áfából több mint 100 millió euró bevételre tett szert, és közel ekkora az a tétel, ami a munkanélküli segély és más szociális juttatások megta­karításából ered. Vagyis a 100 milliós befektetés közvetlenül 200 millió eurót hozott vissza az államnak. A lakástulajdono­sok pedig az energiaszámlán többet spórolnak, mint ameny- nyi a hitel törlesztőrészlete. A sikeres program folytatódik: 2011-15 között ismét évi 100 millió eurót fordítanak a pro­jektre, amelyben már középü­letek is pályázhatnak. Itthon a bérlakásprogram segíthet MARGARETE CZERNY a magyar gyakorlatot elemezve kifejtette: a Buildecon adatait áttekintve megdöbbenéssel látta, a ma­gyar építési teljesítmény még a hasonló adottságú Csehor­szág teljesítményének kéthar­madát sem éri el. illy Gábor a Baumit Kft ügy­vezetője szerint ezzel kapcso­latban azt tartja fontosnak, hogy Sanierungsscheck hason­ló program idehaza is jelentős lendületet adhatna az építő­iparnak. A szakszerűen elvég­zett hőszigetelés ára pedig - az életminőség javítása mellett - 5-7 év alatt megtérül. Az előbb­re lépést azonban a pénzhiány mellett az is megnehezíti, hogy a második legfontosabb ága­zatnak tekinthető építésgazda­ságot 20 éve nem képviseli önálló minisztérium. Az egyet­len biztató jel a bérlakás prog ram bejelentése, talán máraz állam is felismerte az építő­iparban rejlő lehetőségeket A nagyobb devizatartalék veszteség a nemzeti banknak A vezető amerikai bank, a Morgan Stanley óvatosságra int a magyar fizetőeszközzel kap­csolatban. A bankház egyszer­re két kategóriával rontotta le a magyar kötvényekre adott aján­lását, amely így a korábbi felül- sűlyozás helyett most már sem­leges. Két tényező is rendkívül kockázatossá teszi a forintbe­fektetéseket, és így a magyar államkötvényeket: szerintük a kormányzat nem tudja mara­déktalanul megvalósítani a költségvetés kiegyensúlyozását célzó megszorító intézkedése­ket, s így továbbra sem sikerül kialakítania hazánknak a so­kak által vágyott fenntartható fiskális politikát. A másik rizi­kófaktor a külföldi befektetők túl magas aránya a magyar ál­lampapírpiacon. Május köze­pén 3466 milliárd forintnyi köt­vényt birtokoltak a külföldiek, ami a legmagasabb érték 2008 februárja óta, és az amerikai elemzők szerint emiatt hazánk rendkívül sebezhető. A befekte­tői hangulat romlása a magyar állampapírpiacon eladói nyo­mást eredményezne. Örömét fejezte ki Simor And­rás jegybankelnök azzal kapcso­latban, hogy a Fitch negatívról stabilra változtatta a magyar ál­lamadósság besorolásának kilá­tását. Ez szerinte a Széli Kál- mán-terv sikerének megelőlege­zése, reméli, ezek a programok megvalósulnak, sikeresek lesz­nek. A központi bank 41,6 mil­liárd forintos veszteséggel zárta a tavalyi évet, zömmel a na­gyobb devizatartalékok nyo­mán. Az ezen elért hozamok ugyanis még mindig jóval ala­csonyabbak a forinteszközök után fizetett kamatoknál. Az ál­lamháztartást azonban nem fog­ja terhelni befizetési kötelezett­ség, mert a veszteséget fedezi az MNB 75 milliárd forintos ered­ménytartaléka. ■ B. D. Van, akinél még negatív A STANDARD AND POOR’S 117­telminősítő Budapest min& sítésével kapcsolatban fenntartják a negatív kilá­tást Ezt azzal indokolta az amerikai intézet, hogy Ma­gyarország besorolása is negatív náluk. Valami egészen más jön az útépítésben, a magyar piacon is költséghatékonyabb Gördülő köves technológiával igényesebb az eredmény - Érdemes itthon is elterjeszteni Ma jóval költséghatékonyabban és gyorsabban kell utakat építe­nünk, mint régen. Ráadásul mindannyian igényes utakra vá­gyunk a lakóövezetekben is, de eddig nem minden esetben tud­tuk elérni a legjobb megoldást anyagi vagy technikai akadályok miatt. S mivel építem kell, időn­ként kompromisszumokra kény­szerültünk. Ez a korszak most mindörökre lezárult - mondja Barabás Árpád, a Barabás Tégla­kő Kft. ügyvezetője. Az elmúlt év­tizedekben egyre többen kezdték el a térköveket használni, ám a mai napig igen sok tévhit övezi ezt a technológiát Lássuk ezeket! • Sokan gondolják úgy, hogy a térköves utak drágák.- Nem igaz. A kipróbált gör­dülő köves technológiával az út­építési költség körülbelül húsz százalékkal kisebb, a fenntartá­sa pedig mindössze töredéke az eddiginek. • Van, aki azt hiszi, hogy az ilyen út terhelhetősége gyenge.- Nem igaz. Az út terhelhető­ségét az alapozás minősége ha­tározza meg. A fedőréteg (asz­falt, térkő vagy téglakő) nem be­folyásolja azt. • Mások úgy tudják, hogy las­sú vele a kivitelezés.- Ez sem igaz. Korábban így volt, de ennek vége. Az utak ha- J marább elkészülnek, hiszen ez a 1 technológia a kézi térkőterítés- Barabás Árpád: Irigykedés helyett alkalmazni érdemes azt, ami bevált hez képest négyszer-ötször gyor­sabb építést tesz lehetővé.- A következő tíz-húsz évben döntően megváltozhat az egész ország arculata és közérzete azál­tal, hogy a tervezők új irányt ad­nak a magyar útépítésnek - vá­zolta a fejlődés várható irányát Barabás Árpád. - A sok kis pro­jekt fokozatosan összeadódik és együtt formálják át a környeze­tet. A külföldön már számos he­lyen bevált technológiával ké­nyelmessé és otthonosabbá tehet­jük lakóövezeteinket. Egészen más hangulatot varázsolhatunk a köztereinkre, s mindez semmi­vel sem igényel több forrást a je­lenlegi útépítés költségeinél! Az ügyvezető úgy véli, az anyagot mintegy „szőnyegként” terítő gör­dülő köves technológiával gyor­san, kényelmes és megfizethető utak épülhetnek a lakóövezetek­be. Veszprémi és Veszprém kör­nyéki vállalkozók és a Holcim Hungária Zrt. térítésmentes ösz- szefogásával már épül is az első egy kilométeres szakasz a veszp­rémi állatkert és a körgyűrű kö­zött. A beruházás értéke 130 mil­lió forint.- Most végre mi dönthetjük el - jegyezte meg Barabás Árpád -, hogy továbbra is irigykedünk a nyugati szomszédok lakóöveze­teit járva, vagy magunk hozunk létre olyan utat, melyeken mások fognak ámulni. Kizárólag rajtunk múlik, melyik utat választjuk. ■

Next

/
Thumbnails
Contents