Tolnai Népújság, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-07 / 132. szám
6 2011. JUNIUS 7., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2011. június 6-án 23 400 Nyitóérték: í Változás: -0,17% 1 23 109 I íi JUU 1 Záróérték: 23 200 ' ................ 23 037 L. ZU /»V 23 000 I y ^ V? 22 900 Előző heti .........1........ 22 800 záróérték: 15:30, a NewYörk-ró 1) 7ftft 23 076 tőzsde nyitása [\ 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK _____ «Bin» UfeMérIRi Mkxfcft' E-Star 11300 4,14 159 CIGPannónia 903 1.46 47 Danubius 3 500 1,44 Fotex 375 1,35 FHB 946 1,06 VESZTESEK FORRÁS: BÉT mt*m «***<%) MÜÓft 900 Synergon 322 -5,57 Richter 34 400 -2,1 Pannergy 857 -0,92 __________7 Eg is 19 430 -0,84 24 ORC 2 335 -0,42 A BUX index az elmúlt napokban 23600 23 400 23 200 23000 22800 22600 22 400 22200, PZap 23376 23375 23 059 />3298 23076 22781 05.27 05.30 05.31 06.0106.02 06.03 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 06.06.) Új elszámolási ér EUROBÚZA 2011, augusztus _____________55550 MA LMI BÚZA 2011. augusztus 57850 TAKARMANYBUZA 2011. augusztus 50 200 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. július 63000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. október 116500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. június 6-án 1 € 1$ 1CHF ■a \ \ l 265,20 Ft 181,18 Ft 216,59-0,25 Ft-2,03 Ft-0,95 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 06.06.) Budapest Bank 256,23 272,07 CIB Bank 253,75 274,89 Citibank 253,96 275,12 Erste Bank 266,97 271,77 FHB Bank 256,54 271,86 K&H Bank 257,19 272,01 MKB Bank 257,89 271,11 OTP Bank 259,64 272,96 Raiffeisen Bank 260,48 272,20 Mutassák meg, mi honnan való vm Három kategóriát terveznek: magyar, hazai és hazai feldolgozáséi termékek Hiába egyre erőteljesebb a lakosság hazai termékekkel szembeni elkötelezettsége, ha több élelmiszerről is kiderül, magyar származása az ilyen-olyan eredetmegjelölések ellenére megkérdőjelezhető. Egy minisztériumi rendelet szerint végre egyértelmű lesz, mi magyar termék. AS-összeállítás A vidékfejlesztési tárca (VM) elérkezettnek látta az időt annak pontos meghatározására, milyen árukon szerepelhet a „magyar termék” felirat, mi legyen „100 százalékban magyar”, és mely termék számít „kiválónak”, „prémiumnak” vagy „extrának”. A probléma komolyságát jelzi, hogy a jelenleg ilyen vagy ehhez hasonló megnevezéseket viselő termékeknek becslések szerint kevesebb mint fele, talán 15-20 százaléka viselhetne a továbbiakban ilyen tartalmú elnevezést. A VM az eredet kérdésében kialakult kaotikus állapotokat egy „magyar termék” rendelettel szabályozná, amit márciusban bocsátottak társadalmi vitára. A szaktárca a hiteles tájékoztatás érdekében olyan önkéntes jelölési gyakorlatot kíván bevezetni, amellyel a hazai termékek pontosabban azonosíthatók és egyszerűbben felismerhetők. „A tervezet háromféle alternatívát nyújt a Magyarországon készült termékek megjelölésére. Eszerint a „magyar termék” elnevezést a jövőben csak a 100 százalékban magyar alapanyagokból készült, feldolgozott élelmiszernél használhatják a gyártók, forgalmazók. A fűszerezés és egyéb adalékanyagokkal kapcsolatban öt százalék a megengedett importküszöb” - mondta Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeleti és agrárigazgatási államtitkár az Élelmiszer szaklap által rendezett „Magyar termék reggelin”. A tervezet által meghatározott második kategória a „hazai termék”, amely már nagyobb mozgásteret biztosít a gyártóknak. Ezt az elnevezést azok a feldolgozott élelmiszerek viselhetik majd, amelyekben 51 százalék vagy annál magasabb a magyar alapanyag részaránya. A harmaA szabályozás csak a Magyarországon működő élelmiszergyártókra vonatkozna - önként lehet csatlakozni dik elnevezés pedig a „hazai fel- dolgozású termék”. Ezt a kategóriát azért tették a tervezetbe, mert vannak olyan élelmiszeralapanyagok - például a kakaó vagy a kávé -, amelyeket természetszerűleg nem termesztenek nálunk, ugyanakkor a teljes fel- dolgozási folyamat itt zajlik Magyarországon. „Üdvözöljük a tárca kezdeményezését, és támogatjuk a magyar termékek eredetének pontos meghatározását a nyomon követés-deklarálás -informálás folyamatában” - mondja Németh Antal, a Vágóállat és Hús Terméktanács elnöke. A szakember szerint a csomagolt termékek esetében egyértelmű a vásárlók informálása, a tőkehús esetében pedig az említett „csomagfolyamat” szigorú és következetes betartása vezethet eredményre. A tőkehús jellegű termékek nyomon követésének meghatározott rendje alapján az ellenőrző hatóság (a Mezőgazda- sági Szakigazgatási Hivatal - MgSzH) deklarálja az eredetiséget, amiről a kiskereskedelmi egységekben félreérthetetlen módon informálják a vásárlókat. „Érdemes lenne jó megkülönböztetést alkalmazni, mert például a magyar sertés valóban jobb minőségű a legtöbb import- terméknél - mondja H. Szabó Attila, a szentantalfai „Zsóka fogaAz ipar észrevételei A Társadalmi vitán beérkezett módosító javaslatok az importküszöböt 10 százalékra javasolják emelni. A 95 százalékos magyar származású alapanyagarány ugyanis túl magas, hiszen ha csak a nem egzotikus hozzávalónak számító cukrot vesszük, abból is importra szorul az ipar. Mindezek miatt a gyártók és feldolgozók szerint elég volna a „magyar termék” megnevezést használni s az alapanyag döntő hányadának magyar eredetére koncentrálni, és nem a kiegészítő hozzávalók százalékos arányain töprengeni. Emellett szerintük a ÍOO százalékban magyar és a „simán” magyar termékmegjelölés egyfajta minőségi különbségtételt is jelenthet majd a fogyasztó szemében (vagyis a „100 százalék magyar” termék a prémiumkategóriát jelentheti), jóllehet eredetileg ezek a jelölések csak az alapanyagok származási helyét kívánják egyér- telműsíteni. Mit mond az EU? az EU SZINTJÉN jelenleg a Közösségi Vámkódex szabályozza, hogy mire lehet ráírni a „nemzeti termék" megjelölést, ez azonban eléggé szabadon kezeli a fogalmat, így például azEU-n kívülről importált, de Magyarországon csomagolt élelmiszer az uniós szabály alapján már magyarnak minősül. Bonyolítja a helyzetet, hogy ha egy termék előállítása több országban történik - például termelése és előkészítése az egyikben, feldolgozása és csomagolása a másikban -, a terméket abból az ország ból származónak kell tekinteni, ahol „az utolsó lényeges átalakítás” történt. dója” mesterszakácsa. Ennek oka a takarmányok minőségében keresendő, éghajlati és talajadottságaink révén ugyanis a magyar takarmányok egészségesebb, finomabb zsírszöveteket hoznak létre a húson belül. Ezek sütés közben hamarabb feloldódnak, és segítenek megőrizni a hús nedvességét, ami végeredményben a disznóvágás utáni friss pecsenye állagához közelítő gasztronómiai élményt nyújt. „Éppen ezért a húsok mellett alkalmazottjelzésnek azt is ki kellene fejeznie, hogy az állat magyar takarmányt kapott” - mondja H. Szabó. A szabályozás csak a Magyar- országon működő élelmiszer-vállalkozásokra vonatkozik, és csak azokat érinti, amelyek önkéntesen akarják feltüntetni a termék származását. A tervezet tehát nem kötelezi a gyártókat a jelenleginél szigorúbb szabályok betartására, ugyanakkor feltételeket fogalmaz meg arra az esetre, ha az előállító megkülönböztető jelöléssel - például a nemzeti színekkel vagy más jelképekkel - szeretné termékét népszerűbbé tenni. Ha a termék nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az hatósági büntetést vonna maga után. Az ellenőrzést az MGSzH ellenőrző hatósága végzi majd. A tervezetből a társadalmi egyeztetés és az EU hivatalos jóváhagyása után, várhatóan az idén ősszel lesz jogszabály. Laboratóriumi munka a szegények népbetegsége ellen siKERszTORi Gyógyszerkutatási szolgáltató központtá válhat a közép-kelet-európai régióban egy magyar cég Tizenöt év elég' volt ahhoz, hogy egy kis magyar cég kinője magát, s elismertté váljon. A budapesti központú Ubichem Kutató Kft. 1996-ban három vegyésszel és angliai partnerrel vágott neki a piacoknak, s az idén már több mint száz főt foglalkoztató középvállalkozásként száz százalékig magyar tulajdonba került. A cégnek minden esélye megvan, hogy a gyógyszeripari kutatás-fejlesztési szolgáltatások terén hosszú távon megerősítse vezető szerepét Közép-Kelet-Euró- pában. A hajdani hármak egyike, Répási József ma társtulajdonos 24 százalékos részesedéssel, s egyben az ügyvezető igazgatói tisztséget is betölti. Tulajdonostársa, Szőke Márton nem tisztán pénzügyi befektető. A cégnél, végzettsége révén Répási József viszi a szakmai vonalat. Elsősorban a gyógyszerhatóanyag-fejlesztés kémiai és analitikai oldala a profiljuk. Ezen a kényes területen nem elég egyszer megfelelni a megrendelőnek, hanem folyamatosan magas színvonalú szolgáltatást kell nyújtani, hiszen a bizalom elvesztésével könnyebb elveszíteni egy megrendelőt, mint újat szerezni. A piaci versenyben először majdhogynem szájról szájra hagyomány alapján adták tovább a Ubichemet a gyógyszercégek, aztán az elért eredmények alapján részt. Ezek közül a talán legsikeresebb az új, tuberkulózis elleni hatóanyag kifejlesztését célozta meg. Bár a szegények betegségének kezelésére most is vannak hatóanyagok, az igazi áttörés várat magára. A gyógyszeriparban jártasak tudják, hogy egy-egy új szer előállítása 1-1,5 milliárd dollárba kerülhet, az Ubichem egyik célja az, hogy a jelenleginél hatékonyabb fejlesztési stratégiával ezt az összeget akár a harmadára leszorítsák. S ha már pénz: Répási József azt mondja, hogy a mai, Magyarországról elvándorlós, külföldi munkát keresős időkben őket nem fenyegeti veszély. A szakembergárdájuk stabil, másfél évtized alatt alig néhá- nyan távoztak a cégtől, s nem azért, mert csillagászati fizetéseket adnak, hanem mert a kutatók biztos jövőt látnak a.vállalkozásban. Tudják, hogy a világ húsz országában hetven partnerrel állnak kapcsolatban, önálló képviseletet tartanak fenn Angliában és az Egyesült Államokban, s hasonlóra készülnek Japánban is. A vállalkozás tavalyi forgalma meghaladta az egymilliárd forintot, s az idei évre 40 százalékos növekedést prognosztizálnak. S az út egyik fontos állomásaként ott lehet a tuberkulózis elleni új szer fejlesztésének folytatása is, de már gyógyszergyári partner bevonásával. ■ Sz. Cs. egyre nőtt az ismertségük, szakmai hírnevük. Répási József a fővárosban, az Illatos úti központban beszél az álmairól. Mert nyilván lehet álma egy valaha kémiai diákolimpiát nyert neves szakembernek is, neki történetesen az, hogy a ■ Répási József az idén 40 százalékos növekedésre számít. Ubichem ne csak szolgáltatásokat nyújtson, hanem maga is jg résztvegyen új gyógyszerható- 1 anyagok felfedezésében. A cég i az utóbbi években több új ható- i anyagok kifejlesztésére létrejött I konzorcium munkájában vett Répási: Olcsóbban, hatékonyabban ♦ r
