Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-06 / 105. szám

2011. MÁJUS 6., PENTEK mmm ÍSSMMMSIBSSM MW Felügyeletet kapnak az állami egészségügyi intézmények Az állami egészségügyi intéz­mények külön felügyeletére lét­rehozzák az Állami Egészség­szervezési Központot - jelentet­te be Szócska Miklós államtit­kár a Világgazdaság budapesti konferenciáján. Mint mondta: az állami egészségügyi intéz­mények funkcionális integrá­ciója rövid időn belül lezajlik, amelynek révén egységesítik egyebek mellett a közbeszer­zést, a telekommunikációt és a betegutakat. Először az állami egészség­szervezési központ igazgatósá­gát hozzák létre. Az első felké­rések a szakértői csoportba már megtörténtek. Szeretnének pél­dát mutatni a nagytérségeknek, régióknak, és első körben az or­szágos intézetekben kezdik az integrációt az állami intézmé­nyeknél. Hozzátette: nem feltét­lenül szervezeti integrációról van szó. Az ellátási körzetek új­raszervezésével kapcsolatosan Szócska Miklós azt hozta fel példaként: bizonyos ellátáso­kért Csongrád vagy Bács-Kis- kun megyéből 200 kilométert kell utazni Budapestre, pedig ott van a szomszédban egy egyetem. A betegutakat rendbe kell tenni, az ehhez kapcsola­tos adatok rendelkezésre állnak - jelentette ki. ■ Az egészségügyiek bérezésén is szeretnének javítani. Eközben elsődleges céljuk, hogy a rendszerben dolgozók bérén is javítani tudjanak - hangsúlyozta, hozzátéve: hatá­rozatokban rögzítik majd, hogy a rendszerből visszaforgatható tartalékokat a bérekre kívánják fordítani. Rácz Jenő a kórházszövetség elnöke az intézmények össze­vonásával egyetért, mert szerin­te, ha az erőforrások korlátozot­tak, nincs más lehetőség, mint ezek koncentrálása a folyama­tos ellátás érdekében. Éger Ist­ván, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) ugyanakkor csalódásá­nak adott hangot az eddigi egészségügyi kormánytevé­kenység kapcsán. Az orvosok arra számítottak, hogy az ellen­zékben, a Nemzeti Egészség- ügyi Kerekasztal keretében ki­alakított programot tekintik majd alapul - mondta. ■ Tartós stratégiai partnerség bérűn Angela Merkel: Köszönet az eddigi magyar EU-elnökségért Tartani kell az irányt - mutatja Angela Merkel kancellár Orbán Viktornak Berlinben. A német vállalatok hosszú távra terveznek a magyar piacon Köszönetét mondott Berlin­ben Orbán Viktornak a magyar uniós elnöki tevé­kenység eddigi munkájáért a német kancellár. Úgy ér­tékelte, az EU előtt álló leg­fontosabb feladatok megva­lósítása terén sikerült je­lentős haladást elérni. AS/MTI Angela Merkel a berlini kancel­lári hivatalban az Orbán Viktor kormányfővel folytatott tárgya­lások után jónak nevezte a két­oldalú kapcsolatokat. Külön ki­emelte a gazdasági együttműkö­dést, utalva a magyarországi né­met beruházói tevékenységre. Merkel kancellár hangsúlyozta, a német vállalatok elismerik a magyar beruházási környezetet, és hosszú távra terveznek. A kancellár elmondta, tárgya­lópartnerével egyetértettek az Európai Unió előtt álló feladatok­ban. A magyar elnökség teen­dőivel kapcsolatban a kancellár utalt Horvátország csatlakozásá­ra, amihez Németország nyitot­tan áll hozzá. Reményét fejezte ki, hogy a csatlakozási tárgyalá­sok sikerrel érnek véget, és Zág­ráb minél előbb az EU tagja le­het. De Bulgária és Románia ter­vezett schengeni csatlakozásá­val kapcsolatban meg kell várni az Európai Bizottság nyári jelen­tését. A kancellár a magyar el­nökség a hátralévő időszakához is német támogatást ígért. A magyar kormányfő - aki kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Németországban - megköszönte a kancellárnak a magyar elnökséghez eddig nyúj­tott német támogatást. Úgy érté­kelte, hogy az európai stratégiai ügyek megítélésében a két or­szág álláspontja egyezik. A kétoldalú kapcsolatokkal összefüggésben Orbán Viktor szintén a gazdasági együttműkö­dést emelte ki. Németország ­A SAJTÓTÁJÉKOZTATÓN egy, a médiatörvénnyel és az új alaptörvénnyel kapcsolatos külßldi bírálatokat firtató kérdésre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: az otthoni pártviták hasonló szereplők­kel megismétlődnek a nem­zetközi közéletben is. Ez - mint fogalmazott - ma már az európai politika ter­mészetes része. A kormányfő hangsúlyozta: Németország mint fogalmazott - stratégiai partnerként tekint Magyaror­szágra, és magyar részről is így tekintenek a német iparra. Hang­súlyozta, a német befektetőket Magyarországon elismerés öve­zi. Ennek okaként a többi között azt említette: a németek mindig is súlyt helyeztek arra, hogy megadják a tiszteletet a magyar munkásoknak. Orbán Viktor a kancellárnak elmondta: „Egy évvel ezelőtt megkezdtük az ország konszoli­dációját és átszervezését, és en­nek eredményeként sikeresen tértünk vissza a pénzügyi piacokra”. Hangoztatta, hogy Magyarországot immár nem az részéről semmi olyan meg­nyilvánulást nem tapasztalt, ami beavatkozást jelentett volna. „Meg is lepődtem volna” - tette hozzá Orbán Viktor. A MINISZTERELNÖK este a Deutsche Bank berlini székházában mintegy 300 meghívott vendég előtt tartott előadást. Ma pedig Frank­furtban találkozik német üz­leti élet vezetőivel IMF, nem az Európai Unió, ha­nem a nemzetközi pénzpiac fi­nanszírozza. Az ország előtt álló feladatokról szólva a miniszter- elnök a legfontosabbnak a gaz­dasági fejlesztéshez szükséges források megteremtését, vala­mint azt nevezte, hogy végigvi­gyék Magyarország átszervezé­sének programját. Orbán külön köszönetét mon­dott a horvát csatlakozáshoz nyújtott német támogatásért. Stratégiai célnak nevezte, hogy a Balkán az unió részévé váljon. Kérdésekre válaszolva utalt a szerdai kötvénykibocsátásra, hangoztatva, hogy ezzeí az erre az évre szükséges pénzügyi eszközöket sikerült begyűjte­ni, ezért „már a 2012-es éven dolgozunk”. A gazdaság külföldi megítélé­sével, illetve az adórendszerrel kapcsolatban hangoztatta: ha egy országban az adórendszer nincs rendben, akkor a gazdaság sincs. Az adórendszernek a magyar fel­fogás szerint alacsony adókulcsú­nak, a lehető legkevésbé bürokra­tikusnak és a legkönnyebben megérhetőnek kell lennie. Utalt arra, hogy a magyar kormány az új adórendszertől átütő eredmé­nyeket vár. Úgy értékelte, hogy a gazdasági tények ma nagyon biz­tatóak Magyarországon. A portugál mentőöv ára most már hivatalos: Portu­gália mintegy 78 milliárd eurós nemzetközi hitelt igé­nyel, amelyből 52 milliár- dot az EU fizet, 26 milliár- dot pedig az IMF folyósít az államcsőd közelébe jutott országnak. Az első három évben 3,25 százalékos a ka­mat. A portugál gazdaság 2 százalékkal csökkenhet idén, miután szigorú meg­szorításokat kénytelenek életbe léptetni. A képviselőket is kiilönadóztatják majd bár a Fidesz még nem adta be a törvénymódosítást, a Népszabadság úgy értesült: a kormánypárt döntött ar­ról, hogy a parlamenti kép­viselőkre és a távozó me­gyei közgyűlési elnökökre is vonatkozzon a végkielé­gítéseket sújtó 98 százalé­kos különadó. Az EP-hez fordultak a szakszervezetek állásfoglalást kér az Európai Parlamenttől (EP) a Szakszervezetek Együtt­működési Fóruma, mert a magyar kormány „folyama­tosan megsérti a társadalmi párbeszéd szabályait” s ezzel az uniós Alapjogi Chartát - jelentette be Galló Istvánná alelnök. Öt közoktatási szakszervezet pedig sztrájkbizottságot ho­zott létre a készülő közokta­tási törvény miatt. Ők Or­bán Viktornak írt levélben sürgetik a párbeszéd el­indítását. Galloné: Lehetne másképpen Is Ausztria nem gyárt több cigarettát Bezárja utolsó ausztriai gyárát is az egykor monopolhelyzetben lé­vő hamburgi Austria Tabak. A gyártást egy másik országba tele­píti át a japán tulajdonos. 320 munkahely szűnik meg, ebből 240 közvetlenül a gyárban, 80 a bécsi központban. A csoport há­rom másik üzemében már koráb­ban megszüntették a gyártást. A hamburgi gyár termékeinek 60 százalékát exportálta, a japán vál­lalat portfoliójában neves nem­zetközi márkák is szerepeltek. Hamburgban 2007-ben még 15- 20 milliárd szál cigarettát állítot­tak elő, tavaly már csak 10 mil- liárdot. A visszaesés oka a do­hányzók számának csökkenése, a csempészés felerősödése. ■ The European Future Technologies Conference and Exhi I • * fet High-tech Még ma is látható a Budapest Kongresszusi Központban a robotokat felvonultató háromnapos látványos kiállítás, amelyen az európai uniós robotokkal szemléltetik ennek a csúcstechnikának a fejlődését Csányi Sándor élre ugrott, ő a leggazdagabb magyar A száz leggazdagabb magyar 2011-es listáját az, idén Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-ve­zérigazgatója vezeti 155 mil­liárd forintos vagyonnal - áll a Napi Gazdaság gondozásában immár tizedik alkalommal meg­jelenő kiadványában. Az OTP Bank első emberének vagyona a tavalyi évhez képest közel 30 százalékos növekedést mutat. A második helyen álló Demján Sándor vagyona csök­kent, míg a harmadik Várszegi Gábor gyarapítani tudta vagyo­nát az elmúlt egy évben. A 2011-es listába kerüléshez 4,9 milliárdos „belépési minimu­mot” kellett elérni. A 2002-ben megjelent első listán ez az ősz­szeg még 2,3 milliárd forint volt - emlékeztet az MTI. Az országos 100-as lista mel­lett az idén is külön összeállítás­ban szerepelnek Nyugat-, Kelet-, Közép- és Dél-Magyarország leg- gazdagabbjai. ■ Csányi Sándor a „Number 1" Orbán vezető üzletemberekkel találkozik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents