Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-31 / 126. szám
6 2011. MÁJUS 31., KEDD A BUX index 2011. május 30-án Előző heti záróérték: 23 059 15.30, a NeurYortii tőzsde nyitása j\ 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011.05.30. fiésrvény Econet Utolsó srfFt) Változás(^i 31 3,33 mn 5 Rába 767 2,54 27 Fotex 380 1,87 16 Émász 19 495 1,43 1 CIG Pannónia 885 0,56 14 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény MTelekom Utolsó á (Ft) M 535 -2,55 Ufóit 426 Synergon 342 -2,28 0 Egis 18 850 -2,12 63 OTP 5 920 -1,98 3 956 ORC 2 425 -1,62 3 A BUX index az elmúlt napokban 22200 ___ ________ m/ 05.20 05.23 05.24 05.25 05.26 05.27 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 05.30.) Ujja rtV jÁnirtiröH ár • 'Y'' vj CÖtQmwlöS hí EUROBÚZA 2011. augusztus 58500 MALMI BÚZA 2011. augusztus 57990 TAKARMANYBŰZA 2011. augusztus 50 000 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. július 62600 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. október 121500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. május 30-án 1€ 1$ i i 268,00 Ft 187,58 Ft -0,95 Ft -1,73 Ft 1CHF f 220,55 +0,14 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 05.30.) Ili vételi Eladási Budapest Bank 260,10 276,18 CIB Bank 257,42 278,88 Citibank 257,68 279,16 Erste Bank 260,54 275,56 FHB Bank 260,62 276,18 K&H Bank , 260,88 275,92 MKB Bank 261,59 275,01 OTP Bank 261,35 274,75 Raiffeisen Bank 262,19 273,99 Új közmunkaalap július elsejétől A közfoglalkoztatásra szánt forrásokat kivonják a Munkaerőpiaci Alapból, és július elsejétől a belügyminiszter irányítása alatt létrejön az új közmunkaalap - mondta tegnap Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter éves meghallgatásán hétfőn a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság ülésén. A nemzetgazdasági miniszter közölte, hogy megváltozik a Munkaerő-piaci Alap szerkezete, irányító testületé is annak érdekében, hogy ésszerűbben és takarékosabban működjön, és válaszoljon a munkahelyteremtés kihívásaira. ■ GAZDASAG . Svájci franknál 180, ^ eurónál 250, '*! száz japán jennél 200 forint törleszési árfolyam 2014 végéig OTTHÖNVEDELMI AJ II. Lépcsős értékesítés: 2011 III. negyedévében 30 millió forint feletti ingatlanoknál és 20 millió forint feletti hiteleknél 2011. IV. negyedévben lejárt hitelek 2 százaléka 2012- ben negyedévenként a lejárt hitelek 3 százaléka 2013- ban negyedévenként a lejárt hitelek 4 százaléka 2014- ben negyedévenként a lejárt hitelek 5 százaléka III. Lakások visszabérlése: megyei jogú városokban a szerződéskori forgalmi érték 55, városokban 50, falun 35 százalékán vásárolja meg a lakásokat a NET, majd a korábbi tulajdonos visszabérli azokat Bérlakásprogram indítása ön- kormányzati részvétellel IV. _______________________ Eur óalapú ingatlanhitelezés újraindítása, ám csak a jövedelmüket euróbán kapó lakossági ügyfeleknek, akiknél a havi jövedelem eléri a minimálbér tizenötszörösét v._____________________ Legfeljebb öt évig maximum 3,5 százalékpontos kamattámogatás azoknak, akik pénzügyi helyzetük rendezése érdekében kisebb értékű lakásba költöznek Forrás: VG-gyűjtés Vfi-GRAMA Összeállt a mentőcsomag lakáshitelek Átlagosan havi 15 ezer forinttal csökkenhetnek a törlesztőrészletek A kormány és a bankszövetség képviselői tegnap bejelentették az adósmentő csomag elemeit Az adósok kérelmezhetik, hogy svájci- frank-alapú hiteleik törlesztőrészleteit 2014 december 31-ig 180 forintos árfolyamon váltsák át forintra. A kormány július 1-jén feloldja a kilakoltatási moratóriumot, a bankok csak fokozatosan árverezik el a nem fizető adósok ingatlanait. Giczi József A várakozásoknak megfelelő adósmentő csomagot jelentettek be tegnap a kormány és a Magyar Bankszövetség képviselői. Az otthonvédő akciótervnek nevezett program részét képezi a devizahitelek törlesztőrészleteinek fix árfolyamon történő forintra váltása, a nem fizető adósok ingatlanjainak fokozatos elárverezése, a nemzeti eszköz- kezelő társaság felállítása és a kisebb lakásba költözők hiteleinek támogatása. A két fél nem állapodott meg a bankok különadójának csökkentéséről, a hitelezés ösztönzéséről és a hitelintézeteknek az ingaüanjuknál nagyobb értékkel tartozók terheinek csökkentéséről. Az egyezség látszólag újraindítja az euróalapú lakáshitelezést, ám azt csak nagyon magas jövedelműek vehetnék igénybe. A csomag első eleme szerint az adósok kérelmezhetik, hogy svájcifrank-alapú hiteleik törlesztőrészleteit 2014. december 31-ig 180 forintos árfolyamon váltsák át forintra. Ugyanilyen árfolyamgát eurónál 250, japán jennél 200 forint lesz. A különbö- zetet 2015 után kell megfizetni a banknak, amely a budapesti irányadó kamatláb (Bubor) mindenkori értékét számolja fel a kölcsön kamataként. A hitelre az állam 1,5 százalékos díjért garanciát vállal a bankoknak. Ez a ff ankalapú hiteleknél a törlesztések mintegy 17-18 százalékos, átlagosan havi 15 ezer forintos csökkenését jelenti. Ugyanakkor egy átlagos nagyságú frankalapú hitelnél ez számításaink szerint ez 2015. január 1-jén mintegy 830 ezer forinttal növeli meg a hitelfelvevő adósságát. A megállapodás szerint a kormány július 1-jén feloldja a ktia- koltatási moratóriumot, a bankok viszont vállalták, hogy csak fokozatosan árverezik el a nem fizető adósok ingatlanait. így 2015 januárjáig a nem fizető lakáshitelek felétől szabadulhatnak meg a bankok. Az viszont nem derült ki a bejelentésekből, hogy mi lesz a többi érintett hitellel, és milyen alapon sorolják be a negyedévekbe a hiteleket a bankok. A csomag része egy nemzeti eszközkezelő társaság felállítása, amely egyrészt megvásárolná és régi tulajdonosaiknak bérbe adja az érintett lakások egy részét, valamint bérlakásépítésbe kezdene az ingatlanjaikat eladni kényszerülők számára. A társaság működéséről csak any- nyit tudhattunk meg, hogy 2012től negyedévente legfeljebb néhány ezer ingatlant vásárolhat meg az adósoktól. A társaság tervezett tőkéjéről, a finanszírozás és a megvásárlandó lakások ki- választási módjáról nem beszéltek a sajtótájékoztató résztvevői. Az akcióterv elvben visszaállítja az euróalapú lakáshitelezés lehetőségét. Ezzel azonban csak nagyon kevesen élhetnek majd. A megállapodás értelmében ugyanis csak azoknak a hitelkérelmeit fogadják el a bankok, akik devizában kapják a jövedelmüket, és legalább a minimálbér 15-szörösét keresik, ez jelenleg havi bruttó 1,270 millió forint. Nem tudjuk, hogy ezt a korlátot valamilyen jogszabályban rögzítik-e majd, vagy a hiteünté- zetek önként vállalják ezt a kötöttséget, sem azt, hogy a bankok a bruttó vagy a nettó jövedelmeket hasonlítják össze. Az euróalapú hiteleket felvevők köre azonban biztos nagyon szűk A csomag ötödik eleme szerint azok az adósok, akik hitelüket nem tudják fizetni és készek kisebb értékű ingatlanba költözni, legfeljebb öt évig évi 3,5 százalékos kamattámogatást kaphatnak az államtól. Kérdéses: az állam és a bankok hogyan ellenőrzik majd, hogy az adós önként vagy kényszerből költözik kisebb lakásba, valamint az is, hogy a költözők közül mindenkinek jár-e ez a támogatás, vagy valamilyen szempontok szerint válogatnak közöttük. Az akcióterv-bemutató sajtó- tájékoztatón Patai Mihály, a bankszövetség elnöke hangsúlyozta, a csomag legfontosabb elemének a küakoltatási moratórium eltörlését tartja, mert az feltétele az ingatlanpiac és a jelzálog-hitelezés megfelelő működésének. Matolcsy György nemzet- gazdasági miniszter közölte, a kormány tovább folytatja a tárgyalásokat a bankszövetséggel, és néhány hónapon belül megegyezhetnek a hitelezés ösztönzéséről vagy az ingatlanjaik értékénél nagyobb adósságot viselők hiteleinek kezeléséről. A miniszter szerint azonban a banki különadók jövőjéről csak jóval később születhet döntés. Orbán Viktor miniszterelnök az utóbbi kapcsán hangsúlyozta, hogy a bankokat terhelő különadók az államadósság elleni harc szerves részét képezik. A kormányfő kijelentéséből következik, hogy a kormány csak komoly feltételekkel vagy egyáltalán nem hajlandó ennek az elvonásnak a csökkentésére. A kormányfő azt is bejelentette, hogy az akcióterv megvalósítása érdekében a kabinet törvénytervezetet terjeszt az Ország- gyűlés elé. Azt azonban nem közölte, hogy mikor tárgyalja és fogadja el a jogszabályt. így az sem világos, hogy mikortól léphetnek érvénybe az adósmentő csomag elemei. Ha azonban a kormány és a bankok be akarják tartani a megállapodásukat a kilakoltatási moratórium július 1-jei feloldásáról, akkor alig több mint egy hónapjuk van a törvény elfogadtatására, a csomag elemeinek kidolgozására és a végrehajtásra történő felkészülésre. Kronológia • 2010. június: A kormány közzéteszi 29 pontos akciótervét, ennek része a Nemzeti Eszköz- kezelő Társaság létrehozása. • 2011. február: Megkezdődnek az egyeztetések a Magyar Bankszövetség és a kormány között az intézkedéscsomagról. • 2011. március 4.: Gyuris Dániel, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese bejelenti, hogy napokon belül körvonalazódhat a helyzet megoldása. • 2011. május 14.: A Magyar Hírlap közzéteszi a kormány és a bankszövetség közötti megállapodás tervezetét • 2011. május is.: A Reuters közzéteszi Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter levelét, amely változásokat tartalmaz az utolsó ismert változathoz képest • 2011. május 20.: Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója bejelenti, közel a megállapodás. • 2011. május 24.: Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője közli: május 26-án ismertetik a részleteket. • 2011. május 30.: A kormány és a Magyar Bankszövetség képviselői bejelentik az akciótervet. Nem tetszik a csomag az ellenzéknek AZ ELLENZÉKI pártok egyetértenek abban, hogy a kormány intézkedései hosszú távon nem képesek megoldani a devizahitelesek problémáit Az MSZP szerint a kormányzati bejelentéseket óvatosan kell kezelni, a devizahitelesek terhe ugyanis nem csökken, csak időben eltolódik. A Jobbik úgy látja: a csomag csak egyes rétegeknek jelent bizonyos könnyítéseket, de ezt később „kamatostul visszaveszi majd az állam, vagyis átterheli a problémát a következő ciklusra”. Az IMP szerint az árfolyamgát bevezetésével a kormány az utódja nyakába varija a devizahitelesek problémáját Azzal nem értenek egyet, hogy a kormány csak a bankszövetséggel egyezett meg és nem vették figyelembe a különböző érdek- védelmi szervezetek véleményét. Külföldi példák az eszközkezelő társaságokra az 1998-as válság hatására Indonéziában, Koreában, Malajziában, Thaifóldön, Tajvanon, Japánban, Kínában és a Fülöp-szigeteken alakítottak ki eszközkezelő társaságokat. Azokat állami forrásból, külön törvény alapján hozták létre, és működésüket több belföldi és nemzetközi felügyeleti szerv is ellenőrizte. finanszírozásuk vagy állami forrásból (Indonézia, Japán, Kína és Tajvan esetében), vagy kötvénykibocsátásból és hitel- felvételből történt Malajzia eszközkezelő társaságát 80 százalékban piaci kötvénykibocsátásokon keresztül finanszírozta, Koreában ez az arány 99, Thaifóldön pedig 95 százalék volt A piaci alapokon nyugvó működéssel elkerülhető, hogy az állam komoly pénzügyi veszteséget szenvedjen el a 2008-ban kezdődött globális gazdasági válság idején Törökország, Írország és Nigéria is eszközkezelő felállításába kezdett, ezek csak a közeljövőben kezdik meg a tevékenységüket. Matolcsy György, Orbán Viktor és Patai Mihály ismertetik a részleteket I
