Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-30 / 125. szám
Elhunyt Mádl Ferenc gyász A politikai korrektség, a szaktudás példáját örökítette ránk Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök. A polgári értékrend szerint nőtt fel, s e szerint élte életét is. Halála a magyar demokrácia nagy vesztesége Most már Máltán is lehet válni az erősen hívő katolikus máltaiak kis többséggel megszavazták, hogy országukban is fel lehessen bontani a házasságokat. A népszavazás vasárnap nyilvánosságra hozott eredménye szerint a szavazók 54 százaléka döntött a válás engedélyezése mellett. Az eredményt Lawrence Gonzi miniszterelnök jelentette be, de hozzátette, hogy „nem ezt remélte”. Skót függetlenségtől tart II. Erzsébet NAGY-BRITANNIA felbomlásától tart a brit uralkodó annak nyomán, hogy a május eleji skóciai parlamenti választásokon abszolút többséget szerzett a tartomány függetlenségéért kampányok) Skót Nemzeti Párt. II. Erzsébet egy magánjellegű megbeszélésen ezt jelez- I te is David Cameron brit miniszterelnöknek. Vitára szükség van, rombolásra nincs mesterházy Attila szerint az MSZP-nek először alapkérdéseket kell tisztáznia, utána kell megtartania a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció által kezdeményezett pártszavazást. A pártelnök ezzel indokolta azt, hogy miért lesz előbb a kongresszus (június 18-án), és utána a pártszavazás. Kiemelte: demokratikus vitára szükség van, rombolásra nincs. Mesterházy: Árkot ne ássunk! Életének 81. évében meghalt Mádl Ferenc akadémikus, volt köztársasági elnök. Emlékét egy nemzet őrzi méltán a szívében. Vég Márton Elhunyt Mádl Ferenc volt köztársasági elnök vasárnap - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal. Mádl Ferenc 2000 és 2005 között volt Magyarország államfője. 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam- és logtudományi Karán szerzett diplomát. 1956-tól dolgozott az MTA-n, s az ELTE-n oktatott. Tagja volt a Harvardi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Akadémiának s az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának is. Több mint kétszáz tanulmányt és húsz szakkönyvet publikált, 1999-ben Széchenyi-díjat kapott. 1990-től három évig az Antall- kormány tárca nélküli minisztere volt. A feladata az MTA felügyelete, közreműködés a tudománypolitikai célok kormány általi meghatározásában, az ezzel összefüggő állami feladatok összehangolása, a megvalósulásuk figyelemmel kísérése volt. 1993 februárjától 1994-ig művelődési és közoktatási miniszter. 2000-ben az Országgyűlés megválasztotta Göncz Árpád utódaként köztársasági elnökké a harmadik fordulóban. 2005. augusztus 5-én adta át hivatalát utódjának, Sólyom Lászlónak. „Megrendültén állunk a hír hallatán. Élete és munkája, a nemzetért és az országért tett szolgálata példa volt mindannyiunk számára. Nyugodjék békében!" - írta Mádl Ferenc volt köz- társasági elnök halálának hírére Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap. Semjén Zsolt szerint Mádl Ferenc szerény, szeretetre méltó személyiségét az egész nemzet tisztelte. „Tiszteletre méltó életmű volt az övé, keresztény emberként a jog tudományában való kiemelkedő jártasságával szolgálta hazáját” - fogalmazott a KDNP elnöke. A Jobbik, az LMP és az MSZP is részvétét fejezte ki. „A legfőbb emberi értékek, mint a szabadság tisztelete, a szolidaritás, szeretet, egyetértés és harmónia mentén képviselte azt a politikát, mely méltóságot adott egy egész nemzet számára” - mondta Mesterházy Attila, az MSZP elnöke. Mádl Ferenc elnöksége nagy részét egy olyan kormány mellett töltötte, melynek pártjai ellenzékben voltak, amikor a fideszes kormánykoalíció jelöltjeként megválasztották államfőnek 2000-ben. Megválasztása csak a harmadik fordulóban sikerült, ami nagyon meglepő volt. A titkos voksoláskor a baloldali képviselők egy jelentős része nemmel szavazott. Visszafogott elnök volt, aki kerülte a konfliktusokat, bár óvatosan többször is méltatlankodott a baloldali koalíció működése miatt. Nem ragadtatta magát sarkos megfogalmazásra, nem voltak szállóigévé vált mondásai. „Mintha én azért, mert engem annak idején a Fidesz vezette koalíció jelölt elnöknek, az egyik oldal államfője lennék. Az nem vitás, hogy polgári értékrend szerint nőttem föl, e szerint élek, de alkotmányos helyzetem világos” - beszélt egyszer Mádl Ferenc az elnöki hitvallásáról. Visszamenőleg megkapja Ratko Mladic a nyugdíját Valószínűleg hétfőn vagy kedden adják ki a srebrenicai népirtással és Szarajevó lövetésével vádolt 69 éves Ratko Mladicot a szerb hatóságok a Nemzetközi Törvényszéknek (NT) - közölte vasárnap Mehmet Güney, a hágai székhelyű bíróság elnökhelyettese. A volt boszniai szerb hadseregparancsnokot azután szállítják Hágába, hogy lezajlottak a kiadatással kapcsolatos orvosi, adminisztratív és pénzügyi eljárások. Mladic pere másfél-két évet vehet igénybe, attól függően, hogy mennyi ideig tart a szükséges dokumentumok és bizonyítékok beszerzése. A biztonsági erők titokban szállítják majd Mladicot Hágába. Vasárnap fia meglátogathatta a börtönben, és az extábornok úgy nyilatkozott neki, semmi köze nincs a Srebrenicában legyilkolt 8 ezer muzulmám legyilko- lásához. m Bárki bármit csinált apám háta mögött, ahhoz neki semmi köze mondta Mladic fia. A 16 évig szökésben lévő parancsnok hamarosan újra kap szolgálati nyugdíjat, havi 900 eurót, sőt azt a pénzt is átutalják, ami a bujkálása idejére jár neki. Az ultranacionalista radikális párt tegnap estére Mladic kiszolgáltatása elleni tiltakozó nagygyűlést tartott Belgrádban. Öt éve kapott szívinfarktusa után egy vajdasági kolostorban húzta meg magát Ratko Mladic. A Blic szerint a boszniai szerb hadsereg egykori tábornokát 2006 októberében a Nagybecs- kerek mellett található Szent Melánia-kolostorba szállították. Az apácák egy cellában helyezték el a beteget, és gondoskodtak orvosi ellátásáról. A nővérek felkészültek arra, hogy Mladic esetleg meghalhat. Ezért a kolostor templomának kriptájában sírhelyet készítettek a számára. Egy hónap múlva a tábornok jobban lett, majd ismeretlen helyre távozott. ■ A háttérmunka volt az erőssége mádl Ferenc a Hom-kor- mány idején a háttérben rengeteget tett azért, hogy a jobboldali pártok felsorakozzanak Orbán Viktor mögött. Az 1998-as választások után a Fidesz-FKGP-MDF koalíció megalakításában Módinak komoly előkészítő munkája volt a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Professzorok Batthyány Köre és a Nemzeti Kör nevű szervezeten keresztül. A Fidesz már 1995-ben is őt jelölte köztársasági elnöknek, de akkor az esélytelenek nyugalmával várhatta a szavazást, amelyen Göncz Árpád győzött. Hende: Csak a nemzet egésze újíthatja meg Magyarországot hősök napja Boross Péter: A magyar katonanemzet - Csak az összetartás hozhat nyugodt jövőt Az elmúlt ezer év háborúiban elesett magyar katonákra emlékeztek vasárnap országszerte. „A történelem során, vészterhes időkben mindig bebizonyosodott, hogy a hazát soha nem az ország, nem az állam, hanem csakis a nemzet, annak tagjai védhetik meg, menthetik meg. Ezért is fontos a nemzet egysége, összefogása” - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter vasárnap a fővárosi Hősök terén a magyar hősök emléknapja alkalmából tartott ünnepi rendezvényen. Szerinte a hősök nemcsak azok, akik fegyverrel a kezükben estek el a haza védelmében, hanem a polgári áldozatokra is emlékeznünk kell. A rákoskeresztúri emlékparkban a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Boross Péter volt miniszterelnök emlékezett meg a hősökről. „A magyar harcoló és katonai erényekben gazdag nép, nincs még egy üyen nemzet, amely ennyi véráldozattal tartotta volna meg magát” - hangoztatta Boross Péter. Ezért szerinte joggal nevezhetjük katonanemzetnek a magyart. „Sok százezer család fájdalommal emlékezik egykori hozzátartozóira, akiknek hősi üzenete a ma élők számára az, hogy csak az összetartás és egymás méltóságának tisztelete hozhat nyugodt és békés jövőt Magyarországnak” - írta az Emberi Méltóság Tanácsa. ■ Schmitt Pál tegnap a Magyar Hősök emléknapján a budapesti Hősök terén helyezett el koszorút Újabb honvédegység megy Afganisztánba „a békefenntartás olyan cél, amelyért érdemes küzdeni, érdemes dolgozni. Nemzeti érdekünk, hogy a világ jobb legyen, mint amilyen most” - hangsúlyozta a honvédelmi miniszter Pákozdon szombaton, a magyar békefenntartók napján, az afganisztáni küldetésre induló honvédek kibocsátó ünnepségén. Hende Csaba felhívta a figyelmet, a békefenntartás mindig kockázattal jár, s sokszor nem, vagy legalábbis nem azonnal követi siker az elvégzett munkát Június 6-án 35 békefenntartó katona indul Afganisztánba.
