Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-27 / 123. szám

2011. MÁJUS 27., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG 11 EGYHÁZI TÜKÖR Az isteni ige a megoldás romamisszió Egy csapásra senki problémája nem fog megoldódni A gyülekezeti ház felújításának nyitányaként zenés felvonulást tartottak Faddon helyi romák, illetve a külföldi és magyar önkéntesek részvételével A cikói hívek rendbe tették a több évszázados kápolnát cikó Utoljára 2009-ben fogtak össze a falubeliek és az 1774-ben épített Szent Rókus kápolna fel­újítására. Két esztendeje egy helybeli, neve elhallgatását kérő szakember a tetőzeten pótolta a hiányzó, illetve kicserélte a törött cserepeket, megszüntetve ezzel a beázást. Ugyanakkor leverte a fa­lak málladozó részeit és újrava­kolta. Négy templomjáró asszony pedig többször átmeszelte a teljes falfelületet Szigetelés hiányában sajnos két év és tél után megint málladozott és potyogni kezdett a vakolat, ezért a szakember né­hány hete ismét elvégezte a tata­rozást. Két, a Rókus kápolna szomszédságában lakó hölgy, Elmauer Mihályné és Walter Józsefné pedig többször átmeszel­te az újravakolt falfelületet. Régi óhaj a hívők körében a tetőzet tel­jes felújítása, ám ehhez a társa­dalmi munkán kívül jelentős anyagiakra is szükség lenne. Ör­vendetes viszont, hogy mostan­ság egyre több vidéki keresi fel a katolikus építményt és érdeklő­dik történetéről. ■ Hunyadi I. Ecsettel vittek színt a szeretet I ■■ ■■ I f In A közös hídjára bonyhád - Örömömre szolgált, hogy az önkéntes munkában nem csak a református gyülekezeti ta­gok, hanem más felekezetű, a kör­nyező utcákban lakó testvérek is segédkeztek - mondta Mészáros Zoltán, a bonyhádi református kö­zösség lelkipásztora. A gyüleke­zet vezetője a május 20-21-i ön­kéntes feladatra utalt, amelyben a református templom és a parókia kerítését festették le. A két napon közel húszán ragadtak ecsetet. - A Bonyhádi Református Gyüleke­zet is csatlakozott a „Szeretethíd” Kárpát-medencei református ön­kéntes napok rendezvénysoroza­tához. Ezúttal a kerítés újrafesté­se teremtett alkalmat a közösség- építésre - mutatott rá Mészáros Zoltán. A jó hangulatban végzett munka mellett maradt idő beszél­getésre, a „szeretethíd” építésére, a kávé, sütemény és szendvicsek elfogyasztása közben. A közös­ségépítés jegyében közös grille­zésre hívják a napokban az ön­kénteseket. ■ V. B. A romákkal kapcsolatos problémákra Isten igéjét kínálja megoldásként az Élő Szó Gyülekezet. A szabad keresztény kö­zösség két éve hirdeti az evangéliumot a faddi cigá­nyok között. Steinbach Zsolt Az utóbbi néhány évben a me­gyében Fadd volt az a település, ahonnan a legtöbb etnikai jelle­gű, romákkal összefüggő problé­máról szóló hír látott napvilágot. Történtek súlyos bűncselekmé­nyek, iskolai atrocitások, repül­tek Molotov-koktélok, felvonul­tak gárdisták, akcióztak kom­mandósok. Kevesebb szó esett arról, hogy egy szabad keresztény közösség két éve hirdeti az evangéliumot a faddi cigányok között, hitük sze­rint az egyetlen megoldást kínál­va a valóban nagy gondokra.- Az erőszak erőszakot szül, a segélyek elkényelmesítenek. A romakérdést nem lehet másként megoldani, csak Isten igéjével, amely képes a romák és a nem ro­mák közötti falakat lerombolni - mondta Hámori Attila, a fent em­lített közösség, az Élő Szó Gyüle­kezete pásztora. Nemrég az ön- kormányzattól tízéves használat­ra kaptak meg egy faddi házat hitéleti tevékenység folytatására. Ennek fejében felújítják az ingat­lant. A múlt héten az USA-ból, Romániából és az ország több tele­püléséről érkezett ön­kéntesek dolgoztak a házon, a felújítás kilencven szá­zalékban már elkészült. Hámori Attila elmondta: két éve a Faddon kialakult feszült hely­zet indította arra a gyülekezet egyik paksi házaspárját, hogy el­kezdje hirdetni az evangéliumot a faddi romák között. Bekopogtak a AZ ÉLŐ SZŐ GYÜLEKEZETE 2004 óta működik, a két alapgyü­lekezet Tengelicen és Szolno­kon van, nagyjából száz-száz fővel. A heti istentiszteletek mellett rendszeresen járnak négy idősek otthonába, Ten­gelicen egy rehabilitációs in­tézetbe, a szekszárdi Hétszín­világ otthonba a fogyatékkal élő gyerekekhez, Faddon pe­dig a gyermekotthonba. Há­családokhoz, ahol beengedték őket, ott rendszeresen beszélget­tek velük az evangéliumról, imád­koztak. A kezdeti bizalmatlanság után egyre több családhoz jutot­tak be, a házaspárhoz pedig csat­lakoztak a gyülekezet más tagjai is. Közben elindult a szolgálat a roma fia­talok irányába is. Há­mori Attila elmondta: az elsődle­ges céljuk azokat a fiatalokat el­vezetni Istenhez, akik nemsoká­ra családot alapítanak. így ezek a családok már mások lesznek, mint amilyenben ők nőttek fel.- Ez legalább nyolc-tíz éves fo­lyamat, mi most vetünk, betaka­mori Attila azt mondja, az Is­tennel való találkozás nem azt jelenti, hogy egy csapásra jó emberek leszünk. - Nem arról van szó, hogy kinyilvá­nítjuk, hogy hinni akarunk Istenben, és erre az Isten minden rosszat elvesz tő­lünk, nekünk nem kell csi­nálni semmit. Isten meghagy­ja az embernek a döntés sza­badságát. rítani már lehet, hogy nem mi fogunk. A roma emberek fogé­konyabbak Istenre, viszont az életüket rendezni nehezebb. A változás rendszeres, mindenna­pi munkát igényel. Én hiszek Is­ten csodájában, hiszem, hogy változások lesznek, mint ahogy már vannak is. A 15 éves Dávid két hónapja jár a gyülekezetbe, de azt mond­ja, kezdi érezni változást: nem csinál már annyi hülyeséget. Andrea 17 éves középiskolás. Két éve jár a gyülekezetbe. Szü­lei, rokonai révén ismerte meg ezt a közösséget, azóta már ő is megtért.- Azelőtt nem éreztem, hogy tartozom valahová - mesélte. - Miután befogadtam Istent, tu­dom, hogy számíthatok rá, job­ban megy az életem. Vannak azért nehézségek, de sokkal nyugodtabb vagyok. Szombaton­ként szoktunk összegyűlni a gyülekezeti házban fiatalok, va­sárnap pedig a felnőttekkel együtt. Istenről beszélünk és a problémáinkról, kinek miben tudnánk segíteni. És próbáljuk minél több embernek megmu­tatni, hogy mi, romák is be tu­dunk illeszkedni, tudunk nor­mális életet élni. Valóságos és virtuális kiránduláson jártak tamási A református misz- sziós gyülekezet megtartot­ta szokásos tavaszi kirándu­lását, ezúttal Pécsvárad és Hidas templomainak megte­kintése után az Ormánság­ba látogattak. Utána az ima­házban szeretetvendégség keretében mutatták meg az út során készített fotókat, így azok is megcsodálhatták a városok, templomok a táj, a természet szépségét, akik nem voltak jelen. Közel har­mincán vettek részt Szalai Géza iregszemcsei reformá­tus lelkész vetítésén - tud­tuk meg K. Németh Gézáné gondnoktól, (vl) Händel műve hangzik fel a belvárosi templomban szekszárd A templom ku­polájának felújítására ada­kozhatnak azok a zeneked­velők, akik részt vesznek a Szekszárdi Kamarazenekar és a Szekszárdi Madrigálkó­rus ingyenes hangverse­nyén, s meghallgatják G. F. Händel Dettingeni Te Deum című művét június 13-án 10 órakor a belvárosi templom­ban. A rendezvényen fellép­nek a Tolna megyei zeneis­kolák tehetséges ifjú növen­dékei is. (gy) A kupola felújításra szorul Húsz első áldozót köszöntenek Pincehelyen pincehely Húsz katolikus fiatal a keresztelő utáni má­sodik fontos lépést teszi meg az egyház teljes jogú tagjává válás útján május 29-én, vasárnap. A hitokta­tásban résztvevők és a szentmiséken rendszeresen megjelenő gyerekek a gyü­lekezet előtt az első áldo­zást megelőzően számot ad­nak bibliai és vallási isme­reteikről. (vl) ■ Nem csinál már annyi hülyeséget. Sokat törődnek az elesettekkel is A civilek támogatottságával egyáltalán nem elégedett a KÉSZ elhivatottság Az erkölcsi értékrend védelmét tűzték zászlajukra a liberális prés alatt nyögő Európában Az ifjúságot nem sikerült igazán megszólítani. Talán a megközelí­tési mód volt helytelen. Nem azt kell mondani a fiataloknak, hogy gyertek közénk, hanem azt, hogy alakítsátok meg a saját csoportja­itokat, működjetek úgy, ahogy ti szeret­nétek, és ha akartok, csatlakozzatok a szer­vezethez. Ezt az egy negatívumot - a fia­talítás sikertelenségét - leszámít­va, programokban, lelki építke­zésben gazdag esztendőket tud­hat maga mögött a Keresztény Ér­telmiségiek Szövetsége (KÉSZ). A 72 tagszervezetet számláló szö­vetség az elmúlt hét végén, a nemrég alakult faddi csoport meghívására, a Volent-öbölben tartotta küldöttgyűlését. Az el­múlt időszak eredményeit, a fia­talítással kapcsolatos elképzelé­seit és a közeljövő terveit dr. Osztie Zoltán elnök ismertette. A KÉSZ több mint húsz éve mű­ködik, mintegy hatezer tagot szám­lál, ám dr. Osztie Zoltán szerint ennél is fontosabb az a kisugárzás, jóra nevelés, pél­damutató életvitel, ami a tagokat jellemzi, amivel hatnak saját la­kókörnyezetükre, s ezáltal a tár­sadalom egészére. Külföldi kap­csolatokat is ápolnak, erdélyiek­kel, vajdaságiakkal és lengyelek­kel. Azt sem titkolta az elnök, ■ Nemet kell mondani a pénz haínlmára Dr. Osztie Zoltán (középen), dr. Saramó Márta és dr. Pálmai Tamás hogy a szervezet anyagi helyzete a kormányváltás dacára sem ró­zsás. Ttidja, hogy türelemmel kell lenni, hiszen egy kirabolt ország­ban nehéz az újrakezdés, ám a civil társadalom támogatása - megítélése szerint - sok kívánni­valót hagy maga után. A keresztény értelmiség alap­vető feladata a becsületes életvi­tel vonzóvá tétele, a túlvilági lét­be vetett hit, az evangélium hirde­tése. Ez Európa-szerte nehézsé­gekbe ütközik, dr. Osztie Zoltán szavai szerint a liberális ideológia prése miatt. A KÉSZ-nek egy el­lenséges közegben kell képvisel­nie a keresztény értékrendet. Á pénzemberek akarnak diktálni, s az elnök példaértékű tettnek tartja, hogy elsőként a magyar kormány mondott nemet a pénz­világ urainak hatalmára. A küldöttgyűlésen meghatá­rozták a következő öt év főbb tennivalóit. Ezek között szere­pel az ifjúsággal való kapcsolat új alapokra helyezése, a határa­inkon túli keresztény közössé­gekkel az együttműködés rend­szeressé, tartalmassá tétele, az erkölcsi értékrend védelme az oktatás-nevelés, illetve a családi élet, az élet védelme terén. A ke­resztény értelmiségnek hallat­nia kell a hangját. Ki kell véde­ni a támadásokat, válaszolni kell azoknak, akik a szellemi és erkölcsi értékek oktalan vagy tudatos rombolói. ■ W. G.

Next

/
Thumbnails
Contents