Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-26 / 122. szám

AZ OLDALT SZERKESZTETTE: Molnár Ágnes, 30/650-3013, agnes2.molnar@axels.hu Az oldalon megjelent írásokat olvashatjátok a www.teol.hu-n

.

Rossz térképpel eltévedünk

olvasás Jó könyv az, amely segít jobban megérteni a valóságot

SZTÁROK - EGÉSZSÉG - SZÓRAKOZÁS

hogy nagyon ízlik nekik a kínálat, de tudniuk kell önmagukon uralkodni. Próbáljuk meg egyre ritkábban látogatni ezeket a helyeket! Hiszen amellett, hogy egészségtelenek az ételek, még hizlalnak is. Tele vannak szénhidráttal, zsírral, ízfokozókkal és számos egyéb adalékanyaggal. Persze a szénhidrát bizonyos százaléka kell a szervezetünknek, de inkább más ételekkel próbáljuk ezt megadni neki. Régen én is gyakrabban látogattam ezeket a helyeket, mára viszont már megbántam. Csak úgy messziről szem- lélgetem őket, de eszem ágában sincs bemenni.

■ Szemesi Fanni, Tamási, Béri

Balogh Ádám Gimnázium, 9. A

Kevés vagy...

...mint lopótökben a bűnözési hajlam.

...mint pilótakekszben a katapult.

...mintzsákbamacskában a dorombolás.

...mint szöcskében a lengéscsillapító.

...mint mákostekercsben az indukció.

...mint Anettka a vizespóló- versenyen

...mint téliszalámiban a hólánc.

...mint dobhártyában a koncert.

...mint térdkalácsban a mazsola.

...mint medvesajtban a brummogás.

Az ízén kívül semmi jó nincs benne

Szórólapot is osztogattunk

I Az utolsó megmérettetés- | hez is elérkezett a csapat, itt villámakciót kellett szervez- « nünk. Egy oviba látogattunk í el, és próbáltuk ösztönözni a ; kicsiket, hogy szelektíven * gyűjtsék a szemetet. Az igazi akció azonban az egyik hi- > permarketben történt, egy 4 szombati nap ellátogattunk, standot állítottunk fel, és az embereknek a tudatos vásár- | lás 6 pontját osztogattuk szó- s rólap formájában. Ez a fordu- l ló is összekovácsolta a csapatunkat. Elmondhatjuk, nagyon jól éreztük magun- 1 kát!

p , , ,

m Zambo Virág, Tolna, Wosinsky Mór Általános I Iskola, 8. B

Sztárvilá

Egy könyvet nem a borítójáról kell megítélni, bár az tagadhatatlan, hogy a fedőlapok egyre látványosabbak lettek modern korunkban

Sokaknak az a fontos, hogy hány oldalas egy könyv, illetve, hogy néz ki a borítója. Pedig ami igazán számít, az a fedőlap alatt van.

Alpek Csenge

Napjainkban az emberek nem olvasnak sokat - hallani ezt mindenfelől. Régen kiváltság volt az írni-olvasni tudás, mely a műveltséget, legalábbis annak vágyát hozta magával. A modern időkben azonban az analfabétizmus számít ritkaságnak, valamint a betűkhöz értők sem vágynak feltétlenül arra, hogy tudásukat minél szélesebb körben bővítsék. Annak ellenére sem, hogy a kötetek jóval könnyebben elérhetőek a több száz évvel ezelőtti viszonyokhoz képest.

Ha már említettem a könyveket, szeretnék néhány szót ejteni róluk. Milyen egy jó könyv? Sokaknak az a legfontosabb, / hogy hány oldalas. De az, / hogy mit tartalmaz, háttérbe szorult, majdhogynem érdektelen információ a számukra. \ Másoknak pedig az a lényeg, hogy szórakoztasson,

és ami szórakoztató, az jól néz ki. Létezik egy mondás, mely szerint a könyv az ember legjobb barátja. Amennyiben ezt igaznak véljük, a borítóval ösz- szefogott lapok az emberrel ösz- szehasonlíthatóvá válnak, így egy nagyszerű párhuzamhoz jutunk: ugyanis ha megfigyeljük, a könyv az emberrel együtt változott.

Manapság megannyi faalapú gerinc sorakozik a polcokon, mind minél tetszetősebb kíván lenni, mivel a kiadók nagyon jól tudják, az olvasók többsége főként a kinézet után ítél. Nem elég egy műről azt hallani: „Ez egy nagyon jó könyv, olvasd el!” Sokaknak a megjelenés beszédes, talán legfőképpen az, mennyire hat újszerűnek a borító. Még általános iskolás koromban mesélte a helyi könyvtáros, hogy számos alkalommal ajánlott a gyerekeknek egy személyes kedvencet, de mégsem vették ki. Mikor megrendelte új kiadásban, mely rögtön felkerült az „új könyvek” közé, azonnal népszerűvé vált. Viszont egy alkotás külcsíne nem feltétlenül van összhangban annak belső értékeivel, meglehet, a kinézet felülmúlja a mögötte pihenő betűket. Ám hogy ezt az olvasó felismeri-e, az igazán csak rajta áll.

De mi is határozza meg egy alkotás értékét? Mitől tekinthető egy mű jónak és mitől rossznak? Utóbbi kérdésre azt hiszem, az általános felelet ez lehet: ,Jó az, amit érték, szórakoztat, kiragad a valóságból.” A mostanság a tizenévesek közt dúló divat, a „vámpír, szerelem, vámpír” mindezt nagyszerűen

Ne hordozzon helytelen értékeket!

s milyen egy rossz alkotás? Mondhatnám, valószínűleg mindenkinek más. Azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, minden, nem csak a könyvek, a szobrok és a tévés műsorok úgyszintén, közvetítenek valamit Végső soron emiatt jöt- tek létre. Ily módon

egyféle értékrendet képviselnek, amit próbálnak továbbadni a fogyasztónak. Ezek alapján úgy látom, rossz az a mű, ami logikailag vagy erkölcsileg helytelen értékeket hordoz Márpedig ha / hamis térképet kap az ember, S és kevésbé tájékozott, könnyedén eltéved- hét.

kiszolgálja, egy olyan univerzumba röpteti olvasóját, ami nemhogy képzeletbeli, de sokszor szinte semmiféle párhuzam nem vonható a regény, valamint a megtapasztalható világ közt. Nem gondolom, hogy mindez különösebb baj lenne, amíg az ember kikapcsolódásra használja az ilyesfajta történeteket, viszont azt sem hinném, a könyveknek a valóságtól való elrugaszkodás lenne minden célja.

Éppen ellenkezőleg. Véleményem szerint a jó könyv (akaratlanul is) egy új világot teremt, ami csak annak lapjain létezik, ám azt megismerve a valóságot is jobban megérthetjük - akár egy, az ember történetén fordító gondolatot, esetleg „csupán” egy embertársunkat, az ő jellemét. Ezáltal könnyebbé válik a tájékozódás, az eligazodás az igazi lét sorai közt: a jó könyv térképet ad kezünkbe. És minél több . szemszögből látjuk a minket \ körülvevő dolgokat, annál inkább tudjuk, hol vagyunk, mi is az a körülöttünk lévő valóság.

A cikk szerzője a bony- / hódi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium 11. B osztályos tanulója

Négy kerék motor nélkül, ugyanis itt nem a lóerők számítanak, hanem hogy hány trükköt tudsz, és mennyire extrémeket.

A gördeszkázás évtizedek múltával is fennálló sportág, hobbi. Az 1960-as évek óta rengeteget fejlődött. Sőt, mára már életstílussá nőtte ki magát. Önálló ruhakollekciók, zenék kapcsolódnak hozzá védjegyként. Magyar- ország 1985-ben ismerte meg a gördeszkázást, ami elsőként Budapesten, a Hősök terén hódított, Bődi Zoltán vezetésével.

A 60-as évek gördeszkái csak kanyarodásra, szlalomozásra voltak alkalmasak. Míg mai utódaik a sok ugrással, forgással már- már az eget hódítják meg. A 21. századra több száz, többnyire tizenéves lett a deszkázás szerelmese, de csak páran versenyeznek. Azonban felmerül a kérdés: a szülők mit gondolnak erről? A vélemények megoszlanak. Van olyan család, ahol örülnek neki, hiszen a gyerek sportol valamit. Mások viszont ellenzik, főként a vele járó stílus, és persze az esetleges sérülések miatt. Ebből is látszik, hogy tájékozatlanok az emberek, ugyanis a gördeszka biztonságosabb, mint mondjuk a foci, a jégkorong vagy a görkorcsolya. Ráadásul összetartó baráti közösségeket kovácsol.

A különböző hozzáállásokat mégis összeköti egy pont: minden szülő biztonságban akarja tudni a gyermekét. Természetesen erre is lenne egy remek megoldás, ami nem is bonyolult. Újabb és újabb, az 1976-ban épült floridai skateparkokhoz hasonló központok létesítése. (Nemcsak a deszkások részére, hanem a bringásoknak és korisoknak is.)

Csakhogy ilyen kevés van, az utca pedig tiltott terepnek számít. De mit tehet egy rendszeres gördeszkás, ha park sincs elérhető közelségben? Mivel más lehetőség nem nagyon akad, a tiltás ellenére kimerészkednek az utcára. Az ilyen helyzetekből kerülnek ki a tinédzserek vesztesként a törvénnyel szemben.

Talán ez is ösztönzően hatott arra, hogy Lentiben egy pap elkezdte oktatni a fiatalokat a deszkázás fortélyaira. Az érdekes oktatásról az interneten videó kering, ahol a tiszteletes csuhában mutatja a trükköket a figyelmes nebulóknak.

■Nyisztor Viktória, Bonyhád, PSEG, 9. B

Nevetés

Eszem ágában sincs bemenni

A mai rohanó világban a legtöbb embernek nincs ideje arra, hogy elkészítse magának az ételt. Helyette beül egy gyorsétterembe, és helyben, vagy akár a kocsiban ülve elfogyaszt onnan valamit! Sajnos az érintettek végig sem gondolják, hogy ezek a kaják rettentően egészségtelenek. Ráadásul ezeknek az ételeknek az alapanyagai véleményem szerint konyhát sem láttak. Az árak pedig a csillagos eget súrolják. Rettentően sok pénzt ott lehet hagyni csak egy ebédért, mellyel nem is biztos, hogy jóllakik az ember. De ugyanúgy visszamennek a

vendégek, hiszen nincs másra idejük. Én ezt nem látom helyesnek, hiszen lehet, hogy sietnek, vagy

mar egesz I biztosan nem :> leszünk birkák

f Osztályunkba olyan lelkes ta- I nulók is járnak, akik úgy gondolták, ez az utolsó évük

■ együtt, hát tegyék feledhetet* lenné. Február elején meglátniuk a plakátot, hogy indul egy » program Ne légy birka! né- f ven. Gondoltuk, belefogunk.

* Csapatunk a Vízvédők 001 nevet kapta. A fordulók telje4 sítése komoly tapasztalat-< , szerzés volt számunkra. Az * I egyik próbatétel egy újság ’szerkesztése volt, a kész

* munka mindenkinek nagyon ; tetszett. A 3. fordulóra ké- f szültünk a legjobban, a zsűri »előtt tartott kiselőadás na- fgyon nagy nyomás volt szá- ; mukra, de sikeresen teljesí- f tettük. Főleg, mert 1. helye5 zést értünk el!

I

Egészség

SPdalt mekekért. lesz lámpás alkalomból

da, Kárász Róbert kérte fel a fiatalok körében népszerű énekest erre a feladatra. Ez a kezdeményezés az eltűnt gyermekek világnapjához kapcsolódik, célja a flgyecsalá- flatalokra Éder Krisztián örömmel vállalta a felkérést, mint mondta, neki is van ofyan ismerőse, aki nyom nélkül eltűnt A rendezvényt is jó ötletnek tartja, szerinte nem kap elég figyelmet az eltűnt gyermekek keresése.

«

i

>