Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-24 / 120. szám
6 2011. MÁJUS 24., KEDD GAZDASAG Nyitóérték: Záróérték: 22428 22 464 A BUX index 2011. május 23-án 22500 22400 22300 22200 22100 22 000 21900 21 Előző heti záróérték: 22625 [ Változás:-0,71% 15.30,aNe*YorW6 tőzsde nyitása _J\ 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT Synergon ORC 2 550 354 1,14 0,59 Danubius 3 610 0,27 CIG Pannónia 881 0,00 11 Econet 27 0,00 86 VESZTESEK UtsÉóárfS) Wtzást*) Millió Ft 918 -4,57 99 FHB Rába TVK 747 -2,98 3 200 -2,43 16_ 3 E-Star 10 740 -2,36 242 Fotex 369 -1,86 A BUX index az elmúlt napokban 23800 23600 23400 23338 23200 23000 22800 22979 22600 22400. 22625 05.13 05.16 05.17 05.1805.1905.20 **0 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 05.23.) EUROBUZA 2011. augusztus 57 000 MALMI BÚZA 2011. augusztus 56500 TAKARMANYBUZA 2011. augusztus 48500 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. július ______ 62 100 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. október 114 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. május 23-án Kockázatos magyar piac A Business Insider szakportál összeállította a világ 22 legkockázatosabb országának listáját, ahol Magyarország all. helyen szerepel. Az úgynevezett csődkockázati mutató alapján rendezték sorba az országokat: hazánk CDS-felára (államadósság törlesztésének leállása esetére köthető biztosítási felár) 256 bázisponton állt pénteken, most 260 ponton jár a mutató. ■ Hová tart a mezőgazdaság? agrárium Elapadó bevételek - Szerkezeti problémák miatt évről évre zsugorodik 1€ 1$ 1CHF f f f 270,38 Ft 193,23 Ft 218,96 +3,72 Ft +7,03 Ft +7,10 Ft Eurö-valutaárfolyamok (forint/euró, 05.23.) H Vételi Eladási 1 Budapest Bank 260,08 276,16 CIB Bank 258,34 279,86 Citibank 258,87 280,45 Erste Bank 261,57 276,63 FHB Bank 261,83 277,47 K8tH Bank 262,56 277,68 MKB Bank 263,34 276,84 OTP Bank 263,11 276,61 Raiffeisen Bank 263,71 275,57 A rendszerváltás óta csökken a magyar mező- gazdaság teljesítménye és az ágazatból élők száma, és nincs jele a növekedésnek a jövőben sem. A hazai szereplőket szerkezeti gátak kötik, a fejlesztések helyett marad a kicsiben és feketén játszás. Braunmüller Lajos A hazai agrártermelés 1984-ben érte el a csúcspontját. Ebben az évben több mint 15 millió tonna gabonát, 2,8 millió tonna gyümölcsöt és zöldséget, 2,4 millió tonna vágóállatot, és 2,7 milliárd liter tejet produkált a magyar mezőgazdaság. Ezután lassú, a rendszerváltás után pedig drámai csökkenés történt, az akkori szinttől pedig ma messzebb vagyunk, mint valaha. áfa Hosszú évek óta probléma az ágazatban az áfa magas szintje. A néhány szakmailag kevéssé indokolható, ám alapvető élelmiszer- csoport - pékáru, tejtermékek 18 százalékos áfáját leszámítva az élelmiszerek áfája 25 százalék. A rendkívül rövid ciklusú termékek és a magas áfa együtt a feketekereskedelemnek különösen kedvez. Különösen érinti ez például a hús, zöldség, és gyümölcs kereskedelmét. Ezeknél akár 30- 50 százalékos is lehet az áfamentesen gazdát cserélő áru aránya. A nagyobb, pontos nyilvántartást vezető, és gyakrabban ellenőrzött cégeknek jóval kevesebb esélye van az ilyen csalásra, ám a kisebb gazdák közül sokan rendszeresen papír nélkül kereskednek termékeikkel. Amíg a kisebb henteseknél és zöldségeseknél kapható áru jelentős része áfamentesen kerül a vásárlókhoz, nem csak az államkassza esik el bevételektől, de növekedni sem érdemes. A környező országok jóval alacsonyabb áfaszintjének is köszönhető, hogy a feketekereskedelem nem állta útját a növekedésnek. Ezért a rendszerváltást velünk egy időben megélt országokban mára már kialakultak például akkora vágóhidak, amelyek Magyarországon még nem léteznek. így a hatékony termelés mellett a hatékony feldolgozás is lehetővé teszi, hogy a környékbeli országokból a magyarnál olcsóbb sertéshús érkezzen hazánkba, például Lengyelországból. Az árérzékeny hazai vevők persze szívesebben választják ezt, mint a jó minőségű, de versenyképtelen magyar húst, ez persze piacvesztést okoz a magyar tenyésztőknek. Hasonló a helyzet a rövid életciklusú zöldség-gyümölcs termékeknél, ahol akár 40-50 százalékot is elérhet a feketekereskedelem aránya. Részben emiatt, részben a hazai ellentmondásos birtokpolitika miatt az egyéni gazdaságok 68,5 százaléka egy hektárnál kisebb területen gazdálkodik. Ez sem kedvez a hatékonyságnak. őstermelők A mezőgazdaság, az élelmiszer-kereskedelem kifehérítése ellen hat az őstermelők adómentessége is. Az egyéni gazdálkodók a személyi jövedelemadó 1987-es hazai bevezetése óta élveznek adómentességet. Ez a kedvezmény azóta is fennáll. Jelenleg az őstermelők évi A mezőgazdaság teljesítménye (1960=100) 250 ........................................................................................................................ ’ növénytermesztés- állattenyésztés —— mezőgazdasági termelés A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása (ezer fő) 800 A mezőgazdaság súlya a nemzetgazdaságban (százalék) 50 RENDSZERVÁLTÁS ► / # ^ ^ Nc# N# # ^ ** JGCRAFIKA 1998 2002 2005 2009 1995 2000 2005 2010 Forrás: KSH A hatékonyság hiánya miatt - magyarán sok termék drágábban készül el s kerül a boltokba, mint a környező konkurens piacok termékei -, teret nyer az import, mert a vásárló érthetően az olcsóbb árut keresi. Ez viszont egyre csak visszaveti a hazai agrárágazatot. hatmillió forintos árbevételig nem fizetnek adót. Bár az adó- jogszabályok a Kádár-rendszer óta többször is jelentősen átalakultak, és a különböző kormányok agrárpolitikája is erősen különbözött, az agrárium kistermelőinek adófizetése ma is szinte tabutéma a politikában. Jelenleg az őstermelői igazolvánnyal rendelkezők száma 360 ezer körül van, és csökken, ám a valóságban ennél jóval kevesebben végeznek tényleges mező- gazdasági tevékenységet. Az igazolvány megléte azonban adó- mentességet biztosíthat a valójában kereskedelmi tevékenységet folytató gazdáknak, és jellemző az is, hogy a tényleges gazdálkodó minden családtagját bejelentik őstermelőként, így növelve a háztartásra jutó adókedvezmény mértékét. A hatmilliós adókedvezmény-határ egyébként nemzetközi összehasonlításban magasnak számít. A hazainál jóval hatékonyabb mező- gazdaságot fenntartó Egyesült Államokban a farmerek ezer dollár (186 ezer forint) felett már kötelesek adót fizetni. tőkeszegénység A legszembetűnőbb az, hogy az uniós csatlakozás után sem jött el a felemelkedés, dacára a közösségtől igényelhető támogatásoknak. A 2004-es csatlakozás óta eltelt évek mindegyikében negatív volt a nettó beruházások szintje a hazai agráriumban, amely jól jelzi, hogy az ágazat szereplői szinte egyöntetűen kiveszik a pénzt az üzletből, ahelyett, hogy invesztálnának bele. Ennek több oka van: Az egyik legfontosabb, hogy a kisebb gazdák tőkeszegénységük miatt a megtermelt jövedelem egészét felélik, fogyasztásra költik, fejlesztésekre már nem futja. A másik komoly strukturális probléma a hazai mezőgazdaságban, hogy az Európai Unióban egyedüliként Magyarországon gazdasági társaságok nem vásárolhatnak termőföldet, még akkor sem, ha magyar tulajdonúak. Ezért a gazdálkodó szervezetek kénytelenek bérelni a földet. A bérleti díjak összege körülbelül 40-42 ezer forint hektáronként, vagyis az uniós támogatás jelentős része a drága bérleti díjakra megy el, ahelyett, hogy ezt a pénzt a társaságok fejlesztésre, vagy egyéb üzleti célokra fordíthatnák. így a hazai agrárium egészéből körülbelül 200 milliárd forintnyi pénz áramlik ki földbérletre évente. A fejlesztések hiánya döntően az olyan ágazatokat érinti, amelyek munkaigényesek, és komoly beruházásokat követelnének a versenyképes termeléshez. Dyen például a kertészet, a szőlészet, a gyümölcstermesztés, az állattenyésztés. Ezekben az ágazatokban az elmaradó fejlesztések, valamint az ebből adódó verseny- képtelenség miatt évek óta csökken a kibocsátás. A leglátványosabb zsugorodás az állattenyésztést, azon belül is a hosszabb biológiai ciklusú sertéstartást érinti, amely a szerkezeti problémák és a piaci ingadozások legnagyobb vesztese. A rendszerváltás környékén még 10 millió darabos hazai sertésállomány mára alig haladja meg a 3 milliót, és - a strukturális problémák és a rendkívüli takarmányárak miatt - várható, hogy tovább csökken. sertéságazat Az elmaradó fejNálunk a legmagasabb Étetmfeaeráfa a környező államokban Magyarország 18-25* Románia 24 Szlovákia 19 Ausztria 10 Csehország 10 Szlovénia 8,5 Németország 7 Lengyelország 3-7* * AZ EGYES ÉLELMISZERTÍPUSOKRA ELTÉRŐ ÁFAKULCS ÉRVÉNYES FORRÁS: VG-GYŰJTÉS Vidékstratégia: növekedés helyett foglalkoztatás - vitára bocsátva A vidékfejlesztési minisztérium társadalmi vitára bocsátotta a Nemzeti vidékstratégiai koncepciót, amelyben 2020-ig a fő kormányzati célokat jelölik ki. Az anyag az évtized végére 700 ezer agráriumból élő embert tartana kívánatosnak Magyarországon. A vidékfejlesztést, az agráriumot egyértelműen szociálpolitikai, foglalkoztatáspolitikai kérdéskörként megközelítő szöveg a mezőgazdaság kibocsátásának növelése helyett az önellátást, és az ökológiai szempontokat hangsúlyozza. az anyag nem csak a kormánypártok szándékait tükrözi A magát ökoszociális pártként meghatározó Lehet Más a Politika (LMP) is döntően egyetért a fő iránnyal. A párt álláspontja szerint az elmúlt húsz év tévútra vitte a magyar mezőgazdaságot, és dacára annak, hogy a nagygazdaságokra alapozott, ezen a téren hazánk nem lett sikeres. A politika tehát nem bátorítja a hazai mezőgazdaság növekedését, ehelyett szociális és környezeti problémák megoldását várja az agráriumtól. AZ ANYAGBAN foglaltak szerint egy demográfiai földprogramot is indítana a kormányzat a vidéki elvándorlás megfékezésére és a népesedési helyzet javítására. Ennek keretében az állam tulajdonában álló termőföldet tartósan, 25-50 éves időtartamra adnák bérbe olyan gazdálkodni szándékozó fiatal pároknak, akik vállalják, hogy helyben letelepszenek, a földet megművelik, s legalább két gyereket felnevelnek. A ßld ilyen hosszú távú bérleti joga örökölhető is lenne. lesztések révén a hazai sertéstenyésztés hatékonysága valóban jelentősen elmarad a kevésbé előnyös természeti adottságokkal, de sokkal jobb szerkezeti viszonyokkal rendelkező országok sertéságazatához. Dániában és Hollandiában egy koca 28 malacot fial egy évben, ez hazánkban alig haladja meg a 20-at, vagyis 25 százalék körüli a lemaradás. A hazai sertéstartás a takarmányhasznosítás terén is lemarad, míg a fent említett két országban 2,6-2,7 kiló táp felhasználásával érnek el 1 kg tömeggyarapodást, addig nálunk ehhez 4 kilogramm takarmány kell. Nem csak a sertéstartásban érhető tetten a hatékonyság hiánya. Nyugat-Európában - például Belgiumban, Franciaországban - 1 hektár mezőgazdasági terület átlagosan ezer eurót meghaladó jövedelmet hoz évente, nálunk ez az összeg nem éri el a 350 eurót. Igaz, ez csak a hivatalos adat, ebbe nem számít bele az, hogy a mezőgazdasági termékek kereskedelmének jelentős része feketén zajlik. A láthatatlan jövedelmekkel együtt azonban ez az érték még mindig 500 euró alatt van a becslések szerint. A hatékonyság hiánya miatt egyre inkább háttérbe szorul a hazai termelés, és helyét lassanként átveszi az importáru. így alakulhatott ki az, hogy a kiváló természeti adottságok dacára sertéshúsból és tejtermékekből az ország 2007-től kezdve már többet importál, mint exportál. A termelés csökkenése miatt egyre kevesebb munkaerőre van szükség, vagyis a mezőgazdaság fékezése inkább csökkenti, mint növeli a foglalkoztatottságot. 4 i i
