Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-23 / 119. szám

2011. MÁJUS 23., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG KORKÉP 5 Elismerés: hagyományőrzés és sírgondozás Budapest A honvédelem napja alkalmából „Magyar Hadisírgon- dozásért Kitüntető Címet” ado­mányozott Hende Csaba honvé­delmi miniszter a szekszárdi nyugállományú alezredesnek, Kovács Jánosnak. A kitüntetést a HM államtitkára, Simicskó Ist­ván adta át csütörtökön a hadtör­téneti intézetben. Kovács János a katona- és a nemzetőr hagyományok ápoló­ja, s emellett tagja, Tolna me­gyei priorja a Nemzetközi Szent György lovagrendnek. Ebben a minőségében is kapott egy ki­tüntetést. Május 14-én a zala­egerszegi református templom­ban vehette át Tadeusz Kaczor nagymestertől a lovagrend Aranycsillagát. ■ W. G. Fellendítenék a városban a fúvóséletet Paks A megyében működő fú­vószenekarok számára találko­zási lehetőséget adni, a helyi fú­vóséletet fellendíteni és utat talál­ni a közönséghez - elsősorban ezek a célok vezérelték a Pro Artis Művészeti Iskola igazgató­ját, Simon Pétert a Paksi Fúvós- zenekari Fesztivál életre hívása­kor. Mint elmondta, megyeinek szánták a pénteki találkozót, de más elfoglaltsága miatt a dombó­vári és a tamási zenekarok ezút­tal nem tudták vállalni a fellé­pést, a továbbiakban azonban számítanak rájuk. Nem egyszeri­nek szánják ugyanis a progra­mot, hanem visszatérőnek. Si­mon Péter azt mondta, rendkí­vül jó dolog, hogy ma Magyaror­szágon egy Paks méretű város­ban lehet ilyen rendezvényt szer­vezni. Ebben - tette hozzá -a helybeli intézmények példás ösz- szefogása játszott kiemelkedő szerepet. A fesztivál a szekszár­di Ifjúsági Fúvószenekar térze­néjével indult, ők a városi műve­lődési központ előtt muzsikáltak. A polgármesteri hivatal előtt pe­dig a Roger Schilling Fúvószene­kar majd a Pro Artis Művészeti Iskola Fúvószenekara játszott. A fesztivál a Pécsi Vasutas Koncert­fúvós Zenekar díszhangverse­nyével zárult a Vak Bottyán Gim­názium díszudvarán. A hangver­senyen Neumayer Károly Liszt- díjas karnagy vezényelt. ■ V. T. Beszélni kell a gondokról! munkahelyi stressz Nemcsak a feladatokra, az egészségre is kihat Foglalkozni kell a munka­helyi stresszt kiváltó problémákkal, különben nemcsak a napi munka­végzésben jelentkezhet­nek gondok, hanem testi tünetei is lehetnek a túl­terheltségnek. Hanoi Erzsébet Létbizonytalanság, kitolódó mun­kahét, alulfizetettség. Csak né­hány ok, amelyek könnyen nega­tív hatást gyakorolhatnak a mun­kavégzésre, és stresszhez vezet­hetnek. A munkaerő-piaci túlkí­nálat ugyancsak rossz hatással lehet a munkavállaló idegállapo­tára. Folyamatos nyomás alatt tarthat bárkit a tudat, hogy renge­tegen állnak sorban egyetlen állá­sért, nincs pótolhatatlan ember. Ráadásul ez állandó versenyhely­zetet is eredményez. Vida Krisz­tina pszichológus hozzátette, nemcsak az anyagi megbecsülés hiánya lehet káros, hanem az er­kölcsi elismerés elmaradása is. Mint mondta, egy jó szó, egy vál­lon veregetés nem kerül semmi­be, mégis nagyon sokat számít­hat Inspirációt, motivációt jelent­het a dolgozónak, bizonyítva, hogy nem hiábavaló a napi mun­kavégzése. Multiknál azonban ennél többet is tehernek és he­lyenként tesznek is az alkalma­zottak egészségért. A szakember elmondta, nagyobb vállalatoknál a munkahelyi stressz megelőzé­sének érdekében stresszkezelő vagy meditációs tanfolyamokat tartanak a dolgozóknak, esetleg feszültségoldó programokat szer­veznek nekik. A paksi atomerő­mű dolgozói számára például rendszeresen rendeznek egész­ségmegőrző napot, amely szintén hozzájárul a stressz csökkenté­séhez. Vida Krisztina kiemelte, hogy a rendvédelmi szerveknél mindenütt biztosítanak egy-egy szakembert, akihez igény esetén problémáikkal fordulhatnak a ■ Az Ön munkahelye stresszes? Szavazzon honlapunkon ^ / ma 16 óráig: TEOLhu W A szavazás eredményét a keddi számunkban közöljük. rendőrök, tűzoltók. A pszicholó­gus ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a dolgozók kötetlen, munka­helyen kívüli programjai is hasz­nosak lehetnek a feszültség leve­zetésben. Ezáltal pedig kialakul­hatnak olyan bizalmi kapcsola­tok, amelyek akut krízisben je­lenthetnek azonnali segítséget. SELYE JÁNOS OZ 1930-dS években ismerte fel, hogy a negatív érzelmi hatások befolyásolják az ember fizi­kai egészségi állapotát, és ő volt az első, aki meghatá­rozta a stressz fogalmát, összegyűjtötte a lelki terhelt­ség testi tüneteit. Patkányo­kon végzett kísérletei azt mutatták, hogy szinte nem volt olyan belső szerv, amit ne viselt volna meg a folya­matos stresszhelyzet. A ma­gánéleti vagy munkahelyi stressz fizikai jele lehet a fej- és gyomorfájás, érrend­szeri problémák, szívtáji nyomasztó érzés, ízületi fáj­dalmak, a végtagok zsibba­dása, bőrkiütések, hajhul­lás és alvási problémák. Egy jó kolléga ilyenkor ugyan­olyan hasznos tud lenni, mint egy szakember - erősítette meg Vida Krisztina. A stressztűrő képesség egyé­nenként más és más, de az meg­figyelhető, hogy a férfiak általá­ban jobban ki vannak téve a problémának. Ennek egyik oka, hogy még mindig többen vannak vezető pozícióban, mint a nők. Nagyobb rajtuk a teher, ráadásul nehezebben nyílnak meg, kevés­bé mernek beszélni a gondjaik­ról. Női vezetőknél viszont a megfelelési kényszer okozhat munkahelyi nehézséget. Az azonban a nők előnyére szolgál, hogy többnyire empatikusabbak a beosztottjaikkal, így kevésbé te­szik ki őket stressznek, jobban megértik a problémáikat. A szak­ember elsősorban a megelőzésre helyezte a hangsúlyt, de mint mondta, a már meglévő stresszel mindenképpen foglalkozni kell, máskülönben csak súlyosbodik a helyzet. Egészséges életmóddal már sokat lehet tenni a stressz el­len, a rendszeres testmozgás pe­dig a levezetés egyik legjobb módja. De az is fontos, hogy ne csak magában eméssze a problé­máit az ember, hanem legyen mellette valaki, akivel megoszt­hatja azokat. Tavaszi zsongás Szívmelengető muzsika, szemet gyönyörködtető népviseletbe öltözött táncosok, remek hangulat - így jellemezhető a szombati, Tavaszi zsongás és Májusfa-kitáncolás program, amelynek a tamási városi művelődési központ és annak előtere adott otthont. A kilenc éve zajló rendezvény legfőbb célja, hogy a tehetségek bemutathassák szüleiknek és a meghívott vendégeknek az év közben tanultakat. A képen a Pántlika Néptánc Együttes tagjai Nagyobb cég szívesebben vállal képzést A 250 millió forintot meghala­dó árbevételű cégek háromne­gyede foglalkoztat szakmunká­sokat. Ezek 42 százaléka, azaz az összes cég 31,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szívesen fogadna szakmunkástanulókat a GKI Gazdaságkutató Zrt. kö­zelmúltban készített felmérése szerint. A megkérdezett 1200 vállal­kozás vezetése arra válaszolt, hogy amennyiben foglalkoztat szakmunkást, fogadna-e diákot szakmunkásképző iskola helyet­ti gyakorlati képzés keretében, ahogy azt a Magyar Kereskedel­mi és Iparkamara javasolja. A pozitívan nyilatkozók aránya a cég méretével párhuzamosan emelkedik, legkisebb arányban az 50 fő alatti, legnagyobb arány­ban az 500 fő felettiek jelezték, hogy foglalkoztatnának szak­munkástanulót. Az ágazatok közül kiemelten pozitívan nyilatkoztak az ide­genforgalom, vendéglátás cégei, közülük 71 százalék venne részt a gyakorlati képzésben. Ők azok, akik nyári gyakorlatra eddig is kiemelkedően nagy arányban al­kalmaztak diákmunkaerőt. Árnyalja a képet az a szán­dék, miszerint már 15 éves kor­tól munkába állhatnának a di­ákok. A nappali tagozatos szak­iskolai képzésben a 2010/11-es tanévben 139 ezer fő tanult. Fogadna szakmunkás­tanulót? (%) Dolgozói létszám Igen Nem 50 fő alatt 33 67 50-99 fő 45 55 100-199 fő 51 49 200-499 fő 63 37 500 fő felett 65 35 (FORRÁS: GKI) Arányosan számítva, az iparka­mara fent eínlített javaslatának elfogadásával újabb 93 ezer fő kerülne a munkaerőpiacra vég­zettség nélkül. A GKI felméré­se alapján igen kérdéses, hogy ekkora tömegű diákot tényle­gesen fel tudna-e szívni a vál­lalkozói szféra, hiszen éppen a kkv-szektorban a legkisebb az alkalmazási szándék, miköz­ben ők foglalkoztatják a felnőtt munkavállalók közel kéthar­madát. Mindez arra utal, hogy a munka világát érintő válto­zásokat kockázatos megfelelő hatásvizsgálatok nélkül beve­zetni. ■ Venter M. PROMÓCIÓ Hadházi Szekszárdon tesztel showder klub Hadházi László és Kiss Ádám Szekszárdon A Showder Klub két is­mert fellépője, Kiss Ádám és Hadházi László szóra­koztatja a közönséget má­jus 25-én, szerdán 19 órá­tól a szekszárdi sportcsar­nokban. Hadházi László az idősebb generációt kép­viseli a dumaszínházasok között. A legtöbb fellépő­nek az apja lehetne. Igazi humorpartizán, aki csa­patban is képes a maximumot hozni. Kezdetben vidéki adók­nál, később országos frekvenci­ákon, majd a Juventusnál saját reggeli show-t vezetett. Az HBO- n sugárzott Mennyi?!30! című stand-up műsor szerkesztője és előadója volt. Nemcsak magá­nak, másoknak is gyakran ír po­énokat, kabaréjeleneteket. A kész műveket döntően élesben teszteli; hiszen a közönség a leg­jobb „szűrő”. Laci nem az örök létre és az emlékezésre pályázik, szerinte a stand-up comedy egy rock and roll műfaj. Akkor és ott kell megmutatni, egyedül egy színpadon. Az este folyamán fellép még a humor fenegyereke, a lányok nagy kedvence 140 Kiss Ádám is. A két nép- 130 szerű humorista közös elő­adása igazi kuriózum, a stand up comedy hazai nagykövetei garantáltan jó­kedvet hoznak a szekszár­di publikumnak is. A Dumaszínházra (kapunyi­tás: 18.00 óra) belépőjegyek a helyszínen, a Városi Sport- és Szabadidőközpontban, illetve a TEX partnerirodáiban vásárol­hatók. További információ: facebook.com/dumaszekszard. Telefon: +36 30 304 3434 Rongyaim Ezzel a címmel nyílt kiállítása tegnap délután Rell Katának a decsi Faluházban. A környezettudatos művészetet példázó textilképeket és azok alkotóját Bágyi Zsuzsanna mutatta be a megjelenteknek. A kellemes hangulat megteremtésében Lázár János és Lázárné Etelka is közreműködött, akik dalokkal és citerazenével kápráztatták el az érdeklődőket. A tárlat június 22-ig látható *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents