Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-05-22 / 20. szám
13 2011. MÁJUS 22., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ Bogármesék a rajzfilm ünnepén gyereknap Mozikban a Bartos Erika-mese, a Bogyó és Babóca új epizódjai A KEDD Animációs Stúdió hagyományteremtő' szándékkal szervezi meg az Országos Gyereknapi Rajzfilmünnepet jövő vasárnapra. A rendezvényen mintegy harminc moziba várják a gyerekeket. Mézes Gergely „A rajzfilmeseknek a gyerekek számítanak az első számú célcsoportnak” - indokolja M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas animációs rendező, a KEDD stúdió vezetője, miért épp gyereknapra esik az első rajzfilmünnep. Aztán hozzáteszi, a magyar animáció aranykorában, azaz a rendszer- változás előtt mindig karácsonykor és gyereknap környékén érkeztek meg az új rajzfilmek, ezt a hagyományt szeretnék feleleveníteni. Ezért időzítették ekkorra a Bartos Erika meséiből készült Bogyó és Babóca rajzfilmsorozat újabb 13 epizódjának bemutatóját is. Amikor arról kérdezzük, sike- rült-e más stúdiókat bevonni az ünnepbe, elkomorul, azt mondja, elenyésző számú műhely élte túl a szakma húsz éve tartó leszállóágát, ezért az ünnepen főleg régi alkotásokból válogattak a mozik. A Bogyó és Babóca üdítő kivétel, sőt az első 13 rész akkora siker volt, hogy máris hat ország televízió-képernyőjén látható a sorozat, itthon pedig a negyedik legnézettebb magyar mozifilm lett 2010-ben. „Remélem, ezt az eredményt az új szériával sikerül majd meghaladni” - teszi hozzá M. Tóth Géza bizakodva. A KEDD egyébként Magyarország talán legsikeresebb animációs stúdiója, a legtöbben talán az ötperces Maestrora emlékezhetnek, a kakukkos óra madárjárói szóló filmet a legjobb animációs rövidfilm kategóriában Oscar-díjra is jelölték 2007- ben, de számos más fesztiváldíjat is besöpört. Épp úgy, mint az Ergo, a A rajzfilmesek fő célcsoportja. A Bogyó és Babóca premierjét azért időzítették gyereknapra, mert régen ekkor kerültek mozikba az új filmek. A Bogyó és Babóca nézettségi adatai 2010-ben Mozi 30 000 fő Televízió 117 346 fő* VÖD 2 603 fő J •A ROMÁN VETÍTÉSSEL EGYÜTT, A CSEH, SZLOVÁK, SZERB VETÍTÉSEKRŐL NINCS ADAT Mama vagy az Ikarosz - összességében a KEDD stúdió több mint száz nemzetközi elismerés birtokosa. „Az autonóm filmekről sajnos mégis le kellett mondanunk egy időre” - meséli M. Tóth Géza. Az ok egyszerű, a néhány perces rövidfilmeket a hagyományos filmforgalmazásba nem lehet beilleszteni, a fesztiválszereplések, tévés vetítések pedig minimális bevételt hoznak. „A rajzfilm drága műfaj, sokba kerül a technika és a szakember. A világ valamennyi országában állami támogatásból készülnek ezek a típusú animációs filmek, itthon erre valahogy mindig kevés pénz jutott, másfél évvel ezelőtt pedig még az a kevés is megszűnt” - mondja a rendező. Saját bevallása M. Tóth Géza új modellel kísérletezik a filmgyártásban A Bogyó és Babócát a külföldi tévék is megvásárolták szerint az elmúlt évben közel 30 pályázatot adott be, de csak az egyikkel nyert néhány százezer forintot. „Az elnyert pénz a pályázatok elkészítését sem fedezte, hiszen van, hogy egy-egy pályázatra 600-800 oldalas, végigrajzolt storyboardot nyújtunk be” - teszi hozzá. A Bogyó és Babóca tulajdonképpen egy új gyártási modell kísérlete is, egy, az állami támogatásoktól független műhely létrehozására. „Nemcsak művész vagyok, hanem egy cég vezetője is, akinek felelősséget kell vállalni a munkatársaiért azokban az időkben is, amikor az állam magára hagyja a filmes szakmát. Ezért olyan irányt vettünk, amelyben dolgozni is tudunk, és arra is van esély, hogy a befekteti sok munka és pénz megtérül” - mondja M. Tóth Géza, Évi százmillió forint jut rajzfilmre A magyar filmszemle zárónapján animációs filmesek szakmai beszélgetéséből kiderült csak az új produceri attitűd és a lehetőségek jobb kihasználása segítheti a magyar animációt. Elhangzott, az Andrew Vájná kormánybiztos által bemutatott új támogatási rendszer évi százmillió forintot szán költség- vetéséből az animációs filmre. A résztvevők szerint ez nagyon kevés, ezért szorgalmazzák a támogatás növelését. majd bevallja, folyamatosan arra kényszerül, hogy áthágja a legelemibb produceri szabályt: soha ne kockáztass saját tőkét. És hogy miért pont a bogárkák történetét választotta a kockázatos kalandhoz? Azt mondja, azért, mert ezek a mesék a világon bárhol sikeresek lehetnek a kisgyerekek körében. „Bogyó és Babóca titka szerintem az írónő, Bartos Erika vagányságában keresendő. Volt bátorsága ahhoz, hogy a gyerekeknek és ne a szakmának és a felnőtteknek írjon” - teszi hozzá. A filmeket Antonin Krizsanics rendezte, M. Tóth Géza producerként és az első széria társrendezőjeként vett részt a munkában. „A mi feladatunk tulajdonképpen a műfordítókéhoz hasonlítható. Ismerünk két nyelvet, és az egyikről a másikra ültettünk át egy történetet” - vélekedik a stúdió vezetője. És hogy biztos legyen a siker a gyerekek körében: a mesék Pogány Judit hangján szólalnak meg, a zenés részek szerzője és előadója pedig az Alma együttes, Hogy mit hoz a jövő? M. Tóth Géza bizakodik, hogy a bogárkák történeteiből készített filmsorozatok hosszú távon anyagilag is megtérülnek, de azt már most is fontos eredménynek tartja, hogy az új rajzfilmek nagyon sok kisgyerek számára örömet szereznek. Reméli, hogy a KEDD még sok népszerű gyerekfilmet és sikeres egyedi produkciót fog készíteni a jövőben. EEEEEQi Kiadatlan Pink Floyd- ritkaságok jelennek meg ritkaságokat, eddig meg nem jelent felvételeket is tartalmaz a Pink Floyd életművének újrakiadása, amelyet szeptembertől dob piacra az EMI. A „Why Pink Floyd...?” című, CD-boxok- ból álló kiadványsorozat átöleli a 45 évvel ezelőtt alakult zenekar pályafutását, valamennyi felvételt újramaszterizálták. Mesepályázatot hirdet a Pécsi Nemzeti Színház lázár ervin családi mese- darab-pályázatot hirdet a Pécsi Nemzeti Színház és a Jelenkor folyóirat, a győztes mű szerepelni fog a teátrum 2012/2013-as évadjának műsorán, szerzőjének jutalma 1,2 millió forint. A pályázatokat október 15-ig lehet postára adni a Pécsi Nemzeti Színház címére. Átadták Erkel felújított szülőházát Gyulán a műemléki szempontok figyelembevételével teljesen felújították és kibővítették Erkel Ferencnek a szülő- és emlékházát Gyulán. A több mint 200 éves épületbe új állandó kiállítás került és az udvart is alkalmassá tették kisebb zenei rendezvények megtartására. A beruházás mintegy 180 millió forintba került. A Nyolcak alkotásai a Szépművészetiben CSAKNEM 200 MŰVET vonultat fel a Szépművészetiben nyílt tárlat, amely a Nyolcak nemrég bezárt, pécsi bemutatójának újragondolt, a jelentősebb alkotásokra koncentráló változatai A kiállítás szeptember 12-ig tekinthető meg. Baán László, a főigazgató A világ filmesei ma Cannesfa figyelnek filmfesztivál Ma osztják a díjakat Európa egyik legfontosabb mustráján Megérkeztek a világ legjobb természetfotói Nem múlt el magyar siker nélkül a 64. Cannes-i Filmfesztivál: csütörtökön Kenyeres Bálint Hier című forgatókönyve nyerte a 64. Cannes-i Filmfesztivál hivatalos programjaként megrendezett Atelier elnevezésű rangos filmtervfejlesztő fórum díját, Miklauzic Bence és Lengyel Ferenc A parkoló című forgató- könyve pedig az 5. ScripTeast forgatókönyv-fejlesztő workshop különdíját kapta. Mindkét munkából film is készül. A mustra persze nem maradt botrányok nélkül: a Dogma-filmek mestere, Lars von Trier Hitlerrel kapcsolatos ízléstelen kijelentéseivel kiérdemelte, hogy kitiltsák a cannes-i seregszemléről. Ő egyébként az első, akit persona non gratának nyilvánítottak a tengerparti városban. A filmje, a Melancholia mindenesetre továbbra is versenyben marad, ám esélyeit az incidens aligha erősítette. A fesztiválon több mint 80 nagyjátékfilmet vetítettek, ebből húsz szállt versenybe az Arany Pálmáért. Sokan Nanni Moretti filmjét, a Habemus Papamot tartják a legesélyesebbnek, és vannak, akik A We need to talk about Kevinre, a skót Lynne Ramsay munkájára tippelnek. A legtöbben azonban Pedro Almodovar A bőr, amelyben lakom (La Piel Que Habito) című filmjét tartják a biztos befutónak. ■ Lars von Trier persona non grata lett, filmje azonban versenyben maradt A 2010-es év legjobb természet- fotóit vonultatja fel a Magyar Természettudományi Múzeumban csütörtökön nyílt tárlat, amelyen mintegy száz fénykép látható - adta hírül az MTI. A BBC Wildlife Magazin és a Londoni Természettudományi Múzeum által rendezett fotópályázatot a „természetfotósok Oscarjának” is nevezik, ennek fődíját nyerte meg Máté Bence magyar természetfotós. A kiállítás társrendezvénye ezért az ő Láthatatlanul című tárlata. Máté Bence rövid előadásban számolt be a díjazott képek elkészítésének módjáról. „Mindegy, hogy mit, sokkal fontosabb a hogyan” - fogalmazta meg saját ars poeticáját. A megmérettetésre minden évben negyvenezer kép érkezik. A legjobb képekből szervezett tárlat először a Londoni Természettudományi Múzeumban volt látható egy éven keresztül, ezt követően indult el a vándorkiállítás, amelyet egymillió ember néz meg évente. A magyar tárlatra mintegy húszezer látogatót várnak, de bíznak abban, hogy a magyar nyertes miatt ez a szám nagyobb is lehet. A kiállításon Haarberg Orsolya Behavazva című képe is megtekinthető: a Norvégiában élő fotós az Állatok a környezetükben kategóriában kapott kiemelt dicséretet. A kiállítás augusztus 22-ig tekinthető meg. ■
