Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-05-22 / 20. szám
2011. MÁJUS 22., VASÁRNAP 7 INTERJÚ jávor Benedek Nem vett részt a gyöngyöspatai romák utaztatásában az LMP, bár fontosnak tartják a szolidaritást - mondja a párt egyik alapítója. „VAN, AMIKOR KEMÉNYEN KELL LÉPNI" AZ LMP által vállalt szakmai politizálás része lehet az is, ha a frakció tagjai leragasztott szájjal mennek be a parlamentbe - véli Jávor Benedek, a párt frakcióvezető-helyettese. Gyükén Mercédesz - Vég Márton- Nagyjából egy éve tagjai a parlamentnek. Szakmailag mennyire elégedett a szereplésükkel?- Azzal a programmal kerültünk be a parlamentbe, hogy „lehet más a politika”, vagyis egy szekértáborok felett álló politizálást fogunk folytatni és egyben felmutatni azokat az ökopoütikai értékeket, amelyeknek nincs meg a politikai képviselete Magyarországon. Az LMP be tudta bizonyítani, hogyan lehet szakmai alapon politizálni. Amivel nem értünk egyet, annak ellenállunk, ha kell, látványos eszközökkel. Mondjuk szigetelőszalaggal leragasztott szájjal megyünk be a parlamentbe, mint a média- törvény szavazásakor.- Sikerült az LMP-nek karakteres arcot kialakítani?- Az LMP célkitűzése az volt, hogy szélső évben stabilizáljuk a párt helyzetét Alapvetően szerintem sikeresek vqjjunk, a közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy a 400 ezer fő körüli szavazóbázis most is ránk szavazna. Azt is látni kell, hogy egy váratlanul nehéz feladattal nézett szembe az LMP. Az elmúlt húsz év politikatörténetében nem nagyon volt példa arra, hogy a semmiből bekerüljön egy párt a parlamentbe, és ez rengeteg feladatot jelent.- Ez mennyire pénzkérdés?- Biztos, hogy a pénz nagyon sokat számít. Az LMP másfél év alatt három országos kampányt csinált végig úgy, hogy gyakorlatilag zéró forrással indult. Az EP- választási kampányt 17,5 millió forintból csináltuk meg. Ez még lehetett egyfajta gerillamarketing, ám az országgyűlési és az önkormányzati választások idején ez már nem volt lehetséges. A kampány pedig jelentős adósságfelhalmozást jelentett, ami még mindig teher. Azt reméljük, hogy év végéig ezt tudjuk rendezni. Valójában amire az LMP-nek szüksége lett volna, az négy nyugodt év, ezzel szemben a parlamentbe kerülésünket követően néhány héttel a magyar demokrácia elmúlt húsz évének egyik legsúlyosabb válsága kezdődött meg, a demokrácia alapintézményeinek a leépítése.- A szakmai politizáláshoz azért ragaszkodik a párt Uyen viszonyok között is? Nem merült fel, hogy merőben más eszközökkel próbálkozzanak?- Igyekszünk tartani magunkat a szakmai érveléshez, de ha a demokratikus intézményrendszerek elleni támadásoknak vagyunk szemtanúi, akkor az a szakmai érv, hogy ezt nem lehet megcsinálni. Amikor a Fidesz- kormány a politikai közösség egészét lefedő alkotmányos rendszer ellen intéz sorozatos támadást, akkor keményen kell lépni, a merev ellenállás szakmai érv.- Nem szorult háttérbe az ökopolitikai irányvonal? A fukusimai atomkatasztrófából például sok európai zöld párt tudott magának népszerűséget szerezni.- Mi tavaly ősz óta erősen próbáljuk bevinni a közbeszédbe az energiapolitika kérdéseit, mivel ez sokkal jobban meghatározza Magyarország jövőjét, mint egy csomó szimbolikus kérdés, amelyekről az újságok címlapján és a parlamentben folyik a kardozás.- Egyelőre a paksi blokkok élettartamának a meghosz- szabbítása került terítékre.- Az is kérdés, hogy a bővítés költsége, az a 2-3 ezer milliárd forint, ami a magyar GDP tíz százaléka gyakorlatilag azt jelentené, hogy Magyarország az atomenergia mellett tette le a voksát, alig hagyva forrást például a megújulok fejlesztésére vagy energiahatékonyságra. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy ez a 2-3 ezer milliárd forint öt négyes metró, tíz Margit híd. Ha megnézzük, hogy a magyar nagyberuházáspk hogyan, mekkora korrupciós nyomással készültek el, akkor egy pillanatra kiver bennünket a víz, ha egy ekkora- fejlesztést képzelünk magunk elé.- Mi lehetne a kielégítő megoldás az energiaellátás problémáira?- A paksi erőmű élettartamhosszabbítására nehéz reális alternatívát kínálni. A körmünkre égett a dolog, hiszen jövőre lejár az I. blokk élettartama, és azt az 500 megawatt kapacitást vala- § honnan elő kellene teremteni. | Ami a bővítést illeti: az új biok- | kok a 2032-37 között lejáró blokkok helyére lépnének be. Egy ilyen blokk létesítésének az időtartama nagyjából tíz év. Tehát, ha helyettesíteni akarjuk a bezárandó blokkokat, a húszas évek elején kell ezt elkezdeni. Mi amellett érvelünk, hogy a kormány azonnal adja fel a bővítési folyamatok előkészítését.- Térjünk vissza az aktuális kérdésekre. A vörösiszap-ka- tasztrófa utáni rendezést mennyire találja kielégítőnek?- Ellenzékiként nyugodtan mondhatom, hogy a magyar kormány a vörösiszap-katasztrófa utáni fellépés során alapvetően jól teljesített. Lehetne megfogalmazni kritikákat, például a szabályozási módosítások egy része máig hiányzik, a tájékoztatásban időnként súlyos problémák voltak és vannak, de szűk értelemben véve a katasztrófa elhárításában nem teljesített rosszul sem a katasztrófavédelem, sem a kormányzat. Ne feledjük: egy soha nem látott helyzetben kellett kitalálni, mi a teendő. Nem volt rossz döntés a Mai Zrt. állami kezelésbe vétele, azzal együtt, hogy az ezt lehetővé tevő jogszabályt erősen kritizáltuk, hiszen megteremtette a lehetőségét egy sokkal szélesebb körű állami beavatkozásnak a gazdaságba. Ami a helyreállítást illeti, már több kérdés merül fel, elsősorban a helyreállítási keretek felhasználásának az átláthatóságával kapcsolatban.- Hogyan ítéli meg a környezetvédelmi tárca beolvasztását a Vidékfejlesztési Minisztériumba?- Abszolút bebizonyosodott, amit az első pillanatban mondtunk, hogy ez a halála ennek a szektornak. Az államtitkárság az elmúlt egy évben gyakorlatilag semmit nem tett le az asztalra. Mindeközben a tárcára kirótt 19 milliárd forintos zárolásnak a felét ráterhelték arra a környezet- védelmi ágazatra, amely a minisztérium költségvetésének a 20-22 százalékával gazdálkodik. Mára működésképtelenné vált az intézményrendszer. A vízügyi igazgatóságok abbahagyták a belvíz elleni védekezést, a nemzeti parkok pénz hiányában azzal foglalkoznak, hogyan lehet benzint tankolni a járművekbe.- Ha vízgazdálkodásról beszélünk: a Duna-stratégia kapcsán újból felmerült a vízlépcsők kérdése, és megint csak kiderült, ez a magyar politikai életben még mindig tabunak számít.- Ez nem tabu: a Duna magyarországi szakaszán nagy, síkvidéki erőművekre nincs szükség, és ezt nyílt vitában is meg lehet, meg kell indokolni. Ezeknek a költségei, a társadalmi, ökológiai hatásai meghaladják azokat a hasznokat, amelyeket energiatermelésben hoznak. A hajózás fejlesztésével kapcsolatos előnyök más módon is elérhetők. Természetesen ha azt akarjuk, hogy a német rajnai flotta zavarmentesen haladjon a magyarországi Duna-szakaszon, akkor ki kell betonozni a Dunát. Kérdés, hogy a magyar kormánynak ez-e a célja?- A környezetvédelmi kérdéseken túl aktív szerepet vállaltak a gyöngyöspatai konfliktus idején is. Az is felmerült a sajtóban, hogy a romák elutaz- tatásában benne volt a párt keze, Richard Fielden keresztül. Ezt meg tudja erősíteni?- Gyöngyöspatán jelentős társadalmi feszültségek voltak, ami nem egyedüli ebben az országban. Ezt használta ki a Jobbik, amely ennek a részben etnikai feszültségnek az élezésében érdekelt. Robbanásközeli helyzet alakult ki, amelyre a kormányzat nem volt képes megtenni a megfelelő lépéseket napokon keresztül. Elképesztően ijesztő helyzet volt, nem lehetett erre nem reagálni. Az LMP azt mondta, hogy ki kell állni az erőszakszervezetek által fenyegetett magyar állampolgárok mellett, néhány képviselőnk le is ment Gyöngyöspatára. Voltak más aggódó szereplők is. Például Richard Field, aki két évvel ezelőtt valóban támogatta az LMP kampányát, de ennek ellenére nem állunk szoros kapcsolatban és aki egyébként rendszeresen támogat különböző magyarországi oktatási, szociális programokat. Egy kimenekítési akciót hajtott végre, amelyet nem tartottunk különösebben szerencsésnek, de nem egyeztetjük egymással az elképzeléseinket, ebbe se volt beleszólásunk. A költöztetésben mindenesetre az LMP nem vett részt, és a kezdetektől inkább azt javasoljuk, hogy a helyzetet helyben kell megoldani, egy komplex program megvalósításával. Az mindenesetre felmerül, hogy ha nincs az LMP kiállása, és Richard Field akciója, a magyar kormány mikor szánja el magát a határozott fellépésre.- Egészen más formában ugyan, de nem csak a Jobbik fordult az utcai politizálás felé. Vannak hetek, amikor mindennap van tüntetés Budapesten. Az LMP bent marad a parlamentben?- Nem csak a parlamentben politizálunk, az Alkotmány elfogadása kapcsán többezres demonstrációnk volt, az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbításakor is az utcán tiltakoztunk. Nem érzem egyébként, hogy ez versenyhelyzet lenne, hogy az LMP-nek attól szűkülnének a lehetőségei, hogy mondjuk a rendvédelmi dolgozók az utcára mennek vagy a sajtószabadság érdekében tüntetés szerveződik a Facebookon. Kifejezetten örülök, hogy a társadalom megmozdult.- A családja hogyan viselte, hogy egy egészen más területeken aktivizálta magát?- A családom engedte, de az a kikötésük volt, hogy ők ebbe nem akarnak belekeveredni. Nyilván az életformaváltás komoly teher a környezetemnek. Korábban egyetemi oktató, civil aktivista voltam, meglehetősen rugalmas életformával, ez egy hirtelen váltás volt, amit nekem is nehéz feldolgozni. Nem csak az a kérdés, hogy a családom hogyan tolerálja, hanem hogy én hogyan tolerálom.- Mikor fog nyakkendőt kötni?- Azért az néhanapján megesik. Tegnap is volt rajtam. De a parlament nem attól lesz ünnepélyes hely, hogy nyakkendőt kötök, hanem hogy egy demokratikus intézmény tagjaként komolyan veszem a demokrácia alapértékeit. Én inkább ebben látok hiányt az ülésteremben. Névjegy 1972. JÚLIUS 2-án született Budapesten. 1990-ben érettségizett Pannonhalmán. 1997- ben diplomázott az ELTE-n biológusként. 1998- tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem környezetjogi tanszékének oktatója. 2000-ben a Védegylet alapító tagja. 2008-BAN az LMP egyik alapítója. 2010-től parlamenti képviselő, frakcióvezető helyettes, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke. Nős, felesége múzeum- pedagógus. ■ A kormány a vörösiszap- katasztrófa során alapvetően jól telesített. $ I i „A magyar demokrácia elmúlt húsz évének egyik legsúlyosabb válsága kezdődött meg, a demokrácia alapintézményeinek a leépítése.”
