Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-20 / 117. szám
2011. MÁJUS 20., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 VIDÉKFEJLESZTÉS Apáról fiúra száll a Rohn családban a szakma szeretete Mert a vidék élni akar! vidékstratégia A falusi közösségek ereje kell a megújuláshoz Bürokráciából kevesebb kell, támogatásból viszont több A nagydorogi Rohn Farm nevét és a hozzájuk köthető termékeket kezdik megismerni az ország minden táján. A családfő, az 52 éves Rohn Károly elmondta, több generációra visszatekintve egymást „váltották” a hentesek. Ezt a hagyományt viszik tovább a 28 éves Károly Ró- berttel és a 25 éves Lászlóval. A két testvér külön-külön pályázott a fiatal gazdáknak kiírt támogatásra és nyertek is, így közös családi vállalkozásban dolgoznak. Szalámit, kolbászt, szalonnát készítenek el hagyományos, paraszti ízesítéssel. A feldolgozáshoz olyan hátteret alakítottak ki, amely biztosítja a saját nevelésű állatok - birka és sertés - felhizlalását. A Rohn család 20 hektárnyi szántóval, 50 hektár legelővel és 30 hektárnyi erdővel rendelkezik. A feltételek tehát adottak ahhoz, hogy 360 birkát, 70 sertést tartsanak, illetve kedvtelésből néhány lovat is. Rohn Károly elmondta, az ország különböző vidékein tartanak kóstolással egybekötött bemutatkozást, amelyet vásárlással is kiegészítenek. Fontos hangsúlyozni, hogy termékeik semmilyen adalékanyagot nem tartalmaznak, a gyolcs pácolással sem foglalkoznak. Újdonságnak számít, hogy a birkából előállított ürühúst is feldolgozzák, sőt füstölik is, és így forgalmazzák. Megpróbálják az embereket visszaszoktatni a régi, mára elfeledett ízekre. Érdekes megfigyelés, ahol sok a sváb nemzetiségű, például Bonyhád környékén, ott a savanyúbb ízeket (szajmókát) kedvelik, míg a megye északi felén, például Tamásiban a száraz termékeket, kolbászt, paprikás szalámit. ■ M. I. Rohn Károly hentes Zsúfolásig megtelt érdeklődővel tegnap a szekszárdi főiskola aulája, amikor a vidék jövőjéről tartott előadást az agrártárca több államtitkára Május elején megkezdődött a 10 éves vidékstratégia társadalmi vitája. Az országban öt helyszínen hallgathatnak ennek részleteiről előadást, tehetnek fel kérdést az érdeklődők. Az egyik helyszín - tegnap délután - Szekszárd volt. Mauthner Ilona Zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel az Illyés Gyula Főiskola aulája. A megye minden részéből jöttek gazdálkodók, polgármesterek, agrárvállalkozók, hogy meghallgassák Ángyán Józsefet, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárát, Illés Zoltán környezetügyi államtitkárt és Gyaraky Zoltán főosztályvezetőt. A fórumot Horváth István, Szekszárd polgármestere és Puskás Imre, a megyei önkormányzat elnöke nyitotta meg. Ángyán József ismertette A vidék élni akar! címet viselő tízéves vidékstratégiát. Eddigi tapasztalat az, hogy egy szűk, ellenérdekeltségű kör kivételével jó irányba halad a nemzeti együttműködés. A menetrend szerint május végéig tart a konzultáció, a Dunántúlon lesz még egy fórum, ennek helyszíne Mosonmagyaróvár. Júniusban ösz- szegzik a tapasztalatokat, nyáron elkészítik a kapcsolódó nemzeti programokat, kidolgozzák ennek a költségfedezetét, majd ősszel a parlament előtt megvitatják. A vidékstratégiai a kétharmados törvények közé tartozik. Várhatóan 2012 januárjától már új jogi keretek között működne a vidék- fejlesztés. A menetrend része az is, hogy a Nemzeti Földalapnál augusztus végéig kell elkészülnie a kimutatásnak, az adott megyékben mekkora földterületek ELFOGADHATATLAN, hogy 02 állami földeket (ez kb. 400 ezer hektár szántó és 1,9 millió hektár legelő') jelképes árért (szántót hektáronként 100 forintért, gyepet pedig 50 forintért) kétszáz körüli gazdaság bérli A fél Dunánhtlnak 15-20 tulajdonosa van, állítja Ángyán József államtitkár. Ez a szűk kör nyilván nem örül az új vidékstratégiának A foglalkoztatást vizsgálva is egyértelmű, hogy az egyéni társaságok, a családi vannak, ezeket kik és milyen feltételekkel bérlik. Ángyán József arra a kérdésre, hogy az osztatlan közös földekkel milyen terve van a tárcának, azt válaszolta, az országban 1,5 millió hektárnyi terület van ebben a besorolásban. Mivel 2014. május 1-jéig kapott Magyarország haladékot, vagyis addig nem vásárolhatnak itt földet a külföldiek, ennek a rendezését már jövőre el kell kezdeni. Ennek nyilván feltétele a földhivatalok megerősítése, földmérők foglalkoztatása és a szükséges legalább 8 milliárd forint biztosítása. gazdaságok azok, akik több embert foglalkoztatnak (340 ezret) mint a tőkés társaságok (84 ezer embert). Az elmúlt évtizedekben leválasztották a mezőgazdaságról a feldolgozó ipart és a kereskedelmet is, amit minél rövidebb időn belül újra kell építeni: szövetkezéssel, családi gazdaságokkal, helyi piacok rendszerével egyfajta új kultúrát kell teremteni, meg kell állítani a vidék további leépülését, fogyáÁngyán József hangsúlyozta, az eddigi lezsugázásos, lezsírozásos időszaknak, amely az előző kormány munkáját jellemezte, vége. Parlamenti vizsgálóbizottságot állítanak fel, hogy kiderítse, hogyan és kinek az érdekében számolták fel hazánkban a cukorgyárakat. Az uniós csatlakozás előtt évi 400 ezer tonna cukorrépát termeltünk, ebből mára 105 ezer tonna maradt, miután a cukorkvóta 75 százalékát is eladták. Nem csoda, ha drága a cukor, hiszen a hajdani 12 cukorgyárból a megmaradt egyetlen üzem, a kaposvári is külföldi kézben van. sát, biztonságos élelmiszert kell előállítani. Mit jelent a demográfiai földprogram? A stratégia része, hogy már őszszel a fiatal házaspárokat állami földekhez juttassák Erre pályázni lehet és a fiatalok kedvezményesen, tartós (20-25 évre) időszakra bérleti szerződést köthetnek. Feltétel, hogy ebből éljenek, gazdálkodjanak és az adott településen maradjanak A bérleti időszak meg hosszabbítható. Új földtörvény kell, és egyúttal jön a demográfiai földprogram is Jelenleg nagy gondot jelent a borászokat érintő sok bürokrácia. Hogy a büntetést elkerüljék, sokan arra kényszerülnek, hogy szakembereket alkalmazzanak, nem kevés pénzért. Eszterbauer János szekszárdi borász nem először mondta már el a véleményét az ágazatot érintő gondokról, amit Ángyán József államtitkárnak is megküldött. Leszögezte azt is, beszűkültek a pályázati lehetőségek, a nemzeti borítékban - az előző kormánynak köszönhetően - nem maradt erre keret. Fejlesztésre, ingatlanokra, építményekre nem lehet támogatást kérni. Vannak ugyan részeredmények, de jelentősebb változásokra még várni kell, mondta a borász. Eszterbauer János és családja a tizedik generáció, aki szőlővel és borral foglalkozik. Erről az írásos emlékek 1746-ig vezethetők vissza. A szekszárdi szakember elmondta, ennek ellenére ő sokáig nem foglalkozott szőlővel, más pályán helyezkedett el. Egy kisebb présház jelentette csak a kapcsolatot a borral. Majd úgy 10 évvel ezelőtt fordult a kocka, az Eszterbauer család jó borokat készített. A 2003, 2006 majd 2007-es években a rangos, kiemelkedő versenyeken a pincészet borai a legjobbak között szerepeltek. Innentől nem volt megállás, a vinotékák, az igényesebb borszaküzletek versengenek a kiváló szekszárdi borász termékeiért. Egy jól sikerült címkesorozattal elnyerték a vásárlók tetszését is, és egyben Eszterbauer János emléket állított a nagy- és dédszü- lőknek. A borok címkéjén ugyanis egy-egy régi fénykép szerepel, a palackon pedig az ősökkel kapcsolatos történet. ■ I. M. Eszterbauer János Sok az ellenőrzés, büntetés állattartó A gazdálkodó a maga ura, de sok az akadály Egy új földtörvény kellene bérleti jog Felül kell vizsgálni az állami földeket A felsőnánai Bognár Ferenc is elment A vidék élni akar! című szekszárdi rendezvényre, és ha már ott volt, akkor szóvá tette, nagyon sok az ellenőrzés, amit az állattartók kapnak az MVH-tól (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal). A Bognár család Varsádon, a Rudolf majorban gazdálkodik, 350 hektáron szántóföldi növényeket (búza, kukorica, repce, zab, árpa) termelnek és a 2000 birka tartásához még 260 hektár gyeppel is rendelkeznek. Ez utóbbi az AKG (agrár-környezetgazdálkodás) programban is benne van, ami ugyan pluszpénzt jelentene a családnak, ha a sok ellenőrzés (és az ehhez kapcsolódó büntetés) miatt ez meg nem hiúsulna.- Évente 34 ellenőrzést is kapunk, hol a földmérők (FÖMI) jönnek, hol az MVH-sok - mondta Bognár Péter, aki családon belül a növénytermesztést és a gépészetet irányítja. Egy-egy ellenőrzés után az ügyintézés hosszadalmas, így a kifizetéssel állandóan csúszásban van a hivatal. A földmérők a térképen bokros területet jelöltek be, (ezt egyből ki is vonják a támogatásból) amiről a helyszínen kiderült, hogy még sem az, ennek ellenére a változás nem került be a jegyzőkönyvbe. Amúgy a bokrok, fák árnyéka jól jönne a legelőkön, hiszen a nagy melegben az állatok szeretnek ide húzódni, de ezt a támogatási rendszer nem tolerálja. ■ Mauthner I. Bognár Ferenc gazdálkodó A rendezvényen Csike György, a Tolna megyei Magosz (gazdakörök országos szövetsége) elnöke, aki maga is családi gazdálkodó mondta el gondolatait a vidék helyzetéről. A családi gazdaságok működéséhez - akár kertészettel, gyümölcsössel, szántóföldi növényekkel, vagy állattartással foglalkoznak - földterület kell, mondta a Magosz elnöke. Célszerű lenne minél előbb megalkotni az új földtörvényt, mert a jelenlegi nem kedvez a családi gazdálkodóknak. Például az elő- haszonbérleti díjat el kell törölni. Ennek a megléte azt jelenti, hogy aki bérli a földet, annak előnye van. Hiába nem akar vele már szerződést kötni a tulajdoCsike György megyei elnök nos, hiába járt le a szerződés, továbbra is neki van joga a földhöz. Csike György azt is szóvá tette, hogy az állami területek bérleti jogát is felül kell vizsgálni. A tavalyi választások előtt több cég soron kívül jutott újabb hosszú évekre olcsón állami földekhez. Ugyancsak sürgősen megoldandó kérdés az osztatlan közös földterületek minél előbbi kimérése. Csike György hangsúlyozta, a gyógynövénytermesztést (mely megyénkben évtizedekig sikeres volt) fel kell eleveníteni, hiszen sok embernek adna munkát, illetve a feldolgozó- ipart is hasonlóan újra kell indítani, ami szintén sok családnak biztosítana megélhetést. ■ M. H.
