Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-20 / 117. szám

2011. MÁJUS 20., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG 11 NYUGDÍJASOK Hat évtizede tesz másokért elismerés A mai napig fáradhatatlanul dolgozik a kitüntetett Palkó Lászlóné és a rangos kitüntetés. A szakszervezeti vezető életét hosszú évtizedek óta végigkíséri a másokkal való törődés Kétszázadszor lépett fel az arany minősítésű citerazenekar simontornyán a népzenei ha­gyományok őrzői között jelentős szerepet tölt be a négytagú cite­razenekar. Korábban öten pen­gették a húrokat, de a nyugdíja­sok alkotta citeraegyüttes legru­tinosabb tagja, a 85 éves Király László ma már nem vállalja a rendszeres fellépéseket. A közel­múltban immár kétszázadszor léptek fel. Széles zenei repertoárjuknak köszönhetően sok helyen szóra­koztatták már a közönséget. Fel­léptek több környékbeli telepü­lés falunapján, szüreti mulatsá­gokon, egyházi és világi ünne­peken, élő adásban szerepeltek a Budapest TV-ben is. Szilvesz­terkor az ő zenéjükre táncolt az öregfiúk focicsapata, s ez ritka­ságnak számít. A legjobb han­gulatot a borversenyeken vará­zsolják, olyankor a közönség ön­feledten énekel velük. Szinte nincs a városban olyan rendez­vény, amelyen ne léptek volna még fel. A jótékonysági bálokon állandó szereplők, csakúgy, mint az Őszikék Szolgáltató Köz­pontban az idősek ünnepségein, valamint a Vármúzeum Kis esti zenék sorozatában is. Az arany minősítést, amire nagyon büsz­kék, zenei vezetőjük, Dolovainé Gyarmati Erzsébet énektanárnő hathatós segítségével, szorgal­mas, kitartó munkával érték el. A mai napig hetente egyszer gyakorolnak, hogy mint Pál Jó­zsef, a zenekar egyik szóvivője mondta, formában maradjanak. Ezek az együttlétek nemcsak a zenélésről szólnak, hanem erősí­tik a barátságot, az emberi kap­csolatokat is. Példaképek a városban, ezt bi­zonyítja az is, hogy tevékenysé­gük elismeréséül 2008-ban meg­kapták a legrangosabb helyi dí­jat, a Simontornyáért kitünte­tést. ■ Varga L. A sikerekre koccintanak Tolna megyei, pontosab­ban szekszárdi hölgy lett a régió legjobb nyugdíjas szakszervezeti vezetője az idén. Venter Marianna Palkó Lászlóné, Margit néni, szemrebbenés nélkül letagadhat­na húsz évet. Mindenkinek csak szívből kívánhatjuk, hogy nyolc­van esztendős korára ilyen friss, fitt és tettrekész legyen, mind fi­zikailag, mind szellemileg.- Közösségi, pontosabban szakszervezeti munkáját egy nagyon szép kitüntetéssel is­merték el a közelmúltban. Mennyire meghatározó az életében a másokkal való tö­rődés?- Középiskola után kezdtem el dolgozni az újpesti Duna Cipő­gyárban, és teljesen egyértelmű volt, hogy közösségi munkát is végezzek. Bizonyára jól csinál­tam, mert az - akkori nevén - Szakszervezeti Ifjúsági Szövet­ség titkára lettem. Az egyik leg­szebb emlékem az 1949-es Vi­lágifjúsági Találkozó, amelyet Budapesten rendeztek, és én is azok között voltam, akik a több ezer külföldi vendégről gondos­kodtak, kísérték őket. A szak- szervezeti munkát folytattam akkor is, amikor Kecskemétre, majd Szekszárdra költöztünk. Végül a hivatásommá is ez vált, a Korzó Áruház cipőosztályának részlegvezetője voltam, amikor a szekszárdi Bőrdíszműhöz hív­tak szakszervezeti titkárnak. Ti­zennégy évig végeztem ezt a munkát, és a mai napig tartom a kapcsolatot az utódcéggel.- A rendszerváltás a változást hozott a közösségi és a szak- szervezeti munkában is. Névjegy palkó lászlóné Atexand- rovics Margit Budapesten szü­letett 1931-ben. Végzettsége: kereskedelmi szakközépisko­la. Első munkahelye a Duna Cipőgyár, ezt követően Kecske­méten dolgozott a Tisza Cip& gyár mintaboltjában. A csa­lád 1969-ben Szekszárdra köl­tözött, ahol a Korzó Áruház ci­pőosztályának női részlegét vezette, majd a Bőrdíszműhöz került szakszervezeti titkár­nak. Innen vonult nyugdíjba. Jelenleg a Samsonite nyugdí­jas-szakszervezetének vezet&- Jómagam már nyugdíjas vol­tam, amikor a rendszerváltást követően megalakítottuk a nyug­díjasok megyei érdekszövetsé­gét, amelynek nagyon rövid idő alatt tizenötezer tagja lett. A megalakulásunkat követő év­ben, 1993-ban, már mi szervez­tük az Idősek Országos Találko­zóját, amely remekül sikerült, és nagy visszhangja volt. Mind­eközben az MSZOSZ országos választmányi tagja voltam. Ak­kor fogalmazódott meg az igény, hogy meg kellene keresnünk a munkahelyem nyugdíjas, régi je. Két gyermeke és hat uno­kája van. Elismerései: nyugdíjba vonu­lásakor a Szakszervezeti Mun­káért kitüntetés arany fokoza­tát vehette át. Megkapta a 50 éves szakszer­vezeti tagságért járó plakettet. Az idén májusban az MSZOSZ Dél-dunántúli Regio­nális Szervezetei Az év nyugdí­jas szakszervezeti vezetője ki­tüntetésben részesítették. Ked­venc időtöltése: olvasás, televí­zió (különösen a teniszközvetí­tések), internet. szakszervezeti tagjait, és felaján­lani nekik, hogy tartozzanak is­mét egy közösséghez. A megke­resett százhúsz ember közül mintegy kilencvenen azonnal vissza is jeleztek, és megalakult a nyugdíjas szakszervezeti cso­port, amely azóta is működik. Ez szintén 1993-ban volt, azóta minden évben rendezünk egy üzemlátogatással egybekötött ta­lálkozót.- Azt hiszem, bátran kijelent­hetjük, hogy nem sokat unat­kozott életében.- A tétlenséget nem nekem ta­lálták ki. Nagyon jó gyerekeim, összetartó családom van, akikre mindig számíthatok. Szívesen segítettem, dolgoztam mások ér­dekében, és a munkától sem ijedtem meg. Nyugdíjasként is dolgoztam a hadkiegészítő pa­rancsnokságon, és hetvenéves koromig voltam népi ülnök. A szakszervezeti munkát tovább­ra is folytatom, bőven akad dol­gunk. A bőripari dolgozók szak- szervezete ezután a Bánya- Ener­gia- és Ipari Dolgozók Szakszer- veztének egyik tagozata lesz. Bí­zom benne, hogy egy nagylét­számú szervezet tagjaiként még többet tehetünk a tagságért, ezen belül a nyugdíjas tagjain­kért is. Meg akarják duplázni a vezetőség létszámát TOLNA Tisztújítást tart a Tol­na Városi Nyugdíjas Érdek- szövetség ma, pénteken dél­után fél háromtól, a Bezerédj szabadidőközpontban, a volt lovardában. Koleszár Ist­vánná elnökhelyettestől megtudtuk, egy jelölt van az elnöki posztra: Tóth Gizella, a jelenlegi elnök. A vezető­ségben változás lesz, mivel az eddigi ötfős testületet - ha a tagság is egyetért vele - ti­zenegy fősre bővítik, (sk) Vacsorával, tánccal ünnepük a tavaszt mözs Minden évben négy na­gyobb rendezvényt szervez a Mözsi Nyugdíjas Klub. A nagyszabású farsangi műsort, az ottani fellépők számára megtartott „művészvacsorát”, a novemberi nótaestet az Er- zsébet-Katalin-bállal összeköt­ve, valamint a majálist Ez utóbbira kerül sor ma, péntek este hét órától. A tagság va­csorával, zenével, tánccal ün­nepli a tavaszt, (sk) Madárországban jártak a simontornyaiak simontornya A bőrgyári nyugdíjasklub tagjai a Sáreg­res melletti Rétimajor hal- és madárországába kirándul­tak. A társaság néhány tagja halászlét főzött, a többiek madárlesre mentek, s meg­nézték a szép tavi virágokat is. Ebéd után a simontornya­iak egy része a wellness für­dőben talált felfrissülésre, mások sétával, beszélgetés­sel töltötték az időt, nosztal­giáztak - tudtuk meg Botos Jánosné klubelnöktől, (vl) Jó áron adják a nyugdíjasoknak szekszárd Viszonylag kedve­ző áron juthatnak élelmiszer­hez - füstölt áruhoz, száraz- tésztához, étolajhoz, őrölt pap­rikához, almához - a Szek­szárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége és a Tolna Megyei Vöröskereszt nyugdí­jas alapszervezetének tagjai valamint a nagycsaládosok május 23-án, hétfőn reggel hat órától a Hunyadi utca 4. szám alatt, (gy) Továbbiak a TEOLhu hírportálon Nagyon szép sikert arattak a fiatalok a Mikes utcai klubban önkéntesek TÁRS-pályázat révén jött létre a kapcsolat, de várhatóan támogatás nélkül is lesz folytatása Minden várakozást felülmúltak a TÁRS-program tapasztalatai a Szent László Szakképző Iskola Egészségügyi-Szociális Szakkép­ző Tagintézményében. Egyrészt a részt vevő diákok nem is álmod­tak róla, hogy a szekszárdi Mikes utcai idősek klubjában ekkora szeretettel fogadják majd őket, másrészt pedagógusaik sem gon­dolták, hogy a fiatalok ennyire jól érzik majd magukat, ilyen köz­vetlen, jó kapcsolat alakul ki köz­tük és a klubtagok között. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Wekerle Sándor Alapkezelő TÁRS-pályázatán nyert támogatás révén két alkalommal mentek el a klubba, és lepték meg húsvét illetve anyák napja alkal­mából az időseket egy kis műsor­ral, süteménnyel. A pályázat célja tulajdonképpen az volt, hogy a di­ákokat bevonják valamilyen ön­kéntes tevékenységbe, megismer­tetve velük a társadalmi felelősség- vállalás fontosságát, fejlesszék szo­ciális érzékenységüket. A fiatalok részéről már az ér­deklődés is nagyobb volt, mint ahányan részt vehettek a kísérle­ti programban. Végül Károlyi Dorina, Mecseki Mariann, Dimén Evelin, Dimén Vivien, Sárközi Krisztina, Leki Alexandra, Varga Martina, Sipos Rebeka és Juhász Bence gyakorolhatta az önkéntes munkát. Először ugyan egy kicsit tartottak tőle, hogy milyen fogad­tatásban lesz részük, de kétsége­A diákok anyák napja kapcsán megtartott műsora is jó fogadtatásra talált ik hamar szertefoszlottak, ami­ben nem kis szerepe volt a kapott szeretetnek, és az idősek remek humorának. Mariann elmondta, ketten ápolónak készülnek a csa­patból, így jövendőbeli szakmá­jukból adódóan is szívesen fog­lalkoznak idősekkel. Bence hoz­zátette, nagyon jó érzés volt, hogy ennyire örültek nekik, és persze nagyon jólesett, hogy a előadása­ik fergeteges sikert arattak, na­gyon megdicsérték őket. A sikerből következik, hogy a pályázat nélkül is szeretnék foly­tatni az önkéntes programot - mint azt Simon Eszter programfe­lelős és Gerhátné Palásti Mariann mentor pedagógus elmondta. Eb­ben a félévben már csak egy talál­kozó lesz, a klubtagok meghívták a fiatalokat fánksütésre, amit már nagyon várnak, és természetesen ősszel is kiveszik majd a részüket a folytatásból. Lehetőségeikhez mérten szeretnék továbbfejleszte­ni a programot, több fiatalnak is lehetőséget adnának az önkéntes­ség gyakorlására, és talán több klubot látogatnának. Molnár Évának, a klub vezető­jének is az a véleménye, hogy kár lenne hagyni félbeszakadni a kialakult kapcsolatot, hiszen nagyon jónak bizonyult a kez­deményezés. Már a tavaszkö­szöntő húsvéti műsort is nagy­ra értékelték a „mamák”, az anyák napi műsor pedig min­denkit meghatott. ■ H. É.

Next

/
Thumbnails
Contents