Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-20 / 117. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. MÁJUS 20., PÉNTEK 4 ALMANACH 2011 - GRÁBÓC AZ OLDAL CIKKEIT WESSELY GÁ­BOR ÍRTA, A FOTÓKAT KISS AL­BERT KÉSZÍTETTE. AZ ÖSSZEÁL­LÍTÁS MEGJELENÉSÉT A GRÁBÓ- Cl ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. A hét közhasznú munkás egyike, Leicz József a közterületek karbantartásával, a zöldfelületek gondozásával foglalkozik Számítógép nélküli hivatal tervek Körjegyzőséget váltanak, partnertelepüléseket keresnek Sikondára mennek fürdeni a nyugdíjasklub tagjai Bejáratott programjaik vannak a nyugdíjasoknak. A klub 2007-ben alakult 16 taggal. A elnök Kásler Jánosné. Februárban a farsangi bállal indul a rendezvények sora, folytatódik a márciusi nőnappal, majd a május elsejei ünnepséggel, ami az idén egyben anyák napja is volt A férfi­akról sem feledkez­nek meg, a klub négy férfitagját május 19-én, Ivó napján köszön­tik. Évente két kirándulást szer­veznek, egy tavaszit és egy őszit. Többnyire történelmi helyeket, neves városokat illetve gyógyfür­dőket keresnek fel. A közeljövő­ben a Baranya megyei Sikondára mennek fürdeni. Az utazásokat részben önerőből, részben támo­gatásokból fizetik. A névnapokat is évente kétszer tartják meg, ösz- szevontan. A nyugdíjasklub prog­ramjainak sora a karácsonyfa-ál­lítással, az évbúcsúztatóval zárul. Jó a kapcsolatuk a mőcsényi nyugdíja­sokkal, kölcsönösen látogatják egymás rendezvényeit. Kásler Jánosné szerint az idős emberek, akik végigdolgozták az életüket, ennyi kikapcsolódást minden­képpen megérdemelnek. A kö­zösségi programok szervezésé­ben, lebonyolításában is közre­működnek, jól érzik magukat együtt, talán még egy kicsit meg is fiatalodnak. ■ Jó a kapcsola­tuk a mőcsé- • nyiekkel. Készül a címer, több változatból választhatnak Nem marad már sokáig cí­mer nélkül a település. Schu­bert Péter szekszárdi grafi­kus ezekben a napokban ké­szít el több változatot A ter­vezői munkát május végére fejezi be. Azt követően vá­laszthatják ki a nekik legjob­ban tetsző címert a faluban. Megállapodástakarnak kötni a közútkezelővel Jó az együttműködés a tele­pülésvezetés és a közútkeze­lő között. Arról már megál­lapodtak, hogy a szakcég ki­cseréli a két belterületi kis­híd rossz állapotban lévő korlátjait. Azt is szeretnék egy megállapodásban rögzí­teni, hogy a bekötőút menti fákat a jövőben a grábóci la­kosok csonkolhassák, s az anyagot felhasználhassák. Pályázatot írtak ki a falukép javítására Első alkalommal írtak ki helyi pályázatot a falukép javítására. A nagy érdeklő­désre való tekintettel jövőre ismét felkínálja ezt a lehe­tőséget a helyi lakosoknak. Épületeik homlokzatát, ke­rítéseiket újíthatják fel ön- kormányzati támogatással. Kikötés, hogy a munkához 50 százalék önrész szüksé­ges, és igényelni legföljebb ötvenezer forintot lehet. Az idén 11 család támoga­tására volt mód. Készülnek az utcanév- és üdvözlőtáblák Hat utca és egy tér. Ezek al­kotják Grábóc belterületét. Most készülnek a vendégek tájékozódását segítő utca­névtáblák, tölgyfából. Ugyancsak fából készül egy dekoratív üdvözlőtábla a be­kötő út mellé. Mindezek Vincze Kálmán műhelyéből kerülnek ki, aki anyagi el­lenszolgáltatás nélkül válla­lata, hogy ily’ módon részt vesz a faluszépítésben. A sportpályát is szeretnék rendbe tenni A közelmúltban vásárolt az önkormányzat egy kézi fű­kaszát, de szükség lenne egy nagyobb, önjáró fűnyíró­ra is. Szeretnék ugyanis az eddig elhanyagolt labdarú­gópályát felújítani, rendben tartani. Csapatot nem verbu­válnak, mert annyi fiatal nincs a faluban, de évente egy-egy tornát - például a falunaphoz vagy a búcsú napjához kötődően - valószí­nűleg fognak rendezni. A lakosság korösszetétele 60 ÉV FELETTI 18 ÉV ALATTI élők komfortérzetét minden­képpen szeretnék fokozni. Uta­kat korszerűsítenek, árkokat tisztítanak, zöldfelületeket gondoznak, és a szennyvízke­zelésre is keresnek valami ol­csó, de jó megoldást. Csatorna- hálózat nincs, és a kiépítésébe nem is vágnak bele a jelenlegi anyagi kondíciók mellett. Va­lami szippantós vagy gyökér- zónás, szikkasztós eljárásról gondolkodik a faluvezetés. A faluban másfél évtizede még háromszázan éltek, ma már kétszáz lakó sincs. Meg­szűntek vagy összezsugorodtak a közeli nagyfoglalkoztatók - a bonyhádi zománcgyár, a cipő­gyár, a mőcsényi téesz és a he­lyi szociális otthon -, emiatt a fi­atalok többsége elvándorolt. Aki maradt, az se helyben, hanem Bonyhádon, Bátaszéken vagy Szekszárdon dolgozik, illetve nyugdíjas vagy segélyezett Jel­lemző a helyi állapotokra, hogy még italbolt sincs a faluban. Kitörést jelenthetnek a láto­gatókat, turistákat vonzó kö­zösségi rendezvények. Grábó- con található az ország egyet­len működő szerb ortodox temploma és kolostora. A nyá­ri szerb búcsúra több százan szoktak érkezni. A falu legidő­sebb lakója a kolostor egyik 90 éves apácája. Szépíthetnék a települést grábócért Támogatnák a hátrányos helyzetű gyerekeket Változik Grábóc arculata és hangulata. Szépítik a falut, utakat korszerűsí­tenek, lehetővé teszik a helybeni ügyintézést, miután a cikói helyett a bonyhádi körjegyző­séghez csatlakoznak. Wessely Gábor ebből szeretnének profitálni; turisztikai fejlesztéseket ter­veznek. Egyelőre a tervezésnél sokkal több lehetőségük nincs. Az önkormányzat anyagi moz­gástere szűk, még akkor is, ha a kép­viselők áldozatké­szek. Az áldozat- készség Grábóc esetében azt jelenti, hogy a négy képviselő lemond a járan­dóságáról, egyedül a polgár- mester kap tiszteletdíjat. A közigazgatásban nagy vál­tozások várhatók. Pillanatnyi­lag még a cikói központú kör­jegyzőséghez tartozik Grábóc, ám ez az állapot a nyár köze­pén megszűnik. Miután három körben sem tudtak új körjegy­zőt választani, Grábóc és Mőcsény a kiválás mellett dön­tött. Július 1-jétől Bonyhádhoz csatlakoznak. Ez anyagilag azt jelenti, hogy Grábóc a 26 mil­liós éves költségvetéséből ed­dig 3,6 milliót fizetett körjegy­zőségi hozzájárulásra, ami vár­hatóan 3,1 millióra csökken. Emellett kapnak egy állan­dó ügyintézői stá­tuszt. Eddig csak hetente egyszer járt ki Cikóról egy közalkalmazott, egyébként helyi ügyintézés nem volt. Még számítógép sincs a hivatalban. Júliustól az állandó helyi alkal­mazotton kívül egy igazgatási ügyintéző is kijár majd Bony- hádról, heti két alkalommal. Sok feladattal jár a részleges önállósodás, az épület kisebb átalakításától az irattár rende­zéséig. Arról nincs szó, hogy a másfél évtizede megszűnt óvo­dát visszaállítsák, de a faluban ■ A szerb búcsút több százan látogatják. Vállalkozást működtet Szek­szárdon ifj. Csajbók István, de a falu szempontjából nem ez a lé­nyeges, hanem az, hogy nagy szerepe volt a Grábócért Egye­sület életre hívásában. A köz­hasznú civil szervezetet decem­berben alapították, bírósági nyilvántartásba vétele már meg­történt, de még néhány admi­nisztrációs tennivaló hátravan ahhoz, hogy a jogszabályoknak megfelelő módon működni kezdhessen. A huszonévestől a nyugdíjasig minden korosztály képviselteti magát benne. Alap­vető célként a faluszépítést és a helyi programok szervezését je­lölték meg. Szeretnék korszerű­síteni a játszóteret, rendbe ten­Ifj. Csajbók István ni a sportpályát, a temetőt s an­nak kerítését, parkolókat kiala­kítani mellette, kitisztítani a víz­elvezető árkokat, szorgalmazni a szelektív hulladékgyűjtést. Egy bejegyzett szervezet pályá­zati pénzekhez is juthat majd, s két év elteltével az adó egy szá­zalékának gyűjtésére is jogo­sulttá válik. Ifj. Csajbók István, aki jelenleg az egyesület elnök- helyettese, szeretné, ha mind­emellett a falu hátrányos helyze­tű lakóival is foglalkoznának. Véleménye szerint meg kell ta­lálni annak a módját, hogy a grábóci leszakadó családokat felzárkóztathassák, illetve a ne­héz sorsú gyerekek taníttatását támogassák. Szép fekvésén kívül nem sok dicsekednivalója van Grá- bócnak. A helyiek, mint oly’ sok más Tolna megyei faluban, Szeretné felrázni a szunyókáló falut Takács László polgár­mester takács László polgármester az egyik legfontosabb felada­tának tartja, hogy Grábóc zsáktelepülés jellegét meg­szüntesse. Ehhez mindössze azt a 2,5 kilométeres földutat kellene burkolni, amely Szál­kára vezet. Tervei között sze­repel egy falunap megszerve­zése is, amely összeköthető lenne az elszármazottak ta­lálkozójával. Lehetséges part­nertelepülésekkel is keresi a kapcsolatot Erdélyben, a Vaj­daságban, illetve Nyugat-Eu- rópában. A község vezetője szeretné felrázni a szunyóká­ló falut. Hogyan tarthatná meg lakóit a falu? a* SIKLÓSI MÁTÉ AGRÁRMÉRNÖK:- A vidék elsorvasztása to­vább folytatódik. Nem a multiknak kellene támoga­tásokat adni a nagyvárosi munkahelyteremtéshez. A helybeli termelést, piacra ju­tást, önfenntartást kellene támogatni, hogy a falvak meg tudják tartani a lakói­kat. A termelők, gazdálko­dók összefogását segítő programok is kedvezően hatnának a vidéki életre. m ERŐS BEÁTA EGYETEMISTA:- Grábóc egyedi látványos­sága a szerb templom. Ezt sokan látogatják minden évben. Jó volna a turistákat itt tartani, szálláshelyeket létesíteni. A táj viszonyla­gos érintetlensége az öko­turizmusnak is kedvezhet. A környező, hasonlóan szép falvakkal - Szálkával, Mő- csénnyel összefogva - prog­ramokat kínálhatnánk az ideérkezőknek és munkát a helyieknek. NÉMETH ÁRPÁD SZOBAFESTŐ:- Csak egy kis segítség kel­lene a falunak ahhoz, hogy beinduljon az élet. Ha vala­mivel tehetősebbek lenné­nek az emberek, sokkal több szakipari munkát ren­delnének meg. Segítene a dolgon az idegenforgalom fellendülése és a szálkai út megépítése is. Ha nem zsákfalu lenne Grábóc, sok minden megváltozna. HÍREK \ I l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents