Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-17 / 114. szám

2011. MÁJUS 17., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR ■-> %.<' V.. ';>■'Mífi.i* ÄWÄiÄ'íVrf^S'ífivV ' 5 A hidra és feje A képzetlen ember nem tud elhelyezkedni; aki pedig munkanélküli, az - általá­ban - nem lesz képes gyer­mekének sem keresett kép­zettséget biztosítani. Kivéte­lek természetesen akadnak, egy-egy erre szakosodott alapítvány, szervezet, hiva­tal segíthet a törekvőknek. Ez nem is lebecsülendő misszió és eredmény: de a jótékonykodás mégis csak csepp abban a kilátástalan tengerben, melynek után­pótlása biztosítottnak lát­szik. Sőt, egyenesen kime- ríthetetlennek. Magyarán csak nem akar szűnni az a tömeges munkanélküliség, melynek pusztító hatása a megyében - arányait tekint­ve - jelenleg a Tamási kis­térségben érződik legin­kább. Jelenleg és már rég­óta, tehetjük hozzá, annak ellenére, hogy célzott prog­ramok járulnak hozzá a sú­lyos gondok enyhítéséhez. ez a léthelyzet joggal idéz­heti fel bennünk egy mitoló­giai lény képét: a hidra szá­mos feje közül hiába csapott le egyet-kettőt a nagy erejű hős, kisvártatva minden fej helyén kettő nőtt ki. Azaz, teremthetünk ma egy mun­kahelyet, de mit érünk vele, ha holnap kétszer annyi lesz az állástalanok száma. az említett hős egyébként csak úgy győzte le a hidrát, hogy a levágott fej helyét a nyakrésznél azonmód ki is égette. Ma úgy mondanánk, radikális megoldásra szánta el magát, kíméletlen, de az egyetlen eredményre vezető lépésre. Ezek után nagy kér­dés, hogy a munkanélküliség nem csak felszíni, hanem gyökeres javulást hozó keze­lésére - túl az ígéreteken - egyáltalán van-e jelen kere­tek között valamilyen gyógy­mód. Ám akár lesz érdemi terápia, akár nem, azért egy­valami biztos: így is, úgy is nekünk fog fájni, talán sok­szor kínzóbban is, mint az égetést elszenvedő hidrának. Elszólít a pénztelenség MiGRÁim&qnden hatodik magvar más országban vállalna munkái ■ Ön tervezi, hogy külföldön vállal munkát? Szavazzon honlapunkon „ _ / ma 16 óráig: TEOLhu A szavazás eredményei a szerdai számunkban közöljük. Az utóbbi 20 évben soha nem akartak ennyien külföldön dolgozni, mint most. Egy részük csak néhány hónapra menne, míg mások örökre elhagynák hazánkat Hazánkban egyre többen látják úgy, hogy lehetet­len megélni a fizetések­ből. A külföldön boldogu­lást keresők többsége Nagy-Britannia felé veszi az irányt. Molnár Ágnes- Akkor mentem el Németor­szágba dolgozni, amikor össze­hasonlítottam a keresetem és az életkörülményeimet azokkal, akik ott hasonló munkakörben dolgoznak. Mindennek már 3 éve, és remekül érzem kint ma­gam, igaz, néha kissé gyötör a honvágy - mesélte a történetét a 27 éves Szabó Péter. - Először egy cégnél voltam alkalmazott, majd egyéni vállalkozó lettem, jelenleg szofverfejlesztéssel fog­lalkozom. A keresetem most 7-8 szorosa annak, amit Magyaror­szágon kapnék - emelte ki. Nóri 7 éve döntött úgy, hogy Olaszországban próbál szeren­csét. Péterrel ellentétben ő nem beszélte a nyelvet, így fél évig nem vállalt munkát, addig olaszt tanult. Később egy konditerem­ben segédkezett, ami remek le­hetőség volt a nyelv gyakorlásá­ra és a beilleszkedésre. Majd el­végzett egy aerobikoktatói, illet­ve személyi edzői tanfolyamot, és végre a saját lábára állhatott.- Mindemellett bébiszitterként dolgozom egy orvos házaspár­nál, és a köztes időben takarítok Is náluk. Azt azért el kell árulni, hogy itt sincs kolbászból a kerí­tés. Az átlagkereset, amit példá­ul egy bolti eladó kap, 8-900 euró között van, ami forintra átszá­molva 210-240 ezer forint. Per­sze ez még mindig jobb életszín­vonalat biztosít, mint amit a ha­zai bérek - állítja Nóri. A külföldi munkavállalás, mint ahogy a fiatalok esetében is látszik, nem újkeletű dolog. Mindemellett az utóbbi 20 év­ben sohasem volt ilyen magas az elvándorlást tervezők aránya, mint most. A felnőtt lakosság­nak ugyanis a hatoda gondolko­dik azon, hogy rövid vagy hosz- szú távon dolgozna külföldön, vagy akár örökre ott is maradna. Minderre a Tárki legújabb kuta­tása derített fényt. A statisztika szerint azok aránya, akik a ki­vándorláson gondolkodnak, az évezred eleje óta folyamatosan nő. A kilencvenes években in­dult el itthonról Koszorú Gábor is. Először Németországban, majd később az USA-ban vállalt állást. Ahogy mondani szokták, ő is legalul kezdte, de keményen dolgozott, így egyre feljebb ara­szolt a társadalmi ranglétrán. Ma már saját cége van, és úgy él, ahogy mindig is szeretett volna. Most Is sokan követnék az ő példáját. Az előző hónapban a megkérdezettek 12 százaléka tervezte, hogy néhány hétre vagy hónapra, 13 százalékuk pe­dig több évre is elmenne külföld­re dolgozni. Hét százalék végleg kint is maradna - mutatott rá a Tárki-felmérés. A legkedveltebb célországok nem változtak az utóbbi években. Közöttük Nagy- Britannia, Németország és Ausztria áll az élen. Megkérdeztük: Ön szívesen vállalna külföldön munkát? LADOS ATTILA, SZEKSZÁRD- Nem tervezem, hogy más országban dolgozzak, én ugyanis elégedett vagyok a munkahelyemmel. Az ismerőseimnek, baráta­imnak viszont a 90 százalé­ka külföldre ment állást keresni, azóta kint is élnek. Többségük Németországban lakik. VINCZE ORSOLYA, VESZPRÉM- Simán elmennék külföldre dolgozni, leginkább Anglia felé húz a szívem. Ahogy elvégeztem az iskolát, a szakmámban sze­retnék elhelyezkedni, jelenleg szakácsnak tanulok Az ismerő­seim közül is nagyon sokan kint vannak, én is úgy gondo­lom, hogy más országban sok­kal jobbak a lehetőségek FARKAS JENŐ, SZEKSZÁRD- Ahogy el tudom intézni a függőben lévő ügyeimet, már indulok is Angliába. Nyáron már voltam ott, csak haza kellett jönnöm. Ha összeha­sonlítjuk a béreket az itthoni­val, jól látszik, hogy ott sok­kal jobban megfizetik az em­bert, amiből már meg lehet élni. HÍESÁV Bátaszéki lány lett az első Szlovákiában bátaszék Első helyezést ért el Kocsis Fanni, a II. Géza Gimnázium 8. évfolyamos tanulója Dunaszerdahelyen nemrégiben. A fiatal lány a szlovákiai Katedra Alapít­vány XVI. matematikaver­seny döntőjében lett korosz­tálya legjobbja, felkészítő ta­nára Német Ágnes, (he) Mise után hangverseny volt a templomban bátaszék Hangversenyt tar­tottak vasárnap este a ró­mai katolikus templomban. Francsics Ildikó énekes szá­mait Lozsányi Tamás kísér­te orgonán, illetve Liszt B-A- C-H prelúdiumát és fúgáját adta elő. A fiatalabb Lozsányi, Soma ugyancsak megszólaltatta a templom felújított orgonáját, Bach-, Haydn-, Händel-, Brahms-, Liszt-, Sweelinck- és Reger- művek hangzottak el az est folyamán, (he) Férfinap volt a hála a figyelmességért nagyszokoly Férfinapot rendeztek szombaton az idősek otthonában. A nyugdíjas-egyesület hölgy­tagjai így hálálták meg az uraknak, hogy májusfát ál­lítottak nekik az intéz­mény udvarán. Nagy Károlyné, a szervezet elnö­ke elmondta, hogy énekel­tek, szavaltak, sőt volt, aki harmonikán játszott az ün­nepségen, valamint süte­ménnyel várták a vendége­ket. Hatvanötén vettek részt a rendezvényen, (he) Várják a bemutatkozni vágyó civil szervezeteket szekszárd A Tolna Megyei Civil Szolgáltató Központ május 27-ig továbbra is vár­ja azon szervezetek jelent­kezését, amelyek fontosnak érzik az önkéntességet, akik szeretnék magukat be­mutatni és együtt ünnepel­ni az önkéntesek napját jú­nius 5-én. A hagyományos rendezvénynek idén plusz apropót ad, a 2011-es soros EU-elnökség és az önkénte­sek európai éve. (hé) Továbbiak a TEOLhu hírportálon Egy oldalkocsis Pannónia nyergében gyűjtemény A hangosnaplójuk esszenciája került be végül az útikönyvbe Megvan a TOP 25 bor, ebből kilenc a megyei Paks Négy hónap, 24 ezer kilo­méter egy oldalkocsis Pannónia nyergében. A két paksi fiatalem­ber, Treszl Gábor és Magyar Zol­tán expedíciójából könyv szüle­tett. A legendás túra történetét egy szubjektív útinapló formájá­ban Treszl Gábor vetette papír­ra. Az úthoz a már említett négy hónap kellett, a kötet megszüle­téséhez két és fél év. Nem csoda, hatalmas mennyiségű anyagot kellett feldolgozni, hiszen az utazók „hangosnaplót” vezettek útjuk során, és rengeteg fotót, videót készítettek. Ennek eszen­ciája került a könyvbe, amelyet - csakúgy mint a Pannónia-ex- pedíciót - három fontos momen­tumra fűzött fel a szerző: a Don­Magyar Zoltán balról és Treszl Gábor az útinapló szerzője kanyarban tett tisztelgésük, a pekingi olimpián való részvétel­ük és a Kazakisztánban élő madjar törzzsel történt találko­zásuk. Utóbbi annyira mély nyo­mot hagyott bennük, hogy azt fontolgatják, újra útra kelnek majd Kelet felé. Addig is várha­tóan tesznek majd egy kisebb kirándulást a londoni olimpiá­ra, mert hogy alapvetően a kö­tetben szereplő Pannónia-expe- díció célja is az volt, hogy a ve­terán motoron menjenek el buz­dítani a magyar, s a paksi spor­tolókat. A kötetbemutatót egy fotókiál­lítással együtt tegnap tartották szokatlanul nagy érdeklődés mellett. ■ Vida T. Idén negyedik alkalommal hir­dette meg a Pannon Borrégió és a Pécsi Borozó gasztro- és bormagazin a négy dél-pannon borvidék, Pécs, Szekszárd, Tol­na és Villány regionális meg­mérettetését. A Pannon Borré­gió TOP 25 borversenyt május 12-én rendezték. Minden eddi­ginél több borral neveztek, öt­ven pincészet összesen 151 ne­dűje versengett a 25 helyért. Idén először külföldi szakem­ber is bírálta a mintákat, hi­szen a zsűri tagja volt Szerbia sommelierbajnoka. A szakér­tők mellett minden borvidék 2- 2 borászt is delegálhatott a bí­rálóbizottságokba, így a szek­szárdit Vesztergombi Ferenc, míg a tolnait Vikmanné Makk Viola, illetve Simon Cecília kép­viselte. A TOP 25-be idén a Vil­lányi borvidékről került be leg­több, összesen 13 bor, míg a szekszárdiak 5, a tolnaiak és a pécsiek hármat-hármat dele­gálhattak a legjobbak közé. Egy bor pedig a Pannon eredet­megjelölést viseli. íme a me­gyénkből bekerült legjobbak: Bodri Borászat, Danubiána Bo­rászat (2 borral), Dúzsi Tamás, Mészáros Pál Borház, Takler Pince (2 borral), Tűzkő Birtok (2 borral). A TOP 25 Pannon borrégiós nedűket a nagyközönség június 18-án, szombaton Pécsett meg is kóstolhatja. ■ M. I. < i

Next

/
Thumbnails
Contents