Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-05-15 / 19. szám

2011. MÁJUS 15., VASARNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Mindenkinek legyen vonzó a ház művelődési központ Áprilistól nevezték ki szakmai igazgatóvá Hefner Erikát Nyitott, együttműködő, partnerközpontú, fiata­lok számára is vonzó in­tézménnyé szeretné ten­ni a városi művelődési központot Hefner Erika. Az április elsején szak­mai igazgatóvá kineve­zett szakember szerint a helyi társadalom szelle­mi színvonalának alakí­tásában jelentős szerepet kell játszania a közműve­lődési intézménynek. Vida Tünde PAKS Az iskolarendszerű okta­tásnak búcsút mondott, de a drámapedagógiát nem tudja és nem is akarja száműzni életé­ből Heftier Erika. így hát min­den bizonnyal rövidebb vagy hosszabb idő múlva lesz a váro­si művelődési központnak egy színjátszó csoportja. Most azon­ban más feladatra koncentrál, április elsejétől a ház szakmai igazgatójaként azon dolgozik, hogy egy olyan intézményt és csapatot kovácsoljon, amely összefogó, együttműködő és nyitott. Az új igazgató örömmel tapasztalja, hogy a kollektíva te­le van tettrekészséggel és szá­mos jó ötlettel. Partnerre talált az önkormányzatban és a többi intézményben is, ami számára rendkívül fontos, hiszen úgy gondolja, hogy Paks nem olyan nagy város, hogy intézményei megengedhetnék maguknak ■ A partnerség és együtt­működés mellett fontos a nyitottság. azt a luxust, hogy nem fognak össze. Szerinte a városi művelő­dési központ képes arra, hogy ezt a munkát összefogja, az in­formációkat begyűjtse, hiszen náluk megvan a megfelelő szakembergárda, kapcsolati tő­ke. Ennek egyébként már meg is van az első kézzelfogható eredménye: közös tábori aján­lót jelentettek meg az intézmé­nyek, a művelődési központ ko­ordinálásával. Őszre egy közös programfüzetet is szeretne Eri­ka, mert úgy gondolja, hogy minden olyan „atomizált”. A partnerséget nemcsak a társ­intézménye, hanem például a házban működő csoportok ese­tében is alapelvnek tekinti: nem pusztán termet akarnak biztosítani számukra, hanem párbeszédet kezdeni velük, amelyből aztán programok, rendezvények születhetnek köl­csönös előnyök mentén. Ez utóbbi nagyon fontos, merthogy Hefner Erika másokra is szá­mít, de arra mindig ügyel, hogy adjon is - mégpedig lehetőség szerint előbb -, ne csak kapjon. Példaként említi a fiatalokat, akiket egyébként szeretne mi­nél inkább becsábítani a házba. Velük közösen hozták létre az úgynevezett Kultúrkört, amely­nek az a lényege, hogy a diá­kok, fiatalok segítenek rendez­vényeken hoszteszként, recep­ciósként, cserébe pedig kedvez­ményes belépőt kaphatnak. Eri­kának nem titkolt célja az sem, hogy kinevelje az utánpótlást, amiben egyébként drámapeda­gógusként már nagyon komoly lépéseket meg is tett. A partnerség és együttmű­ködés mellett rendkívül fontos­nak tartja Erika a nyitottságot. És bár ez alapvetően a szelle­miséget jelenti, már láthatóak kézzelfogható jelei. Lebontot­ták ugyanis az ifjúsági irodát elkülönítő paravánt, helyét „társalgó” foglalja el. Asztalo­kat, székeket helyeztek ki, ha A kultúra számos területén kipróbálta magát Hefner erika Gerjenben szü­letett, négy diplomát szerzett. Népművelő, óvodapedagó­gus, művelődési és felnőttkép­zési menedzser, tánc- és drá­mapedagógus. Pályafutását a városi művelődési központ­ban kezdte. Azóta a kulturá­lis szféra számos területén ki­próbálta magát. Dolgozott a Tolna Megyei Önkormányzat Kulturális Intézeténél, a Ma­gyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus­nál, tanácsadója a Magyar Drámapedagógiai Társaság­nak, elnöke a Tolna Megyei Szabadművelődési és Népfő­iskolái Társaságnak. Pakson drámapedagógusként tett szert igen nagy népszerűség­re. Évtizedek óta, hol intéz­ményi keretek között, hol ön­ként vállalt feladatként, szín­játszó kört vezet. Munkája el­ismeréseként tavaly március 15-én vehette át a Tisztes Pol­gár kitüntető címet. szükséges, mobilbüfét, pót­ruhatárat is kialakítanak a lá­togatók kényelme érdekében. Az igazgató további terve, hogy a bejárattal szemben megbont­ják a falat, és nyitottá teszik a jegypénztárat, recepciót, hogy a betérők érezzék: fogadják, várják őket. Ezeket a kisebb át­alakításokat saját forrásból fi­nanszírozzák, hiszen inkább ötlet, mint pénz kérdése. Nem úgy a legmerészebb álmuk, a ház átépítése. Erre az önkor­mányzatban meg is van a szán­dék, de pályázati forrásra vár­nak. Az idei költségvetési keret kisebb-nagyobb felújításokra is elegendő lesz, kicserélik a nagyklub és színház padoza­tát, felújítják az öltözők mosdó­it, kialakítanak egy számítógé­pes oktatótermet. Hefner Erika azt mondja, az éves program kész, abban - az­zal, hogy átvette az intézményt - nem terveznek jelentős válto­zásokat. De például a művelődé­si központ által üzemeltetett sóstói tábor kínálatában feltűn­nek új elemek. A hagyományok megtartása mellett külső és bel­ső erőforrások mozgósításával szeretnék kihasználtabbá ten­ni a létesítményt. Eddig „kiad­ták” a tábort, és egy gondnok felügyelte, most egész nyáron lesz szakmai jelenlét, és többek között rendeznek majd komp­lex művészeti tábort - már ezt is a partnerség jegyében - a művészeti iskolával közösen. Erika aláhúzta, minden városi rendezvényhez készek adni a szakmaiságukat, de szeretnék az atomerőművel is szorosabbá fűzni a viszonyt. Például azzal, hogy megjelenítik, ezzel lehe­tővé téve, hogy a művelődési házba betérők megismerjék va­lamelyest az erőművet. Az intézmény új igazgatója szerint fontos feladatuk, hogy kiszolgálják az igényeket, de újakat is kell ébreszteniük. Egyik elődjét, D. Szabó Máriát idézve hozzátette, nem érdemes kispályázni, merni kell nagyot álmodni, hiszen például egy megyei rendezvény megszerve­zéséhez is ugyanannyi energia kell, mint egy országos vagy nemzetközi programhoz. Már­pedig - vallja - a paksi művelő­dési központnak minden adott­sága megvan ezekhéz. JEGYZET B VENTER MARIANNA Egy kis jóindulat akciós zoknikat hirdet a kis­városi boltocska tulajdonosa az újságban. A hirdetés hatá­sára többen jönnek vásárol­ni, ami jó dolog, de azonnal megjelenik az adóhivatal is, ami már kevésbé. Hiszen ki lehet olyan zseniális, hogy ne találhatnának nála valami bírságolnivalót. Mintha bün­tetnék szegény boltost az ak­ció miatt. más. Új szabályt hoznak a gazdálkodókra vonatkozóan, amely egy bizonyos típusú nyomtatvány használatát te­szi kötelezővé. Ám azt még sehol sem lehet beszerezni. A rendelet hétfőn 0 órakor lép hatályba, az első ellenőrzés már meg is történik aznap reggel 6 órakor. Ugye nem kell magyarázni, mi a vége. kampány indult, hogy a mun­kavállalók ezentúl kerékpár­ral járjanak be dolgozni. A „kedvcsináló” nap reggelén rendőrök várják a biciklistá­kat, és sorra megbüntetik őket valamilyen hiányosság miatt. A FENTI történetekhez hason­lóak sorát - sajnos! - nagyon hosszan lehetne folytatni. Félreértés ne essék, a szabá­lyokat be kell tartani. A ható­ság dolga pedig az, hogy gon­doskodjon erről. csakhogy. Mi az, ami min-" den egyes fenti esetben hi­ányzik? A jóindulat. A segítő­készség. Az, hogy mielőtt megbüntetik a kuncsaftot, segítsenek neki. Figyelmez­tessék, mondják el neki, hol és mit hibázott, és azt ho­gyan javíthatja ki. Ha legkö­zelebb is „lebukik”, megér­demli a büntetést. sajnos a fenti történetek és társaik azt a homályos rossz érzést keltik az emberben, mintha a büntetés cél lenne, nem pedig eszköz. Szívből kívánom, hogy tévedjek, de mintha arra menne ki a já­ték, hogy az alanynak még véletlenül se legyen ideje fel­készülni arra, hogy betartsa - a sokszor betarthatatlannak tűnő - szabályokat Vigyázz, kész, tömegrajt! kerékpártúra Több mint kétszázan indultak útnak Hetven éve érettségiztek találkozó Igazgatói köszöntő várta az öregdiákokat szekszárd - Tessék mondani, mi van itt? - tette föl a kérdést szombat délelőtt egy idős néni a Liszt Ferenc téren. A válasz akár így is hangozhatott volna: ez itt a Vissza a jövőbe. Az Ifjúsági Unió Szekszárd ugyanis ezzel a címmel hirdetett bringatúrát, amely tömegrajtos demonstráci­óval indult a Prométheusz park mellől. A tömeget ez esetben 213 regisztrált résztvevő alkotta, de néhányan már előttük útnak in­dultak. Jobbára azok, akik a leg­hosszabb, 73 kilométeres távot tekerték végig, ám lehetőség volt még 25 vagy 40 kilométeres tú­ra teljesítésére is. Bőségesen várták kísérő programok is az érdeklődőket. Jó időben, jó kedvvel tekertek Az IFU sátrában a szervezet kü­lönböző szakosztályaival lehetett közelebbről megismerkedni, a Vöröskereszt részéről egészség- ügyi szűrésekre volt lehetőség, a rendőrség balesetmegelőzési bi­zottságának köszönhetően pedig KRESZ-totó és ügyességi pálya várta a vállalkozókedvűeket. A program lebonyolításában 40 fiatal önkéntes segédkezett, Pék Györgyi szervező pedig meg­adta a Vissza a jövőbe elnevezés magyarázatát. Vagyis lassan kénytelenek leszünk visszatérni az üzemanyagmentes járművek­hez, hiszen kiapadnak a termé­szeti források, a kerékpár pedig egy tökéletes környezetkímélő megoldás. ■ H. E. Hetven év egy ember életében is nagy időrde azok az öregdiákok, akik tegnap találkoztak egymás­sal a szekszárdi Garay-gimnázi- umban, éppen hetven eszten­deje tettek érettségit ugyanitt. Dr. Nedók Ferenc, dr. Németh Pál, Ranga Ferenc és Schneringer Márton annak idején egy osztály­ba is járt, élményeik Is közösek. A rendezvényen Heilmann Józsefiié igazgató irodájában kö­szöntötte a vendégeket, akik ezt követően felelevenítették az isko­lához kapcsolódó emlékeiket. Nagy idők tanúi valamennyien, dr. Nedók Ferenc egykoron, diák­ként még az akkor éppen Szek- szárdra látogató Babits Mihállyal is találkozott. ■ Sz. Á. Négyen jöttek össze szombaton a hetvenéves érettségi találkozóra Hefner Erika úgy gondolja, egy kisvárosban luxus lenne nem összefogni

Next

/
Thumbnails
Contents