Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-03 / 102. szám

6 2011. MÁJUS 3., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2011. május 2-án 24500 2d_inn Nyitóérték: 24263 Záróérték: 24272 24300 r\ .........................1...A 24200 24100 24 000 23900 23801 poi Előző heti záróérték: 24162 3800, őrt/ | Változás: 0,46% 15.30, a NewYorkli tőzsde nyitása f\ 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011.115.02. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Richter 37 870 1,52 397 Egls __ 19 850 1,50 25 FHB 1l040 0,48 19 OTP_______6349 0,45 3 079 OR C 2 390 0,42 O VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utobó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Econet_______39 -4,87_____13 Ém áw 20315 -2,3 O CIG Pannónia 883 -1,56_____10 Dan ubius 3 820 -1,54 3 Fotex_______392 -1,01 1 24 277 A BUX index az elmúlt napokban 24400....................................... 24 300 24200 24100 24090L »3L M1G2 24000 23964 23900 23800................................................. 23 700_______________________ po rt/ 04.2104.22 04.26 04.27 04.28 04.29 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 05.02.) MWffiPí Új elszámolási ár EUROBÚZA 2011, augusztus_________52 500 MA LMI BÚZA 2011. augusztus___________52 OOP TAKARMÁ NYBÚZA 2011. augusztus___________47 500 TAKARMÁN YKUKORICA 2011. július_______________59 200 OLAJNAPRAFORGÓ 2011. október 109 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. május 2-án 1€ 4 263,88 Ft -0,26 Ft 1$ f 178,09 Ft +0,30 Ft 1CHF f 204,91 +0,06 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 05.02.) Vételi Eladási Budapest Bank 256,18 272,02 C1B Bank 254,01 275,17 Citibank 253,46 274,58 Erste Bank 257,23 272,05 FHB Bank 256,49 271,81 K&H Bank 257,08 271,90 MKB Bank 257,60 270,82 OTP Bank 257,74 270,96 Raiffeisen Bank 258,43 270,05 Megunták a sört a nemetek? Németországban a hétfői adatok szerint az év első három hónap­jában 2 százalékkal csökkent a sörfogyasztás az egy évvel ko­rábbihoz képest: 17,5 millió hek­toliterre. Az uniós német export 6 százalékkal nőtt, harmadik or­szágokba 16,2 százalékkal emel­kedett a kivitel. A német söripa­ri vállalatok az idén az első ne­gyedévben 20,8 millió hektoliter sört értékesítettek. Tavaly már a negyedik éve csökkent a sörfo­gyasztás a 82 millió lakosú or­szágban. ■ Vájná: Visszacsábítjuk a nézőket magyar nemzeti filmalap zrt. Az egész gyártási folyamatot fogja gondozni az új szervezet Vájná érti a dörgést: a Rambo és a Terminátor is kultuszfilm lett Űj filmtámogatási rend­szer létrehozását jelentet­te be Andrew G. Vájná, az iparág megújításáért fele­lős kormánybiztos. A két­milliárdos éves keretösz- szegből idén 3-4, 2012-től kezdve évente 8-10 alko­tás valósulhat meg rész­ben állami forrásból. Andó Patrik A Magyar Mozgókép Közalapít­vány megszüntetésével az állam új, központi filmelosztó és -támo­gató közhasznú szervezet felállí­tásáról döntött: a Magyar Nemze­ti Filmalap Közhasznú Zrt.-t a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. fogja létrehozni - jelentette be Havas Ágnes kormánybiztosi tanácsadó. Az új vállalkozás ösz- szefogja a forgatókönyvek elké­szítésétől kezdve az egész gyártói | folyamatot és a filmek készítésé- § nek pénzügyeit is. Feladata lesz a ! filmek nemzetközi értékesítése, J az uniós támogatások kezelése. I Támogatja producerként a film létrejöttét, felügyeli a könyvelést. A marketinget is az új szervezet intézi. Idővel különböző filmes vagyonelemek is a filmalap igaz­gatóságához kerülnek majd. Az alap kétfajta támogatást osztana: lesz egy alaptámogatás legfeljebb 150 millió forintos ke­rettel, vagy a büdzsé 50 százalé­káig terjedően. Ezen felül még igényelhető kiegészítő támogatás is, amely a tilm teljes költségve­tésének legfeljebb 90 százaléka, de ebben az esetben az alap teljes beleszólást kap a film készítésébe, forgalmazásába, és a bevételek­ből is részesülne. Ezt egyfajta ál­lami befektetésnek tekintik a koncepció készítői. Megszűnik tehát a normatív támogatás eddi­gi rendszere, utólag senki sem kap majd forrásokat, mert film­terveket nem kívánnak a további­akban finanszírozni. Fontos ele­me lesz az új rendszernek, hogy Az előd A MAGYAR MOZGÓKÉP KÖZALA­PÍTVÁNYT (MMK) 1998-ban hozta létre a kormány és a filmszakma 26 szervezete, az 1991-ben alapított Magyar Mozgókép Alapítvány jog­utódjaként Feladata az volt, hogy a filmtörvény szerint az állami költségvetésben a film­ipar támogatására előirány­zott összegeket, és az egyéb forrásokból származó bevéte­leket elossza. Az MMK-t a múlt héten szüntette meg jog­utód nélkül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Az utóbbi időben működését feltételezett pénzügyi vissza­élések, fedezet nélküli állami támogatások, s 10,6 milliárd forint adósság jellemezték a jövőben minden alkotáshoz kü­lön projektcéget kell létrehozni, ami a magyar filmiparban még nem elterjedt. A bejelentés sze­rint erre azért van szükség, mert így lehet majd nyomon követni, hogy mennyi pénz megy keresz­tül a cégen, pontosan mennyit is fordítanak az adott filmre. A Magyar Nemzeti Filmalap­hoz kerülnek a mozikba szánt műfajok, úgymint a játékfilmek (koprodukciós gyártások is), az egész estés animációs és doku­mentumfilmek, valamint az új te­hetségek elindulását szolgáló el­ső és kísérleti filmek is. Az idén 3-4 filmet támogatnának a két­milliárd forintos keretből, 2012- tól pedig évi 8-10 alkotás része­sülhetne állami forrásban. A tele­víziós bemutatásra készülő pro­dukciók gyártása, támogatása te­rén pedig szoros együttműködést alakítanak ki a Médiaszolgálta- tás-támogató és Vagyonkezelő Alappal. Erre a feladatra 725 mil­lió forintos keretet különítettek el. Az előző rendszert meg kell vál­toztatni, mert visszaélésekre adott lehetőséget - hangzott el. „Célunk az, hogy visszacsábít­suk a magyar nézőket a mozikba, s a magyar filmeket szeretnénk minél több országban forgalmaz­ni” - jelentette be Andrew G. Vájná, a fiiimpar megújításáért fe­lelős kormánybiztos. A koncepció lényeges eleme az úgynevezett „egyablakos” rendszer, ami azt je­lenti, hogy az egy műfajhoz tarto­zó tervvel egy intézménynél lehet majd pályázni. így áttekinthető­vé válik, hogy mekkora összeget és mire költenek a filmek készítői - húzta alá Vájná. A különböző pályázatok elbírálásakor a legna­gyobb hangsúly a forgatókönyvek minőségén lesz: a benyújtott pro­jektekről öttagú, a filmipar külön­böző területeit képviselő szakértő zsűri dönt majd. A most publikált változások nem érintik a film­gyártás 20 százalékos adókedvez­ményét, amely továbbra is válto­zatlan formában igényelhető - hangsúlyozta Vájná. HIRDETÉS szemüveggel! MEG TÖBB KEP ES VIDEO WWW.KISKEGYED.HU AZ ESKÜVŐ LEGSZEBB ^¥ PILLANATAI 3D-BEN MÁJUS 3-TÓLA KIS KEGYED BEN! A VOSZ-nak is elég lenne egy szuperkamara A Vállalkozók és Munkáltatók Or­szágos Szövetsége (VOSZ) azt ja­vasolja, januártól egyetlen közjo­gi kamara legyen Magyar Gazda­sági Kamara (MGK) néven - erős közjogi felhatalmazással, jelentő­sen egyszerűbbé és olcsóbbá vál­hatna a gazdasági ön- kormányzat működ­tetése. Megszűnne to­vábbá a jelenlegi ket­tősség a kereskedelmi és iparkamara és az agrárkama­ra között (utóbbi a társadalmi vi­tára bocsátott agrárkamarai tör­vénytervezet szerint lefedné az élelmiszer-feldolgozás és -keres­kedelem javát is). A VOSZ szerint az egységes köztestületi kamara szervezeti felépítésében az ipari, a kereske­delmi, a mezőgazdasági és a szol­gáltatási szektor elkülönített alel­nöki irányítás alá tartozhatna. Egységes tagdíjfizetés lenne, Jelképes évi ötezer forint lenne a tagdíj amely minden regisztrált vállal­kozásnál évi 5000 forint lenne. A kibővült közfeladatok ellátásához a pénzügyi fedezet döntő többsé­gét az állam biztosítaná. A Világgazdaság arról ír, köz- igazgatási egyeztetésen van már a kötelező kamarai tagságot is tartalma­zó új kamarai tör­vény. Említik az évi ötezer forintos tagdí­jat, amely oldaná a kötelező tag­sággal szembeni ellenállást. Parragh László, a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara elnöke szerint is sokkal tisztább lenne a képlet egy egységes kamara lét­rehozásával, ha azon belül egy alelnök felügyelné az agráriumot. Matolcsy György nemzetgaz­dasági miniszter is hasonló ál­láspontot képvisel, derül ki egy parlamenti képviselőnek adott írásos válaszából. ■ VM: van elegendő pénz az árvízvédelemre A jó idő miatt nincs szükség to­vábbi belvízi védekezésre - vála­szolta a Vidékfejlesztési Minisz­térium (VM) a Környezetvédel­mi és Vízügyi Országos Szak- szervezetnek, amely azt írta: a védekezést költségvetési okok­ból leállították. A tárca szerint az árvízi védekezések nem áll­nak le például a Sajó-völgyében. A munkákra 7,3 milliárd forintot fordíthatnak az idén. Árvízvédel­mi töltések, szükség- és záportá­rozók épülnek, zajlanak a kotrá­sok a kritikus szakaszokon. A védekezés költségeinek fi­nanszírozására a kormány 6,7 milliárd forintot már átutalt a VM-hez. A pénz meg is érkezett a tárcához, és a megállapodáso­kat már elkezdték megkötni a víz­ügyi igazgatóságokkal. Ezzel az ágazat pénzügyi helyzete is stabi­lizálódik - ígéri a szaktárca. ■ *

Next

/
Thumbnails
Contents