Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-09 / 107. szám
2011. MÁJUS 9., HÉTFŐ INTERJÚ 7 elnökség Martonyi János: Fontos cél, hogy megmaradjon a közös regionális, agrár- és energiapolitika, a magyar elnökség végére lezárulhat a horvát csatlakozás STABILIZÁLNI KEIL A GAZDASÁGOT Martonyi János bízik abban, hogy a féléves EU- elnökség végére minden kitűzött célt sikerül elérni. A külügyminiszter lapunknak elmondta: van remény arra, hogy a horvát csatlakozás és a schengeni bővítés ügyében is döntés születik június vége előtt. Gyükén Mercédesz- Túl van a felén a magyar EU- elnökség. Hogyan látja, sikerül teljesíteni az év elején kitűzött célokat?- Kétharmadnál vagyunk, ez önmagában nem mond sokat. Van, aki úgy fogalmaz, versenyt futunk az idővel. Én nem túloznám el ennek a jelentőségét, azt hiszem, a tartalom a legfontosabb, s az, hogy az alapvető magyar és integrációs, európai érdekek érvényesüljenek.- Ez mire vonatkozik?- Egyrészt stabilizálni kell az európai gazdaságot és az ezt jelképező eurót - függetlenül attól, 3 hogy Magyarország bevezette-e § már a közös valutát. Az egyik I mérce tehát az, hogy az euró erő- | sebb lesz-e, mint tavaly decem- | berben. A következő dolog az, f hogy lesznek-e az EU-nak erős s politikái. Hármat szoktunk kiemelni: a regionális politikát, a közös mezőgazdasági politikát és az energiapolitikát: A regionális politikát - a strukturális és kohéziós alapokból történő részesedés miatt fontos a számunkra, hiszen az uniós költségvetés 22-23 százaléka erre megy - annál is inkább, mivel az erre szánt összegek nagyságát meg szokták kérdőjelezni. A magyar elnökség alatt sikerült ezen a téren előrelépést elérnünk: tanácsi következtetések születtek a politika jövőjéről. Ennek lényege, hogy a regionális politika marad, nem bontják szét különböző részekre, és továbbra is az egyik fő célja az, hogy az európai régiók közti eltéréseket csökkentse. De további célja marad az is, hogy a magyar régiók közti különbségeket enyhíteni tudjuk, ami az ország elemi érdeke. A mezőgazdasági politika is közvetlenül érinti a magyar vidéket. Néhány tagállam nem lelkesedik a közös agrárpolitika iránt, de úgy tűnik, itt is sikerült elérni azt, hogy a mezőgazdaság a jövőben is az unió egyik központi politikája legyen.- Mivel tudnak érvelni a mellett, hogy szükség van a mező- gazdaság támogatására?- Az európai klimatikus viszonyok között ez a tevékenység igényel állami segítséget, de tudjuk azt is, hogy a mezőgazdaság nem csupán a GDP néhány százalékának a megtermelése, hanem a vidék megőrzésének is lényeges eleme. Ráadásul úgy tűnik, hogy az élelmiszer egyre inkább stratégiai cikk lesz, amely alapvetően meghatározza az emberiség sorsát: néhány évtized múlva 9 milliárd embert kell eltartani, amiben Európának alapvető felelőssége van. Igaz, a kohéziós politikával ez már az uniós büdzsé 75 Néhány tagállam nem lelkesedik a közös agrárpolitika iránt, de sikerült elérni azt, hog}'a mezőgazdaság a jövőben is az unió egyik központi politikája legyen. Martonyi János külügyminiszter bízik abban, hogy a szakminiszterek által tárgyalt romastratégiát még a magyar uniós elnökség alatt jóváhagyja az Európai Tanács százaléka. Ezt sokan bírálják. Azt elfogadjuk mi is, hogy többet kellene költeni például kutatásra, de úgy, hogy közben az ide irányuló forrásokat meg kell tartani. Ugyanúgy alapvető európai érdeknek tartjuk a közös energiapiac kialakításának tervét. A magyar elnökség ebből a szempontból is fontos előrelépést tett: az állam- és kormányfők februárban arról döntöttek, hogy 2014-re meg kell teremteni a közös energiapiacot. Ehhez tartoznak azok az úgynevezett „interkonnekto- rok”, amelyekhez kapunk európai forrást is.- A pénzről a következő többéves pénzügyi kerettel együtt döntenek majd. Érdemes már most örülni az eredményeknek?- Mi mindig is azt mondtuk, hogy a pénz rettenetesen fontos, de először tisztázzuk azt, milyen alapelvek mentén kezeljük a politikákat Most például már tudjuk, hogy a nagy többség fenn akarja tartani például az agrár- politikát, persze kompromisszumokat kell keresni bizonyos kérdésekben, különösen a közvetlen támogatások terén. Végső soron az, hogy mennyi pénz lesz, a többéves pénzügyi keretről folytatódó tárgyalásokon dől majd el, amely a következő, lengyel elnökség idején fog kezdődni.- Hogyan állnak az átfogó gazdasági csomag előkészítésével? Ez meglesz június végére?- Vannak bizonyos elemei, amelyeket a magyar elnökség kezel, vannak részei, amelyeket nem, de nyilvánvaló, hogy komoly szerepet kell vállalnunk ott is. Az egész csomag azt jelenti, hogy az egyes nemzetgazdaságok összehangolása - a gazdasági kormányzás - megvalósulhat. Előbb-utóbb ugyanis baj lesz abból, ha a versenyképességi különbségek tovább nőnek. A legfontosabb eleme ennek a jogszabályokat tartalmazó hatos csomag. Ezt politikai megállapodásra kellene vinnünk június végéig, ami azt jelenti, hogy a tagországok és az Európai Parlament megegyezik erről. A tagállami megállapodás létrejött - ami nem volt könnyű -, s most következik a három fél, a bizottság, a tagállamokat képviselő tanács és az Európai Parlament egyeztetése. Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy létrejöjjön a megállapodás. Arra tudunk hivatkozni, hogy ez átfogó európai érdek. Erre persze még legyint- hetnének, de arra már kevésbé, hogy a piac bizalmát rendíti meg az instabilitás. Nem is nekünk lenne ez igazán fontos, hanem azoknak, akik bajban vannak. Bízom benne, hogy ezt mindenki felismeri. Marad még néhány dolog: a Duna-stratégia jó úton halad, a szakminiszterek elfogadták, ezt csak jóvá kell hagynia az Európai Tanácsnak. A romastratégiát is tárgyalják a szakminiszteri tanácsok, aztán ezt is az Európai Tanács hagyja jóvá. Bízunk abban, hogy ez megtörténik.- Kitűzött céljuk volt a schengeni rendszer bővítése. Az eredeti tervek szerint Románia és Bulgária már március végén csatlakozott volna a határőrizeti rendszerhez, de ez nem történt meg.- Az illetékes munkacsoport, valamint az Európai Parlament illetékes szakbizottsága is a héten megállapította, hogy Bulgária is teljesíti a technikai feltételeket. Ezek után már csak a politikai megállapodás - vagyis minden tagország beleegyezése - kell a csatlakozás időpontjáról. Ez is folyamatban van, pedig korábban nagyon nagy volt az eltérés a két jelölt felkészültsége között, továbbá a bővítést ellenző és nem ellenző tagállamok álláspontja között.- A horvát csatlakozási tárgyalások befejezésére van esély ebben a fél évben?- Ha élhetek egy sporthasonlattal, ez komoly, izgalmas mérkőzés, és annak is az utolsó 10-15 percét éljük. Nehéz megmondani, mi lesz a végeredmény, de azt kell mondanom, nem állunk rosszul. Érdekes a helyzet, hiszen napoknak is van jelentősége. Például annak, hogy a következő 10-15 napban a horvátok miről tudnak dönteni. Továbbra is reménykedünk abban, hogy a magyar elnökség végéig lezárjuk a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal.- Több külpolitikai válsághelyzet volt az elmúlt hónapokban: először az észak-afrikai országokban voltak megmozdulások, aztán háborús helyzet alakult ki Líbiában, most pedig Oszama bin Ladent ölték meg. Ezt hogyan tudták kezelni?- A külpolitikát a legújabb alapszerződés, a lisszaboni szerződés hatálybalépése óta nem mi elnököljük, de vannak feladatok, amelyeket a külpolitikai főképviselő, Lady Ashton kifejezetten nekünk delegál. Amit ő mondjuk nem tud megtenni, arra megkéri az elnökség külügyminiszterét. És van persze egy magyar külpolitika is, amely sok esetben érintkezik az EU-éval. Itt egyeztetünk a főképviselővel, így ha lebonyolítunk egy kétoldalú találkozót, mindig tisztázzuk, hogy ezeket éppen milyen minőségben tesz- szük. A harmadik, hogy a külpolitika fontos területekkel érintkezik: például a bevándorlás-, a menekült-, a humanitárius politikával, amelyek bizony elnökségi hatáskörbe tartoznak. De például Tripoliban jelenleg már szinte mi vagyunk az egyetlenek, ezért ellátjuk az összes ebből fakadó feladatot: konzuli szolgálatot nyújtunk az összes uniós állampolgárnak, egyben biztosítjuk az evakuálással kapcsolatos feladatokat is. Pusztán magyar érdekből nem hiszem, hogy ott kellene maradnunk. És úgy hallom, ez komoly elismerést váltott ki a tagállamok körében. Időről időre felmerül a kérdés, hogy kihozzuk-e az ottani nagykövetségünk dolgozóit, de ők azt mondják, maradnak, ameddig tudnak, amíg nem érzik magukat közvetlen életveszélyben, mert van dolguk.- Tájékoztatta Washington az elnökséget vagy az Európai Uniót arról, hogy Oszama bin Laden kiiktatására készülnek?- Senkit nem tájékoztattak, sem a briteket, sem a pakisztániakat. Feltételezem, ez az akció sikerének alapvető feltétele volt.- Kell-e tartanunk az al-Kaida bosszújától?- Azt gondolom, most mindenféleképpen jelentkezik majd egy erőteljesebb aktivitás, agresszivitás az al-Kaida részéről. Hogy ez a bosszú nekik mennyire sikerül, azt nehéz megmondani, az azonban biztos, hogy most lényegesen hatékonyabbak a biztonsági intézkedések, mint tíz éve. Ráadásul, azt mondják, a terrorizmus is valamennyire leáldozóban van az utóbbi években. Ez optimista persze, de azt gondolom, hogy a terrorizmus hosszú távon nem tudja elérni a politikai céljait: nem orvosolja az eredendő sérelmeket, és erre azok is rájönnek, akik finanszírozzák, szervezik. Mindig marad valamilyen fanatizmus, de az a fajta szervezett terrorizmus, amelyet az al-Kaida képvisel, nem vezet eredményre, és ezt valószínűleg belátják. Oszama bin Laden eltávolítása ennek egy szimbolikus üzenete, hogy ezt a csatát nem tudják megnyerni. Fontos, hiszen azok a fiatalok, akik eddig erre mentek, most már talán nem érzik, hogy ez lenne a helyes irány. Névjegy SZÜLETETT: Kolozsvár, 1944 végzettség: az állam- és jogtudományok doktora (1967), az állam- és jogtudományok kandidátusa (1979) 1979-84: kereskedelmi titkár Brüsszelben 1984-től osztályvezető, majd főosztályvezető a Külkereskedelmi, illetve Kereskedelmi Minisztériumban 1989-90: privatizálási kormánybiztos 1998-2002: külügyminiszter 2002-09 a Martonyi és Kajtár Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda vezetője 2010-től külügyminiszter nős, két felnőtt gyermeke és négy unokája van hobbi: történelem, zene, sport
