Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-09 / 107. szám

2011. MÁJUS 9., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG GYERMEKVILÁG TUDTAD-E? k Termet A világ legkisebb em- ^ bere mindössze 67,08 centi­méter magas és 6,5 kilogram- * mot nyom. Khagendra Thapa Magar Nepálban él, és még nincs húszéves. Címelődje • egyébként egy kolumbiai fia- m talember volt, Edward „Nino” Hernandez, aki 72 centiméte- * révei volt a rekordtartó. * Ugyanakkor Sultan Kosen a világ legmagasabb embere * 2,56 méter magas. Talán nem • meglepő, hogy övé a legna­gyobb kéz és a legnagyobb * láb rekordja is. » *** Állatvilág Van olyan antilopfaj, * amelynek hímje nemcsak t két, hanem mindjárt négy ^ szarvat is növeszt. Nem vélet­len hát, hogy a faj a négy- * szarvú antilop nevet kapat. | Az elülső pár „fejdíszük” 2-4, a hátulsó pár 8-10 centiméter • hosszúra is megnőhet. A kü- § lönleges, döcögősen futó állat India és Nepál erdős, dombos * vidékem él. Mivel igen nagy § a vízigénye, nem távolodik el a folyóktól, tavaktól. Rendkí- * vül félénk állat. • *** Film Az 1888-ban készített * Roundhayi kerti jelenetet I tartják a valaha készült legel- g. ső fennmaradt filmként szá­mon. A természetesen fekete- * fehér kisfilmet az angliai | Leeds egyik külvárosában, Roundhayben készítette * Louis Aimé Augustin Le | Prince családtagjai, barátai részvételével. A cselekmény * nem túl izgalmas, mindössze f annyi, hogy a' szereplők kör- bejárnak és nevetnek. I I I | I I I Louis Aimé Augustin Le Prince § Növényvilág A bájos, sárga vi- | rágú réti boglárka méreggel £ tartja távol magától a legelő * állatokat. Méreganyaga a esi- | pős anemonin. Ennek a véde- „ kezésnek köszönhető, hogy * az állatok messziről elkerülik S a boglárka helyes sárga virá- | gait, és a mezőkön, legelőkön szabályos „boglárkaszigetek” • jönnek létre, ha megszárít- m ják, a növény mérgező ható­anyaga lebomlik. • A mesét úgy hozta az élet irodalom Miska macskából a gyerekszáj nyomán lett Mikkamakka Átadták a rajzpályázat díjait a könyvtárban „KALANDOZÁSOK RÁCPÁCEGRE­sen" címmel hirdetett gyermek- rajzpályázatot az Illyés Gyula Megyei Könyvtár Gyermek- könyvtára. A Lázár Ervin emlé­kére, pályázati támogatással megtartott verseny díjátadóját, a szerző születésének 75. évfor­dulóján, a múlt héten csütörtö­kön tartották meg. i. helyezettek: Acs Vince és Holczer Enikő (Szekszárd, Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény), Daradics Zsófia (Szekszárd, Babits Mihály Álta­lános Iskola) ii. helyezettek: Borza Berna­dett, Kovács Friderika, Megyeri Orsolya Zaza, Novák Alex (Szekszárd, Garay János Álta­lános Iskola és Alapfokú Mű­vészetoktatási Intézmény). iü. helyezettek: Csizmazia Ni­kolett, Marosi Gréta, Taksonyi Zsófia (Szekszárd, Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény), valamint Fazekas Luca (Szek­szárd, Babits Mihály Általános Iskola) különdíjasok: Kovács Dániel (Fadd), Tápai Anna, Zajzon Boglárka (Szekszárd, Garay Já­nos Általános Iskola és Alapfo­kú Művészetoktatási Intézmény) LÁZÁR ZSÓFIA KÜLÖNDÍJA: Dá­vid Adél (Szekszárd, Babits Mi­hály Általános Iskola) jegyzi. Kimeríthetetlen forrás­nak bizonyulnak a gyerekek. Ő maga egyik barátnője gyerme­kétől, saját gyermekkorából me­rít, ahogy édesapja is sok ötletet kapott gyermekeitől, illetve a ro­kon lurkóktól. így született meg több mesehős neve, például Ber­zsenyi Dánielből a gyermekszáj átértelmezése nyomán Berzsi- án, Miska macskából pedig Mik­kamakka lett. Lázár Zsófia nemcsak a gyere­keknek, hanem a felnőtteknek is ír, megjelent már egy novel- láskötete, egy másik kiadásának az előkészületein dolgoznak, a nagy cél pedig egy regény lenne. Több ötlete is van, de közben at­tól is tart, hogy ha hosszabban ír meg egy történetet, az talán unalmas lesz. Lázár Zsófia íróval, Lázár Ervin lányával találkoz­hattak a gyerekek édes­apja születésének 75. év­fordulóján a szekszárdi gyermekkönyvtárban. Ő adta át a korábban meg­hirdetett rajzpályázat dí­jait, sőt ő maga is felaján­lott egy különdíjat. Hargitai Éva- Nagy felelősség egy elismert író gyermekének lenni. Sok, az édesapjához kapcsolódó - sok­szor meglepő - kérdésre kell tudnia a választ, ápolnia kell az emlékét, ugyanakkor ha ír, mél­tónak kell lennie hozzá - töb­bek között ez is kiderült az Illyés Gyula Megyei Könyvtár Gyer­mekkönyvtárában megtartott író-olvasó találkozón, ahol Lázár Zsófia, Lázár Ervjn lánya volt a meghívott szerző. A gyerekek valóban nem szűkölködtek a kérdésekben. Többek között kí­váncsiak voltak arra, hány éves korában kezdett el írni, édesap­jának hányadik alkotása volt a Gyere haza, Mikkamakka!, a testvérei is írással foglalkoznak- e, igaz-e, hogy az írók minden­honnan ihletet merítenek? ■ Mindenhonnan merítenek ihletet az íráshoz. Persze a válaszok is megér­keztek. Lázár Zsófia első mun­káit 12 évesen írta, de 20 éves kora körül tört ki rajta teljes ere­jével a „betegség”, az írás kény­szere. Édesapja biztatta és fél­tette is egyben. Az első írásáról, anjit megmutatott neki, azt mondta, jobb, mint amit ő írt volna. Legelső kiadott műve A varázsfuvola című opera törté­netének mesés feldolgozása volt, azóta több kötete is napvi­lágot látott, például a Bogárme­se, amelyet édesapjával közö­sen írtak Sárközi Gyula koreog­ráfus ötlete nyomán, és amely­ből egy táncjáték is készült. Az­óta megjelent a kötet második része, valamint Téli mese című munkája, és hamarosan a köny­vesboltokba kerül Pimpinella, a kígyókirálylány című könyve is. Tulajdonképpen nem akart me­séket írni, csak így hozta az élet. Lázár Ervin sem meseíróként Lázár Zsófia egy különdíjat is felajánlott a rajzverseny díjátadóján kezdte a pályáját, eleinte verse­ket írt. Aztán - ahogy ő maga mondogatta - rájött, hogy ez nem megy neki igazán jól. Ki­próbálta hát magát az irodalom más területén, minek köszön­hetően elsőként a Kisfiú meg az oroszlánokkal örvendeztette meg az ifjabbak és az időseb­bek korosztályát is. A család­ban még a húga lett tollforgató, ő azonban az újságírást válasz­totta. A munkához valóban min­denhonnan ihletet merítenek. Lázár Zsófia is jegyzetfüzettel jár-kel, ha eszébe jut valami, lát valamit, ami megfogja, azt le­MESE .Baba a bölcsőben * Volt egyszer egy ember, aki ma- % lacot lopott a szomszédjától. Mi­kor a szomszéd észrevette, hogy * hiányzik a malac, elhívta a serif- Ä fet, és este odamentek a tolvaj házához. * A ház sötét, az ajtó zárva. A se- k riff dörömböl az ajtón. Semmi. Újra dörömböl olyan erősen, * hogy odabent képek zuhannak ® le a falról. Végül az ember ajtót nyit, és így ® szól: » - Isten szerelmére, ne csapjanak ekkora lármát, nagyon beteg a kicsink! * - Azért jöttünk, mert elloptál et- tői az embertől egy malacot - szólt a seriff. * - Semmiféle malacot nem lop- t tam, nincs is malacom - feleli az ember -, és ne is beszéljenek ne­* kém itt semmiféle malacról, míg ® a kisbabánkat elviszi a himlő. Mikor a panaszos a himlő szót * meghallotta, azonnal kereket ol- § dott, mert félt, hogy meg találja II kaPnL- Engem nem ijesztesz meg a * himlővel - mondta a seriff -, mert j. először volt már himlőm, másod­szor pedig az a kötelességem, * hogy földerítsem a tényállást 0 A seriff átkutatta az egész házat, az udvart, de a malacot nem ta­* lálta. 0 Mikor végzett, így szólt:- Hadd lássam csak a kisbabát, * vajon valóban himlője van-e? § - Szimatolhat a malac után, amennyit csak akar - felelte az * ember, és védelmezőig a bölcső­* ben fekvő kisbaba elé állt -, de ^ ezt a beteg ártatlanságot zaklat­* ni nincs semmi joga. Föl ne hají­tsa a bölcsőtakarót, mert az éj­1 szakai levegő azonnal megölné a kicsit. A seriff törődjön az úton­* állókkal, ne kergesse halálba ár- ^ tatlan polgárok gyerekeit. A zajra, úgy látszik, felriadt a ki­* esi, mert neszezés, majd sírás I hallatszott a takaró alól. így va­lahogy: * - Uiii! Uiii! A seriff hirtelen a bölcsőhöz ug­rott, lerántotta a takarót, és lám, ott feküdt a malac a böl­csőben! Nem, nem, nem volt az kisbaba egyáltalán! De mikor a seriff visszafordult, hogy az embert letartóztassa, az már nem volt sehol. Kisurrant az ajtón, nya­kába szedte a lábát, és rohant, rohant lélekszakadva a sötét éj­szakában. A seriff ezután visszavitte a ma­lacot jogos tulajdonosának. Ezzel vége a mesének. ■ amerikai történet KÖNYV - FILM - SZÓRAKOZÁS Sokféle medve van a vilá­gon, kicsi és nagy, jeges és barna, erdei és városi, de a világtörténelem leghíresebb, legviccesebb, legéhesebb medvéje egészen biztosan Maci Laci, aki hű barátja és tanítványa, Bubu társaságá­ban fosztogatja a Jellystone Park­ban piknikezők élelmiszeres ko­sárkáit De az élet nem csupa lépesméz: a nemzeti parkba egyre kevesebb látogató érkezik, és ezért a pénzéhes polgármester úgy dönt, hogy eladja a terüle­tet Maci Laci még sosem volt ekkora bajban. Maci Laci, amerikai-új-zélandi animációs film, 2010. Ren­dező: Eric Brevig. Forrás: www.port.hu Ha megfejted alábbi rejtvé­nyünket, egy mese főhősének a nevét kapod meg. Az ered­ményt küld be a Tolnai Népúj­ság címére, és ha szerencsével jársz, egy könyvet nyerhetsz. 1. Kerti szerszám, ami a gaz kiirtására szolgát 2. Fekete égéstermék, amely le­rakódik a kémények falán is. 3. Világítótest 4. Van, aki ezzel az eszközzel dohányzik. Az ipafai pap­nak fából van ilyen kelléke. 5. A madarak kültakarójának alapeleme, vagy írószérszám. 6. Játszótereken is megtalálha­tó anyag, remek várat lehet építeni belőle. Mese-rejtvény CÍM: Tolnai Népújság Szerkesz­tősége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A BORÍTÉKRA ÍRJÁ­TOK rá: Mese-rejtvény. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: május 6. ELŐZŐ HETI NYERTESÜNK: Tar­ján Ildikó (Szekszárd). Gratu­lálunk! 2. 1. 3. 4. 5. CD Könyvajánló Volt egyszer egy édesszájú medve Mióta felnőtté válásunk útja bölcső ringatással kezdődik, azóta a „foly­tatáshoz” értelmet, lelket, erőt, hitet az édesanyától hallott szó és annak meseudvara biztosít A mese így vá­lik óvodások, kisiskolások táskájá­ban csodatartalékká, örökkön tartó cipóvá, amelyből bizony meglett ko­runkban is örömmel csipegetünk. Sütő András gyönyörű állatmeséi - tudván, hogy európai hírű regényei és színpadi munkái tapasztaltabb korosztályokhoz szólnak - az utób­bi évtizedekben méltán váltak ifjú könyvbarátok keresett olvasmányai­vá. Sütő András: Volt egyszer egy édesszájú medve, Cerkabella Könyv­kiadó, 2006., 62. oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents