Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-09 / 107. szám

2011. MÁJUS 9., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR Nyelvújítás (1.) Rovar és restnök mindkettő a nyelvújítás ko­rában született szó. E két szó közül azonban csak az első maradt életben; a má­sodik nem terjedt el, kihalt. A nyelvújítás korában egyébként csaknem tízezer szó keletkezett, közülük sok ezerre megy azok száma, amelyek ma már komiku­sán hatnak, esetleg érthetet­lenek volnának; a napjaink­ban is élő és használatos szavak száma azonban olyan tekintélyes, hogy nél­külük manapság nem tud­nánk magyarul beszélni. Amikor Vörösmarty Zalán futása című műve megjele­nik (1825), az alkotás magá­ba ötvözvén a nyelvújítás legjobb eredményeit; bebi­zonyosodik, hogy a nyelvújí­tás diadalt aratott. nézzük most meg - koránt­sem törekedve a teljességre -, hogy a nyelvújítás korá­ban keletkezett szavak kö­zül melyek maradtak meg, és a meg nem maradtak kö­zül melyek azok, amelyek ma csak a tréfa, a tréfálko­zás szintjén lennének hasz­nálhatók! A címben leírt két szó törté­nete, sorsa így alakult: a rovátkolt+barom összetétel első két szótagjának az ösz- szevonásával keletkezett a robar, majd a rovar. A restnök pedig a lajhár szó­val lett volna azonos. mivel abban a korban bol­dog-boldogtalan szavakat gyártott, rengeteg szörnyszü­lött is létrejött. Például cson­kítással keletkeztek a követ­kező szavak: a cső+orr össze­tételből a csőr, levegő+ég = lég, híg+anyag = higany, könnyű elméjű = könnyelmű stb. A felsoroltak mindegyi­ke korunkban is él. elvonással keletkeztek a következő szavak: a tanít, tanul szóból a tan, majd azt további képzővel ellátva a tanár; vagy a rajzóiból a rajz, a gyönyörűből a gyö­nyör, a fohászkodik igéből a fohász főnév stb. Folytatjuk. Taroltak a mudik Szálkán terelőverseny Kiválóan kommandírozták a nyájat a pásztorkutyák- ­Nudli kutya, a pumi, és gazdája, Kiss Gábor, nemcsak kategóriagyőztes, hanem a nap győztese is lett A képgalériát keresse a TEOLIlll hírportálon A több száz fős közönség lassan feladta a zuhogó esőben, de a kutyák - pulik, pumik és mudik - a végsőkig kitartottak a szálkai terelőversenyen. Venter Marianna szálka Dorzsi és Pöszke nem barátkozik. Hiába a hízelgés, a szólongatás, a rákoshegyi er­dész, Tóth Sándor két fekete mudija borostyánszínű szemét a karámot megtestesítő kerítés­re függeszti, és feszülten figyeli, hogyan tereli a juhokat a ver­senytárs. A két mudival Szálkán talál­kozhattak az érdeklődők a Duna- Tisza Magyar Pásztorkutyás Ha­gyományőrző és Sport Egyesü­let, a szálkai önkormányzat és a Szálka Községért Közalapítvány szervezésében zajló terelőkutya­versenyen. A rossz idő ellenére több százan voltak kíváncsiak vasárnap délelőtt a versenyre. Sokan nem tudták azelőtt, hogy magyar pásztorkutyák számára is rendeznek üyet. Szálka első alkalommal adott otthont a megmérettetésnek, de mind a szervezők, mind a résztvevők bíznak benne, hogy nem utoljára. A zuhogó eső el­lenére mind a 12 versenyző vé­gigment a versenypályán, ame­lyet a futballpályán alakítottak ki szalmabálák, és kerítésele­mek segítségével. Na és persze egy csapat birka nem egészen önkéntes, de lelkes közremű­ködésével. A kutyáknak ki és be kellett terelniük a nyájat a jelképes ka­rámba, különféle irányba fordí­tani, megkerülni, „szűkíteni”, azaz vonalba terelni. Évszáza­dok alatt erre tenyésztett speci­ális munkakutyákhoz méltóan kiválóan el is végezték a felada­tot az ebek.- A magyar pásztorkutyák egészen máshogy dolgoznak, mint mondjuk angol „kollégáik”; a mieink terelnek, más népek kutyái pedig általában gyűjte­nek - mondta Tóth Sándor, aki három esztendeje versenyez. Ci­vil foglalkozását tekintve erdész, ami közelebb áll a pásztor hiva­tásához, mint a legtöbb verseny­zőé. A bajai Keve Gábor, aki Jó­nás nevű pumijával indult a ver­senyen, például vízügyi mérnök. Kiss Gábor pedig, aki kategória- és napgyőztes is lett, számítás- technikai szakember.- Azt hiszem, mindent elárul ezekről a kutyákról, hogy egy- egy ilyen versenyen nincs csa- holás, verekedés, nem kell a gazdáknak szétválasztaniuk a fogcsattogtatva acsargó kutyá­kat - mondta Keve Gábor. Sze­rinte rendkívül jólnevelt és na­gyon intelligens állatok a pász­torkutyák. Arra tenyésztették őket, hogy még a gondolatát is kitalálják a gazdájuknak, re­mek, fáradhatatlan munkaku­tyák, és okos, hűséges társak.- A mostoha időjárás ellené­re dicséretes teljesítményt nyújtottak a kutyák - össze­gezte Skobrák Ferenc, a Duna- Tisza Magyar Pásztorkutyás Hagyományőrző és Sport Egye­sület elnöke, a verseny bírája. - Nagyon örültünk a nagy ér­deklődésnek, mert ezeknek a történelmi magyar kutyafaj­táknak bizony igencsak szük­ségük van arra, hogy népsze­rűsítsük őket. Mint sok min­den más esetében, a kutyafaj­tákra is igaz, hogy a magyar ember a külföldit mindig szebbnek, jobbnak látja. Pedig a pulinál, puminál, mudinál jobb kutyákat ebben a kategó­riában nehéz találni. Ők voltak a legjobb kutyák és gazdik Szálkán a kisbojtár kategória győzte­se egy mudi, Irhaberki Cikk Cakk lett, felvezetője Fodor Lili volt A Bojtár kategóriában Kiss Gábor II. szerezte meg a győzelmet Bogyó nevű mudi- jával A Számadó kategória győztese Kiss Gábori. Nudli nevű mudijával. Kiss Gábori, a nap győztese címet is elnyer­te. Ez egy összkategóriás cím, az a versenyző kapja, aki a legmagasabb százalékos telje­sítményt éri el a verseny folya­mán. A versenyen csak ma­gyarpásztorkutyák indulhat­tak, de úgynevezett ösztönpró­bát tehettek más nemzetiségű pásztorkutyák is, a szálkai versenyen például egy border collie tett próbát, és igen ügyesnek bizonyult 3 HIRSAV A fővárosban tartották a hazatérés emléknapját Budapest A bukovinai szé­kelyek hazatérésének 70. évfordulója alkalmából ün­nepséget tartottak tegnap Budapesten, a Budai Vár­ban. Hálaadó szentmise, ko­szorúzás, fotókiállítás, folk­lórműsorok és hangverseny egyaránt szerepelt a progra­mok között. A megemléke­zésre Tolna megyéből is uta­zott delegáció Csibi Kriszti­na, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének el­nöke és Potápi Árpád János bonyhádi polgármester ve­zetésével. (vb) Több évfolyam is járt a helyi múzeumban dombóvár A dombóvári Apáczai Csere János Szak- középiskola 9., 10. és 11. év­folyamosai felkeresték a vá­ros több intézményét és kul­turális látnivalóit. A helytör­téneti gyűjteményben rend­hagyó gyógynövény-ismere­ti és régészeti foglalkozáson vettek részt. A programok iskolai szervezője Kaszás Zoltán tanár volt, a múze­umban Bordi Anna és Mül­ler Ádám állták az érdeklő­dők rohamát, (rt) Fogadóórát tart Bogyiszlón Horváth István BOGYiSZLÓ Május 11-én, szerdán 18 órától Bogyisz­lón, a könyvtár olvasótermé­ben tart fogadóórát Horváth István, Tolna megye 1. szá­mú választókerületének or­szággyűlési képviselője. A honatya ezt követően részt vesz a művelődési házban 19 órakor kezdődő közmeg­hallgatáson is. (áa) A héten is számítanak a véradók jelentkezésére tolna megye A héten is szá­mít a véradók jelentkezésé­re a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei szervezete. Hétfőn a szekszárdi véradó állomáson 8 és 17, kedden a tolnai lovardában 9 és 15, csütörtökön a tengelici sportcsarnokban 10.30 és 15, pénteken a faddi műve­lődési házban 9 és 15 óra között jelentkezhetnek, (hé) Továbbiak a TEOLhu hírportálon Kezük munkáját dicsérik a szépen növekvő palánták A lövészet került célpontba a hétvégén Konyhádon program Szombaton szikrázó napsütésben, vasárnap esőben bizonyítottak a sportág szerelmesei szárazd Már elkezdte a palán­ták kiültetését az a három köz- foglalkoztatott, akik a Sorsfordí- tó-sorsformáló programban vesznek részt. A fűszerpaprika és lüahagyma növénykék eddig fóliasátorban nevelkedtek, most az önkormányzati kertekbe ke­rülnek. A kezdetek óta ugyanaz a három ember gondozza őket, a magokat is ők ültették el a fóliá­ban. A Sorsfordító-sorsformáló program remek lehetőség a tele­pülés számára. Az ebben részt­vevők tavaly elméleti és gyakor­lati oktatást is kaptak, utóbbit teljes egészében a településen végezték. Február elsején álltak munkába, és egy éven keresztül foglalkoztatják őket. ■ M. Á. bonyhád A bonyhádi lőtér pá­zsitjában megbúvó tücsköknek alaposan fel volt adva a lecke a hétvégén, hogy „túlciripeljék” a puskák irtózatos hangját. Kitar­tóan kellett próbálkozzanak, hi­szen a Bonyhádi Sportlövész Klub kétnapos programsorozat­tal kedveskedett a sportág sze­relmeseinek. Szombaton a ha­gyományos klubnapjukat tartot­ták a völgységiek, amelyen fő­ként amatőr sportolók vettek részt. Közel harmincán ragad­tak puskát a kellemes tavaszi napsütésben.- A lövészet nagyon izgalmas sportág, az ember önuralmát, precizitását remekül fejleszti - mesélte a lőállás mellett Hetesi Szombaton bárki kipróbálhatta a lövészetet. Az előtérben Zsók László, mellette Hetesi Beáta, majd Reisz Barnabás Beáta. A bonyhádi hölgy hozzá­tette, az ilyen lövésznapokat kü­lönösen kedveli, mert ezeknek közösségkovácsoló erejük van. Hasonlóképpen vélekedett a hőgyészi Pál Ferenc is, aki hu­morosan megjegyezte: annak a korongnak kell örülni, amit elta­láltunk, s nem azon kell bosszan­kodni, amit elhibáztunk. Pál Fe­renc azon sportolók közé tarto­zott, akik a szombati klubnapon készültek fel a vasárnapi úgyne­vezett 100 gyorsított-korongva- dászati versenyre, a Majális-ku­pára. Az ország több pontjáról ér­keztek vállalkozó kedvűek. A lö­vészeknek nemcsak az agyagga­lambokkal, hanem a barátságta­lan időjárással is szembe kellett nézniük. A Senior Tes kategóri­ában ez a tolnai Győrök Lajos­nak sikerült a legjobban: 88 ko­rongot lőtt le, dr. Palkovics And­rást és Késes-Molnár Istvánt előzte meg. A vadászoknál a há­zigazda klub tagja, Csik István lett az első 77 koronggal. Őt Huber Róbert és Dani Zsolt köve­tett a dobogón. A Senior II-es cso­portban a pécsi Budai Dezső lett az aranyérmes 74 koronggal, Szabó Károlyt utasította maga mögé. A junioroknál csupán a bajai ifjabb Zsarnai István indult, ám remek, 86 korongos találatot ért el. A csapatversenyben a sze­gediek nyertek a Soponyai SE és a házigazdák előtt - mondta Dobondi István szervező. ■ V. B. )• >

Next

/
Thumbnails
Contents