Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-02 / 101. szám

2 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. MÁJUS 2., HÉTFŐ SZEKSZÁRD ÉS TÉRSÉGE HÍRSÁV Bábelőadáson voltak a cikói fiatalok cikó Fővárosi bábművészek előadásában a Tappancs és a kutya fája című mesét te­kintették meg a helyi műve­lődési házban a cikói óvodá­sok és az általános iskola al­só tagozatosai. A bábelőadás megszervezését az iskolai alapítvány támogatta, (hi) Június 1-jétől lesz vezetője a szolgáltatóközpontnak SIMONTORNYA Az Őszikék Szociális Szolgáltató Köz­pont vezetői állását Petro- vics Péter Györgyné hét pá­lyázó közül korábban már megnyerte. Az eredeti ter­vek szerint május 1-jétől állt volna munkába, de a ré­gi munkáltatója nem járult hozzá az áthelyezéshez, le kell töltenie a felmondási idejét. A képviselő-testület döntése értelmében Simon- tornyán június 1-jén kell megkezdeni vezetői tevé­kenységét. (vl) Két új véradó is nyújtotta a karját szedres Negyvenhatan je­lentkeztek donornak a leg­utóbbi szedresi véradásra, helyből, valamint Mediná­ról, Tengelicről és János- majorból is - tudtuk meg Barteczka Mária szedresi véradás-szervezőtől. A je­lentkezők közül negyvenen adhattak vért. Két új donor is volt, Blum Zsuzsanna és Takácsné Fekete Zsanett. A véradókat a szedresi ön- kormányzat ebéddel, a Vö­röskereszt pedig ajándékkal jutalmazta, (sk) Blum Zsuzsanna TISZTELT OLVASÓINK! A lap előfizetésével, kézbesítésé­vel kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal keressék Szekszárd és Tolna ügynökségvezetőit: Szekszárd: Szabóné Rózsás Éva __________20/561-03-09_______ To lna: Stephaich Tamás 20/460-63-55 Továbbiak a TEOUlii hírportálon HIRDETÉS AKKUK ELEMIK Normál vagy speciális méretben Feszültségforrások, tápegységek élsmakkuk szünetmentes tápegységekbe Laptop és szerszámakku felújítás! EMTRONIK Műszaki Kereskedés 7100 Szekszárd, Kossuth u. 8. Tel/Fax: 74/312-645 inlo@emtronik.hu Szellemi örökség lehet sárköz A tájegység csatlakozna az illusztris társasághoz Legutóbb Alsónyéken rendeztek sárközi lakodalmat mely a tájegység élő hagyományának egyik legjobb példája, és remélhetőleg jövőre ismét megtarthatják A magyar Szellemi Kultu­rális Örökség részévé sze­retnék tenni a sárközi ha­gyományokat. Az öt tele­pülés összefogást kezde­ményezett, az elméleti munka után tovább lép­tek a gyakorlati felada­tokra. Hanoi Erzsébet Sokadjára próbálják felrázni a sárközi hagyományőrzést, már az 1800-as évek végén volt ilyen irányú kísérlet. Most újabb átfo­gó terv kidolgozása és kivitelezé­se van folyamatban, amelynek eredményeként azt szeretnék el­érni, hogy a tájegység hagyomá­nyai felkerüljenek a magyar Szellemi Kulturális Örökséget összegző listára. Az elméleti munka már az év elején elkezdő­dött, múlt héten pedig első gya­korlati lépésként egyeztetést tar­tottak Decsen. Balázs-Kovács Sándor, a Wo- sinsky Mór Megyei Múzeum nép­rajzkutatója, megyei koordinátor elmondta, hogy 53 meghívót küldtek szét az érintett önkor­mányzatokhoz, civil szervezetek­hez, népművészekhez, kulturális intézményekhez. A megjelentek órákon át ötleteitek, így végül ösz- szeállt a megőrzésre szánt ele­mek listája. A szövés, hímzés, gyöngyfűzés, a néptáncok, nép­dalok és a népviselet, valamint a gabóca, vagyis a jellegzetes sárkö­zi csipke szerepel rajta. A néprajzkutató kiemelte, hogy még csak a hosszú folya­mat elején járnak, azonban nem a gyorsaságra, hanem minőségi munkára törekednek. így azt, hogy mikor érnek révbe, még nem tudni. A néprajzos szakma elitjét soraiban tudó Nemzeti Bi­zottság hoz majd döntést. Hozzá­juk kell eljuttatni egy 20-25 olda­nyolc elem szerepel a Szelle­mi Kulturális Örökség nemze­ti listáján, ezek közül egy, a mohácsi busójárás a nemzet­közi listán is helyet kapott. A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya, a kalocsai élő hagyományok: hímzés, viselet, pingálás és tánc, a mezőtúri fazekasság, a magyar solymá- szat, a halasi csipkevarrás élő hagyománya, a matyó örök­las pályázati anyagot, amelyből a már említett népművészeti ele­mek mellett az is kiderül, milyen módon szeretnék a Sárközben hosszú távon életben tartani a népszokásokat. Ha­gyományőrző cso­port, elsősorban néptáncegyüttes mindenütt műkö­dik, de a népművészeti értékek készítését már kevesen ismerik. Itt van szükség az iskolák segít­ségére, akár a mohácsiak példá­ja mentén, ott ugyanis kötelező tananyag á busójárás. Balázs-Kovács Sándor ugyan­akkor elmondta, hogy a kalocsa­ség - a hímzés, viselet, folk­lór, valamint a Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége került még fel a nemzeti listára. Ez utóbbi nagyjából 500 mű­vészt, köztük 32 Tolna megye­it takar. Balázs-Kovács Sán­dor kiemelte, hogy a megye erőteljes képviselete jórészt a sárközi hagyományoknak köszönhető. iák remekbe szabott pályázata is segítségükre van, abból kiindul­va szeretnék a saját ötleteiket megfogalmazni. Több egyeztetést szerveznek még a folyamat áüát- hatósága és az új öt­letek feljegyzése mi­att. A tervek szerint mind az öt érintett településen, Alsó­nyéken, Bátán, Decsen, Őcsény- ben és Sárpilisen is lesz egy kije­lölt ember, aki összegyűjti a la­kosság javaslatait, és továbbítja azokat a koordinátoroknak. De nem elég a civü elszántság, ön- kormányzati támogatásra, sőt hi­vatalos szándéknyilatkozatra is szükség van. Biczó Ernő, Decs polgármestere vállalta, hogy a többi község vezetőivel felveszi a kapcsolatot ez ügyben. Az egyeztetésen részt vevők közül sokakban felmerült, mi­lyen hasznuk lesz majd a re­ménybeli listára kerülésből. Balázs-Kovács Sándor elmondta, hogy anyagi előnyökkel nem le­het egyik napról a másikra szá­molni, de hosszú távon minden­képpen megtérül a munka. Ami pedig a legfontosabb hozama, az a tájegység sajátosságainak megőrzése, és azon túlmutatva a magyarságtudat erősítése. A kisebbség és a többség viszonyát is vizsgálták a hallgatók bogyiszló A szegedi egyetem ki­sebbségpolitika szakos hallgatói tartottak terepgyakorlatot a múlt héten Bogyiszlón. Kiss Mária Ri­ta docens, kutatásvezető elmond­ta, a bogyiszlói iskola igazgatója, Boda Zoltán révén jutottak el a községbe, ahol azt vizsgálták, ho­gyan élnek a helyiek, mennyire elégedettek az életükkel, környe­zetükkel, mennyire bíznak egy­másban és az intézményekben. Vizsgálták a helyi roma kisebb­ség és a többség viszonyát is. A kérdőíveken, interjúk során fel­vett anyagot várhatóan szeptem­berre dolgozzák fel. ■ K. S. Bizalommal vannak az új kuratórium iránt tolna Új tagokat választott a Tol­na Tudásért Közalapítvány kura­tóriumába a helyi képviselő-tes­tület. Mint azt megírtuk, a régi kuratórium tavaly ősszel testüle­tileg lemondott, mivel tagjai és a képviselő-testület között kölcsö­nös bizalomvesztés alakult ki. Az új grémium a korábbinál kisebb létszámú. Elnöke Papp Istvánná, a Tolnai Öregdiák Egyesület elnö­ke, tagjai Schmidt Árpád, a né­met kisebbségi önkormányzat tagja és Sipos Judith Éva, mözsi református lelkész. ■ S. Zs. Megáldották a keresztet a Gugás mellett sióagárd Szabadtéri misét tartot­tak tegnap a Gugás-gödör mellett - tájékoztatott Háry János, Sióagárd polgármestere. A szent­mise keretében Kürtösi Kriszti­án plébános megáldotta a Zrínyi utca végén levő, felújított keresz­tet. A Gugás-gödör onnan kapta a nevét, hogy hajdan a torokgyík­ban meghalt gyerekeket azon a területen temették el. A környék rendbetételére nemrég helyi tár­sadalmi mozgalom szerveződött. Szombaton is folyt a munka, sze­metet szedtek, padokat, asztalo­kat készítettek és a Gödör-kaput is felállították. ■ Zs. S. Tolna megyei népművészek munkáit már őm a lista ■ Váljék a falvak lakosságának javaslatait is. Gyógyhatású gombával kísérletezik a diáklány AGARicus blaze! Országos első helyet szerzett tudományos diákköri munkája elismeréseként tolna, Budapest Létezik egy Brazíliából származó, mandulail­latú és -ízű, gyógyhatású gomba­fajta. Hasonh't a csiperkére, csak hosszabb a tönkje és nagyobb, barna kalappal rendelkezik. Biz­tató kísérletek folynak vele kap­csolatban a vüágban több helyen a rák megelőzésére, illetve gyó­gyítására. Ezer dollárba kerül ki­lója, szárítva. A gombafajtát Agaricus blazei-nek hívják. Ez­zel a különleges élőlénnyel foly­tat termesztési kísérleteket egy fiatal tolnai egyetemista, Farkas Erzsébet, a budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának harmadéves hallgatója. Amint a fenti leírásból is kitű­nik, van fantázia ezen gomba ter­mesztésében, ám Magyarorszá­gon még nincs meg rá a kidolgo­zott technológia. Az egyetemen több éve folyik ez irányú kutatás, a kísérletekbe tavaly kapcsoló­dott be a tolnai egyetemista. Azt m Nem kutatóként képzeli el a jövőjét, gombater­mesztőként dolgozna. mondja, ezt a gombát is a csiper­kéhez hasonló módon, ugyan­azon a komposzton lehet ter­meszteni, csak melegebb hőmér­séklet és fény is kell neki. Nyolc különböző törzset hasonh'tanak össze abból a szempontból, hogy melyiket lehet a leghatékonyab­ban, legjobb minőségben előállí­tani. Tudományos diákköri mun­kájában (TDK) ezekről a kísérle­tekről számolt be, a tavaly őszi kari forduló után pályázott az idén április elején megrendezett országos TDK-konferenciára is. Kár lett volna kihagynia, hiszen a Keszthelyen rendezett megmé­rettetésen 1. helyet szerzett az agártudományi szekcióban a ker­tészeti tagozaton. Ezzel elnyerte a lehetőséget arra is, hogy pályáz­zon a legmagasabb hazai TDK- elismerésre, a Pro Scientia díjra. Erzsébet élni fog ezzel a lehető­séggel is, azzal együtt, hogy nem kutatóként képzeli el a jövőjét. A gyakorlatban szeretne ugyanis dolgozni, talán nem meglepő: gombatermesztőként. Addig per­Farkas Erzsébet sze még van bő két éve az egye­temen, most be kell fejeznie a há­roméves alapképzést, majd a két­éves mesterképzést Ez nem je­lenthet számára leküzdheteüen akadályokat, nagyon jól megy ne­ki a tanulás, a köztársasági ösz­töndíj feltételeit is teljesítette. Erzsébet szereti a gombát A tá­nyéron a laska a kedvence, válto­zatos módokon elkészítve, de majd ha tervei szerint az egye­tem elvégzése után hazajön, kezdetben csiperkét fog termesz­teni, talán egy átalakított istálló­épületben. Persze elképzelhető, hogy egyszer majd a gyógyhatá­sú Agaricus blazei termesztésé­ben szerzett ismereteit is közvet­lenül hasznosíthatja. ■ S. K. i * »

Next

/
Thumbnails
Contents