Tolnai Népújság, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-01 / 76. szám
GAZDASAG Nincs kinek eladni a vagyont önkormányzatok Mindenüket felajánlják, de nem találnak vevőt Orvosok ezrei távozhatnak külföldre pár év alatt Közel négyezer orvos távozik az országból bizonyosan 2013 végére, ha a politika nem nyúl bele az egészségügyi rendszerbe- állítja a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Papp Magor szerint tűzoltásként és azonnal 67 milliárd forint kellene ahhoz,, hogy a rezidensek 85-97 ezer forintos havi bérét 200 ezer forintra, a kezdő szakorvosokét pedig e fölé emeljék, különben a fiatalok távoznak. Annak kapcsán mondta ezt az elnök, hogy gőzerővel folyik a egészségre káros élelmiszerekre és italokra kiróni szándékozott népegészségügyi termékdíj bevezetésének előkészítése. Ennek egyik változata 386 milliárd forint extraadó-bevétellel számol, amire sokan kivetették a hálójukat. Pedig a pénz harmadából a nemzetgazdasági átlagfizetés háromszorosára, nettó 370-380 ezer forintra emelhetnék az orvosok bérét, amivel elégedettek lennének. A magyar gazdaságtól ugyanis nem várható el, hogy a nyugati országokéhoz igazítsa az orvosbéreket, de az országos bérarányok rendezését igen - mondta Papp. Az orvosok elvándorlása nem riogatás, hiszen tavaly 1111-en kérték ki a hatóságtól a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást, nem csoda, hiszen egy szakorvosjelölt Angliában 4300 eurónak megfelelő fizetést kap. Utalva a velünk azonos népességű, de sokkal jobb egészségügyi mutatókkal rendelkező csehekre, az elnök elmondta: jogszabályi ígérvénynél vissza lehetett tartani a közelmúltban távozni akaró orvoskart. Jó lenne, ha megtenné ezt a magyar politikai elit is. „Miközben soha nem tapasztalt orvosi migráció indult be hazánkban, s az egészségügyért felelős államtitkár pénzforrások után kutat, az adópolitikáért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium hallgat. Csak remélni lehet, hogy nem sokáig, s azt is, hogy a népegészségügyi termékdíj az egészségügyben marad” - mondta Sinkó Eszter. Az egészségügyi közgazdász szerint a kormánynak sürgősen gesztust kellene gyakorolnia, mivel az ágazat kritikus forráshiánya miatt elszegényedett kórházak már évek óta nem tudnak bért emelni, és sok intézményben tűrhetetlenek a munkafeltételek is. ■ 2011 ÁPRILIS 1, PÉNTEK Egyre több önkormányzat kerül csődközeli helyzetbe Magyarországon. A bajba jutott települések közül több szinte a teljes vagyonát eladásra kínálja, ám vevőt találni ezekre egyre nehezebb. Sztojcsev Iván Szigetvár volt az első nagyobb település, amely tavaly fizetés- képtelenséget jelentett be, ám viszonylag gyorsan sikerült rendezni a hitelezőkkel a vitákat. A kisebb városok, falvak ritkán kerülnek a figyelem középpontjába. Pedig több önkormányzatnak minden vagyontárgyát és ingatlanát ki kell árusítani, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget. Sok helyen azonban nincs vevő a felkínált javakra. Ilyen például Jásztelek, amely 2007 óta működésképtelen besorolásban szerepel. A település önkormányzata az összes forgalomképes ingó és ingatlan vagyonát felajánlotta hitelezőinek. „Önkormányzatunk alapvető célja nem az, hogy adósságait ingatlanai eladásából finanszírozza, de a hivatalos eljárás keretében nem volt más választásunk” - mutatott rá Tóth Nóra, a jászsági kistelepülés polgármestere. A felértékelt ingatlanokból - köztük volt a polgármesteri hivatalnak korábban helyet adó épület is - egy legelő és egy épület talált gazdára. A volt hivatal épülete kihasználatlan, nincs pénz felújítani. Jó ajánlat esetén bérbe adnák vagy eladnák. Nem feltétlen jó, hogy 31 mil- liárddal segítik az önhikis ön- kormányzatok hitelkonszolidációját, le kell zárni azt a rossz gyakorlatot, hogy az állam minden gazdálkodási hibát rendbe hoz - véli Wekler Ferenc, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének (KÖSZ) elnöke. Állami segítség híján fel kell vállalni olyan lépéseket is, amelyek valóban fájhatnak: néhány munkahely megszüntetése vagy a közalkalmazotti státus elvétele néhányaktól nem könnyű, de gyakran elkerülhetetlen lépés. Wekler szerint minden önkormányzatnak meg kell tanulnia: működési célra nem szabad hitelt felvenni, mert képtelenek lesznek azt visszafizetni. A KÖSZ elnöke emlékeztetett: az állami támogatás 1993 óta folyamatosan csökken, a tartalékok kimerültek. Az EU-s források közül is kevés jutott a kistelepüléseknek, s az ezekből megvalósított projekteket a legtöbb esetben előre kellett finanszírozni, a pénzek beérkezése viszont a bürokrácia tempója miatt hónapokig, évekig is eltarthat. Áz olyan települések vezetői, ahol nem dúskálnak a javakban, de nincs hiány, igazságtalannak tarthatják, hogy korábban szabálytalanul gazdálkodó önkormányzatokat ment meg az állam - mondta Zongor Gábor. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára támogathatónak tartja, hogy a kormány tiszta lapot adna a helyhatóságoknak a krízis rendezése után. Kiemelte: rendkívül fontos, hogy a 31 milliárdos támogatást hatékonyan osz- szák el. Nagy baj lehet, ha a segítség nagyobb részét elvinnék a megyei önkormányzatok. A TÖOSZ felajánlotta a kormánynak, segítenek a támogatás elosztásának szakmai körülményeit meghatározni, de reakciót nem kaptak. A legfőbb problémának Zongor azt tartja: a kötelező feladatokra adott normatív támogatások értéke folyamatosan csökken, és a helyi bevételek a gazdasági válság kezdete óta egyre bizonytalanabbak. 7 Most nem drágul a húsvéti sonka BŐSÉGES KÍNÁLATRA és tavalyi árakra számíthatnak a vevők a húsvéti sonkaszezonban - ígérte a Hússzövetség elnöke. Éder Tamás szavai szerint a drágulás ellen hatott az, hogy a húspiac eddig pangott és a feldolgozók a fogyasztás csökkenését tapasztalták. A termékből 10 milliárd forintos forgalmat remélnek. Új cafeteriaelemről döntött a kormány friss elemmel bővülhetnek a magyarországi cafeteria- rendszerek: a kormány döntött a már beharangozott Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról. A munkáltatók évi 300 ezer forintos összértékig járulékmentesen adhatják az új juttatást a munkavállalóknak. A kártyával igénybe vehetők azok a szolgáltatások, amelyek a pihenést, valamint az egészség védelmét és megerősítését szolgálják. Méregdrága lehet a költségtérítéses képzés „A KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES képzések rendszere valószínűleg fennmarad, de bizonyos területeken a jelenlegihez képest jelentősen emelkedhet a térítési költség” - magyarázta Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár. Részleteket még nem árult el és konkrét szakokat sem kívánt még megnevezni. „A hallgatói befizetéseket illetően az önköltséges rendszer irányába kell haladni” - mondta Dux. Dux: Nőhet a térítési költség Szükség van több mint 3000 önkormányzatra? A KORMÁNYZATI TERVEK alapján több kis önkormányzat összevonása sem elképzelhetetlen. Zongor Gábor szerint ez kötelező mikrotársulások létrehozásával oldható meg, s ha erre megadnák a lehetőséget, az jóval „önkormányzat- barátabb” lenne, mint ha pénzügyi eszközökkel próbálnák rábírni a helyhatóságokat a társulásra. Abban az esetben ugyanis amint a kényszer megszűnne, véget érne az együttműködés is, míg ebben az esetben megmaradna az egyes önkormányzatok befolyása a feladatellátás alakításában. wekler Ferenc szerint maga a felvetés is komoly károkat okozhat, akár anyagiakban mérve is. Szerinte, ha a kistelepülések vezetői folyamatosan azt hallják, hogy nincs szükség rájuk, megfordulhat a fejükben, hogy mi értelme is van annak, hogy felelősen dolgozzanak, s ennek nagy hátrányai lehetnek. Nem tréfa: drágább lesz a kenyér pékségek A liszt kilónkénti ára tíz, a kenyéré nyolc forinttal emelkedik Hatszáz gyógyszer ára csökken, kétszázé nő A liszt árának emelkedése miatt a kenyér kilónkénti átadási árát átlagosan 8 forinttal emelik a pékségek április elején - jelentette ki tegnap a Magyar Pékszövetség. Varga László elmondta, a malmok a lisztet kilónként 10 forinttal drágábban, 117 -119 forint között szállítják a pékségeknek, így 190-210 forint közötti áron tudják adni a pékségek a kenyeret a kereskedőknek. A pékszövetség szerint a kereskedők településenként eltérően, 280-329 forint közötti áron adnak majd egy kilogramm kenyeret. „A liszt ára 38 százalékot képvisel a kenyér előállítási költséA liszt ára 38 százaléka az előállításnak. gében, de a többi alapanyagár emelkedése is kedvezőtlenül hat jövedelmezőségükre” - hangoztatta Varga. A pékszövetség elnöke közölte: a malmoktól azt a tájékoztatást kapták, hogy előreláthatólag május végéig tudják a most megemelt áron biztosítani a lisztet a pékeknek. A malmokhoz hasonlóan a pékszövetség is szeretné, ha a kormány hitelkonstrukcióval támogatná a jövőben a jó minőségű magyar búza felvásárlását. „Ezzel itthon lehetne tartani a magyar gabonát, és biztosítani lehetne a tisztes lisztárat” - mondta Varga László. ■ A pékségek 190-210 forint közötti áron adják a kenyeret a kereskedőknek Áprilistól átlagosan 232 forinttal olcsóbb több mint hatszáz gyógyszer az új referenciaárak meghatározása nyomán. Az árváltozás népegészségügyi megbetegedések kezelésére szolgáló szereket érint. Ezek között vannak antibiotikumok* gyulladás- csökkentők, vérnyomás-, vércu- korszint- és koleszterinszint- csökkentők, epilepszia, asztma, csontritkulás, illetve depresszió elleni szerek, szív- és érrendszeri gyógyszerek, pajzsmirigy kezelésére való készítmények. Holnaptól mintegy 200 gyógyszer ára viszont drágább lesz. Főként vérnyomás-, illetve vér- cukorcsökkentő szereket, urológiai és csontritkulást kezelő termékeket érint a holnapi emelkedés. Az egészségbiztosító öt- milliárd forintot spórol a változásokkal. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár negyedévente új referenciaárat határoz meg azon gyógyszercsoportok esetében, amelynek készítményei azonos hatóanyagot tartalmaznak vagy azonos terápiás csoportba tartoznak. Az a gyógyszer válhat referenciatermékké, amelynek meghatározott forgalma volt az elmúlt negyedévben és az ára a legalacsonyabb az adott gyógyszercsoportban. Az OEP e legolcsóbb készítmény árához igazítja a százalékos támogatási kulcsot. ■ Jászteleknek nem csak a Zagyva áradása okozott gondot. A település 2007 óta működésképtelen besorolásban szerepel