Tolnai Népújság, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-04-24 / 17. szám
2011. ÁPRILIS 24., VASARNAP 7 húsvét Krisztus az egész emberiséget szabadította meg a bűn és a halál rabságából. Korunknak mai példaképekre van szüksége. Életünket emberközpontúbb módon kell berendeznünk. INTERJÚ „Korunknak példaképekre van szüksége” A húsvét lényege, hogy Krisztus feltámadt, és minket is erre hív. Nagyobb felelősséggel, szeretettel kell élnünk a világban, és erre minden húsvét emlékeztet - fogalmazott Erdő Péter bíboros, prímás, eszter- gom-budapesti érsek. Fábos Erika- Szent Pál apostol azt írta: „ha Krisztus fel nem támadt, hiábavaló a mi hitünk”, vagyis ezek szerint a húsvét a legnagyobb ünnep az egyházban?- A kereszténység legnagyobb és legrégibb ünnepe a húsvét. Már az első' keresztények is ünnepelték a hét első napját (a szombat utáni első napot), vagyis a vasárnapot, mert ezen a napon támadt fel Krisztus. Mivel pedig Jézust pénteken feszítették keresztre, a rá következő szombat pedig abban az évben a régi húsvét, a Pészach ünnepe volt, a feltámadás napját évente visszatérő ünneppel is megörökítették. Az ünneplés módjában is sok minden emlékeztet az ősi szertartásra, de a húsvét régi ünnepének tartalma is kibomlik és felragyog a keresztény húsvét- ban. Ma is felolvassuk az ünnep előestéjén az ószövetségi szakaszokat'^ teremtésről, a vízözön- ről, főként pedig az Egyiptomból való szabadulásról. Krisztus az egész emberiséget szabadította meg a bűn és a halál rabságából. Mindannyiunkat át akar vezetni az isteni, örök élet szabadságába és boldogságába. Csaüakozzunk hát hozzá húsvéti örömmel!- Az egyház nem egyszerűen hiszi, hanem tényként kezeli Krisztus testének feltámadását. Ez a tény a hit alapja. Hogyan viszonyul a mai ember a feltámadáshoz?- Ma egyre kevesebb szó esik az anyag fogalmáról. Anyag és energia viszonya, tér és idő relativitása tudományos elismerésekből közvéleményt formáló gondolatokká váltak. Sokak szerint nem az a kérdés, hogy „van- e valami a halál után”, hanem hogy mi is lesz pontosan a halál utáni sorsunk. Olyan ősi hiedelmek, mint a lélekvándorlás vagy az egész világmindenség személytelen istenítése, a panteiz- mus ma megint divatba jöttek. Keresztény hitünk nem csupán a lélek halhataüanságát vallja, hanem a test feltámadását is. Jézus test szerint támadt fel. Emberi testünk is egyedi, személyes méltóság hordozója. Isten örök tervében helye és szerepe van. Olyan hivatást kapott, amely túlmutat a világmindenség határain. Nem a nagy világégés vagy a kozmikus összeomlás az emberiség és az egyes ember sorsának távlata, hanem a személyes, örök boldogság. Ebben pedig - titokzatos módon, Isten ajándékozó szeretete folytán - a testünk is részesül. Ez nem függ attól, hogy földi maradványaink fizikailag mennyire maradnak épségben. Mégis, az illő tisztelettel végzett temetés, a gondozott sír üzenetet közvetít. Az élők egész közössége felé jelzi testünk méltóságát és az örök élet reményét. Ne csak Bennük hitünk fényénél Isten arcának képmását ismerjük fel. Érdemes tehát felemelni a tekintetünket, felfedezni életünk értékét és értelmét. a templomot és az iskolát becsüljük. A temetőt is őrizzük: az is része közösségünk életének és méltóságának. Mondanivalója van a jelen számára is.- Talán a húsvét az az ünnep, ami a leginkább összetett szimbólumrendszerrel bír. Mit jelképeznek a legfőbb mozzanatok?- A kereszt jelképpé vált, de nem csupán jelkép. Valóságos tárgy, valóságos római kivégző eszköz. Nem illik semmilyen ünnepbe. De történelmi valóság. És valóság Krisztus feltámadása is. Ezért győzelmi jelvény a kereszt. Azt hirdeti, hogy nem a halálé az utolsó szó Krisztus és az emberiség drámájában. Az olajszentelés és a húsvét előesti keresztelés sem csupán jelképek, hanem valóságos szentségi történések megvalósítói: az egész ünnep és minden részlet lényege, hogy Krisztushoz kapcsolódunk szenvedésében, azért, hogy örök boldogságában is részesedjünk.- Jövő vasárnap Rómában boldoggá avatják János Pál pápát. Mennyire gyakori, hogy az egyház új szentet vagy boldogot avat?- Éppen II. János Pál pápa idejében nőtt meg a boldoggá és szentté avatások száma. Korunknak mai példaképekre van szüksége. Nem csak a régi évszázadokban lehetett megvalósítani a keresztény életszentség nagy eszményét. Ma is, a ml közelünkben is vannak szent emberek.- II. János Pál esetében ez nem kérdés, de általában véve igen, hogy hogyan szerez tudomást az egyház arról, hogy kik vannak a soraiban, akiket önmaga és a világ elé állíthat példaképül, mert eleven bizonyítékai annak, hogy Isten ma is figyel ránk?- Nem minden szentről szerez tudomást a nagyobb közösség. Van, akinek csak a családtagjai, a barátai döbbennek rá, hogy ő is nagyszerű, igaz életet élt. Boldog az, aki a saját szüleit is szentnek tudhatja vagy érezheti. Nem szükséges minden üdvözült embert oltárra emelni. Vannak azonban, akiknek a példája bevilágíthatja egy egész nép vagy akár az emberiség életét.- Az idei évet a katolikus egyház a családoknak szenteli. Hogyan tud válaszolni a demográfia mély válságára az egyház?- A népesedési válság egész Európát érinti. A „demográfiai tél” a lakosság elöregedésével és rohamos fogyásával jár. A más földrészekről érkező bevándorlás pedig a nyelvi, kulturális, etnikai különbségek és konfliktusok kapcsán reális kérdésként veti fel az európai nyelvek és népek puszta fennmaradásának problémáját. Számos nyugati politikus a „multikulturalizmus”, a konkrét azonosság nélküli sok- kultúrájúság csődjéről beszél. Tudatosul az Európában jelenleg élő népek és kultúrák, nyelvek és nemzetek értéke. Ugyanakkor az egyes emberi személyek méltósága, nyelvükhöz, vallásukhoz, kultúrájukhoz való joga is alapvető érték, mely tiszteletet érdemel függetlenül attól, hogy valaki többségi kultúrát képvisel, vagy kisebbséghez tartozik. Ez a válság azonban nem természeti csapás. Főként társadalmi, gazdasági tényezők okozzák. Ha a megélhetéshez Névjegy 1952-ben született Budapesten 1975-ben szentelték római katolikus pappá 1976- ban doktorált teológiából Budapesten 1977- 1980 között Rómában tanult, ahol egyházjogból szerzett diplomát 2000-BEN püspökké szentelte II. János Pál pápa 2003. JANUÁR 11-ÉN lépett hivatalba mint esztergom-bu- dapesti érsek, Magyarország prímása. Érseki kinevezése előtt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora volt. 2003 OKTÓBERÉTŐL bíboros 2007 májusától a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Tudományos szakterülete az egyházjog. Munkájának eredményeként eddig mintegy 250 tanulmánya és 20 kötete jelent meg. szükség van arra, hogy mindkét szülő, akár egyszerre több munkahelyen is munkát végezzen, ha az életfeltételek a gazdaság pénzügyi szempontjaihoz jobban igazodnak, mint az emberi élet természetadta követelményeihez, akkor elviselhetetlen terhet jelenthet sokaknak a gyermekek vállalása és nevelése. Tehát életünket emberközpontúbb módon kell berendeznünk, ha fenn kívánunk maradni.- A család van válságban vagy az ember?- A család válsága nem csupán a társadalomból fakad. Ma már az ember maga is olyan lélektani változásokon ment át, amelyek más életérzést eredményeznek. Sokan a pillanatnyi jó közérzeten kívül nem ismernek el semmilyen értéket. így nem éreznek felelősséget a múlt és a jövő iránt, de nehezen tudják életük, cselekedeteik, munkájuk értelmét is felfedezni. Minden elköteleződés, még a foglalkozás vagy hivatás választása is, hát még az olyan személyes életszövetség, mint a házasság, félelmetesnek tűnhet. Hiszen hátha a jövőben egyszer nem fogja felhőtlenül jól érezni magát az ember, a munkájában vagy a családjában. Csakhogy ez az életérzés csalóka: van objektív felelősségünk másokért. Vannak objektív értékek, amelyekért érdemes áldozatot vállalni. Ezek közé tartozik a jól végzett munka, az emberi szeretet, a felnövekvő új emberek, akikben egyéni méltóság és kiválóság ragyog. Bennük hitünk fényénél Isten arcának képmását ismerjük fel. Érdemes tehát felemelni a tekintetünket, felfedezni életünk értékét és értelmét. Ennél később alig lehetne húsvét A húsvét az úgynevezett változó ünnepek sorába tartozik, azaz minden évben más napra esik. Sokáig tartó vita után, amely arról szólt, hogy Krisztus kereszthaláláról vagy a feltámadás tényéről kell-e megemlékezni húsvétkor, végül 325. évi niceai zsinat határozata szerint a húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon van, tehát legkorábban III. 22-én, legkésőbb TV. 25-én. Az idei április 24-i húsvét tehát igen késői, 1943 óta, az elmúlt 68 évben nem is esett ilyen kései időpontra, mint ahogy 2038-ig nem is fog. A húsvét a keresztények hitében a feltámadás ünnepe, egyben a legfontosabb ünnep, hiszen a feltámadás valóságának hite a kereszténység ember- és világképének sarkköve, a keresztény hit központi ténye és meggyőződése. E hit alapjául az üres sírról és a feltámadott Krisztus megjelenéseiről szóló apostoli tanúságtételek szolgálnak. húsvétkor a keresztények amiattörvendeznek, hogy Jézus a halálból való feltámadásával minden embert megmentett a bűntől és ezzel a megváltással utat nyit az embernek az örök boldogságra. A húsvétban az is megmutatkozik, hogy mi Isten terve az emberrel: a halál hatalma alatt álló régi emberből új embert teremt az örök életre. Húsvétkor az Úr feltámadását a római katolikus egyház nyolc napon keresztül kiemelten ünnepli. Húsvét nyolcada fehérvasárnappal, az isteni irgalmasság vasárnapjával zárul. t *
