Tolnai Népújság, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-04-03 / 14. szám
2011. ÁPRILIS 3., VASÁRNAP 7 INTERJÚ varnus xavér Divatba hozta az orgonát. Születésnap idén Rhoda Scott-tal, jövőre talán Joe Cockerrel. Könnyen előfordul vele, hogy elindul bevásárolni és kiköt Velencében. „NEM SZERETEK UNATKOZNI” Már az első hazai koncertjére is elkelt minden jegy. Varnus Xavérban meglátták az üzletet a koncertszervezők. Varnus Xavér mindig ügyel arra, hogy ne unatkozzon, különösen a születésnapján ne. Idén egy orgonacsatával ünnepel, Rhoda Scott-tal indul országos turnéra, de már megvan a jövő évi ötlet is. Fábos Erika- Tényleg úgy született meg az orgonacsata ötlete, hogy beragadt Rhoda Scott-tal egy liftbe?- A történet - hogy is írják ezt a filmek végén - valós alapokon nyugszik. Mivel elég frappáns volt, az 5. sör után elmeséltem egy újságírónak, így söpört végig a médián. Rhoda Scott-tal mindkettőnknek jó a humorérzéke, a minap például megkérdezték tőle, hogyan készül a csatára, mire azt válaszolta, érzi a túlerőt, úgyhogy hoz baseballütőt is.- A csata kinek az ötlete volt?- Úgy három évvel ezelőtt pattant ki a fejemből és eddig tartott megvalósítani. Az ötlet onnan ered, hogy a londoni Temple Churchben 1684-ben a kor két legnevesebb orgonaépítője, Renatus Harris és Bernhard Smith egy időben építettek két orgonát a templom két végében, majd leszerződtették a leghíresebb orgonistákat a négy esztendeig tartó művészi párbajhoz, amelynek végén az egyik hangszert lebontották és elszállították, míg a másik ottmaradt.- Szóval ha nem a liftben, akkor hogyan ismerkedett meg Rhoda Scott-tal?- A néhai Friderikusz Show egyik ünnepi adásában, amikor közösen adtuk elő Mozart Török indulóját. Viszont arra is jól emlékszem, hogy hétévesen hallottam őt először játszani a Magyar Televízióban. Akkoriban lett hatalmas sztár Magyarországon, mégHofi is parodizálta és engem is teljesen lenyűgözött.- Nem is gondoltam, hogy valakit már hétévesen lenyűgöz az orgonamuzsika.- Ó, akkor én már őrült rajongónak számítottam. Alig múltam ötéves, amikor egyszer Egon nagybátyám hozott nekem egy Halász Judit-lemezt, de összecserélte a borítókat, úgyhogy a világhírű orgonaművész, Reinberger lemezét tette fel, amelyiken Bach-műveket játszott. Megbabonázott. Volt, hogy egész nap azt hallgattam és rögtön úgy döntöttem, hogy orgonálni fogok. Szóval hétévesen már biztosan tudtam, hogy orgonista akarok lenni, igaz, akkoriban még nem ért el a pedálokig a lábam, úgyhogy csak zongorázni tanultam.- De miért nem múlt el a rajongás? Rhoda Scotton kívül a nyolcvanas években nem sok divatos orgonista volt.- Ez gyógyíthatatlan genetikai sérülés, a legelső perctől kezdve valami megmagyarázhatatlan és misztikus vonzódásom volt a hangszerhez. Aztán, amikor már a konzervatóriumba jártam, tudatosodott bennem a jövő. Hár- man-négyen iszonyatosan ki voltunk hegyezve az újfajta orgonazenére, tudtuk, hogy mi leszünk a következő orgonistageneráció, amely megváltja a világot. De tény, hogy szabályos orgonanyomorban éltünk: nem voltak lehetőségeink, csak irgalmatlan lelkesedésünk és hihetetlen ellenálló-képességünk. Az emberek meg lézengtek az orgonakoncerteken, ha voltak 50-100-an, az már sikernek számított.- Ma meg már négyszeres platina is lehet egy orgonalemez. Mitől lett ekkora divat az orgona?- Amikor 1990-ben hazajöttem Kanadából, nem bíztam a sikerben. Amikor a Mátyástemplomban volt az első koncertem, kiültem a Jégbüfé elé és abból próbáltam következtetni, hogy mennyien lesznek a koncerten, hogy hányán nézték meg a plakátomat. Elkeseredtem, de amikor hazaértem, anya mondta, hogy telefonáltak a templomból, minden jegy elkelt. Ez felvitte az' ázsiómat, a koncertszervezők meglátták benne az üzletet.- Akkor nem is tudatosan épített stratégia miatt lett sikeres előadó, hanem szerencséje volt?- Volt azért stratégia: másként és más repertoárt kell játszani, mint addig. Az első koncertjeim után két dologban voltam biztos: mindenkinél jobb akarok lenni szakmailag és nem érdekel, mit mondanak rólam azok, akik két évtized alatt kiürítették a koncerttermeket. A művész egyetlen földi jutalma a kollégák irigysége. Megdöbbenten tapasztaltam, hogy azok, akik 16 évesen még zseninek tartottak, egy csapásra azt is megkérdőjelezték, hogy be tudom-e egyáltalán kapcsolni az orgonát.- Megviselte őket, hogy orgonán hallották felcsendülni a Köszönöm, hogy imádott kezdetű zeneszámot vagy mondjuk Az operaház fantomját?- Soha nem a kiváltságos elitnek akartam orgonálni, másfelől az csak a XX. századi, porlepte zenetörténészektől származó önkényes kategória, hogy komolyzene és könnyűzene. A műfajok egymás mellé sorolása természetes kellene legyen. Egyetlen zene van, és az lehet nagyon jó vagy nagyon rossz. Nem először sértem meg ezeket a határokat, de úgy gondolom, az utókorra kéne bízni, hogy néhány száz év múlva mondjuk a Csillagok háborúja zenéjét komoly- vagy inkább könnyűzenének tartja. Bach, aki a lipcsei Tamás-templomban az emberi civilizáció legmélyebb zenedrámáit, a passiókat mutatta be, péntekenként a templom főkapujától 50 méterre lévő Zim- mermann-féle kávéházban köny- nyed szvitmuzsikával, vagyis az akkori kor diszkózenéjével mulattatta a város aranyifjait.- Autóban mit hallgat?- Szinte mindenfajta zenét szeretek, legyen az akár techno vagy jazz. A művészi és kifejezési szint a kérdés, nem a műfaj. Autóban ülve legtöbbet Michael Nymant hallgatok, de a 60-70- es évek nagy zenéit, Paul Ankát, Frank Sinatrát és Csajkovszkij- baletteket is.- Nincs könnyű- meg komolyzene, de azért az orgona elég konzervatív hangszer. Vagy másképp játszanak ma egy orgonán, mint Bach idejében?- Az orgona játszástechnikai segítője a Setzer-kombináció. A rendszer arról szól, hogy előre be lehet programozni bizonyos hangszíneket, és egyetlen gombnyomásra hirtelen teljesen új hangszínek jönnek elő. Ez a segítség Bach korában még nem létezett. Ma a fiatal orgonisták azt mondják, hogy nem tudnak egy darabot eljátszani, mert nincs a hangszeren Setzer-kombináció. Erre azt szoktam mondani, hogy a Mátyás-templomban a 80-as években az orgonának semmifajta elektromos segítője nem volt. Örültünk, ha nem rázott meg az áram, mert annyira zárlatos volt a hangszer. Viszont amikor egykori tanárom, Kistétényi Melinda leült az újlaki templom vicik- vacak, szétesett orgonájához, öt perc múlva tele volt a templom Bachhal és Melinda szellemével.- Időnként igen megvetően nyilatkozik a celebvilágról, máskor viszont a bulvárműsorokban szerepel és úgy tűnik, mintha az ügyeletes sztárok közé tartozna.- Ez ennek a kornak a sajátossága: sztárkultusz ott van, ahol a média hatalma ilyen erős. Ha az ember sokat szerepel benne, elveszti a misztikumát, ha meg túl keveset, elveszti az ismertségét. Nem gondolom azonban, hogy a közönség sorban állását rövid távon értékítéletnek lehet tekinteni. Amikor viszont egy lemezem egy év alatt négyszeres platina tud lenni, az elgondolkoztat. Óriási teljesítmény, hiszen a klasz- szikus zenei kategóriában ekkora közönségsikerre még nem volt példa. így azt mondom, ha Bachot és a komolyzenét segít eladni, miért is ne használnám a médiát?- Ennek köszönhető, hogy sok a fiatal a koncertjein?- Már az első koncertjeimen biztos voltam benne, hogy a fiatalokat akarom leginkább megfogni a zene számára. Kicsit úgy éreztem magam, mint a Holt költők társasága című filmben az irodalomtanár, és azt hiszem, ezt megérezték. A minap egy fiatal társasággal vacsoráztam, s miközben kellemesen eltelt az este, azt állapítottam meg, hogy bár volt közöttünk 15-20 évkorkülönbség, mégis korszerűbb vagyok náluk. Szót értek velük, na nem azért, mert képes vagyok azon az SMS-nyelven kommunikálni, amin a fiaim generációja, hanem azért, mert gyorsabb az agyam, és mérhetetlenül nagy a kíváncsiságom. Aziwiw- en 13 ezer, a Facebookon pedig 5 ezer. ismerősöm van, rengeteg fiatal. Rendszeresen tesztelem rajtuk az ötleteimet. Mondjuk eszembe jutott Rhoda Scott. Amikor láttam, hogy 20-ból 40 lájkolta, eldöntöttem, hogy megcsinálom.- Mindenről van véleménye. A közállapotok még érdeklik?- Igaza volt Metternichnek: barokk Balkán vagyunk. Ha Es- terházyt olvasol, Liszt muzsikáját hallgatod, Európában érzed magad. Ugyanakkor a hétköznapi valóság egészen mást mutat. Európában nem fordulhat elő, hogy mondjuk egy professzor szépen felöltözve kilép egy ünnepségről, beül az autójába és a pirosnál anyázik. Párizsban ilyet egy teherautó-sofőr is cikinek tartana.- Az már hagyomány, hogy a születésnapjára kitalál valami eredetit. Muzsikált Jacques Loussier-vel, idén Rhoda Scott- tal zenél, tudja már, hogy jövőre mi lesz a meglepetés?- Joe Cockert és Anthony Hop- kinst szeretném egy-egy koncertre meghívni. Nagy álmom, hogy előadhassam a Shakespeare-szo- netteket Anthonyval és hogy Joe Cocker orgonakísérettel énekeljen a MÜPA-ban. Az elmúlt 20 év politikai kabaréjából csak egy mondatot tanultam, merek nagyot álmodni. Gond nélkül előfordul velem, hogy elindulok bevásárolni a Tescóba és kikötök Velencében egy kávéházban, mert útközben eszembe jut, hogy ez mekorra ötlet. Az emberek általában szeretik végigunatkozni az életüket, én nem. Az emberi élet szabályos rendje szerint ugyanis előbb élünk, utána meghalunk, és nem fordítva. Névjegy SZÜLETETT: Budapest, 1964. április 29. pályája: Budapesten Kistétényi Melindánál és Lehotka Gábornál tanult, Párizsban Pierre Cochereau-nak, a Notre Dame orgonistájának növendéke lett. 1977 ÓTA KONCERTEZIK, eddig csaknem háromezer hangversenyt adott a világ 27 országában. 2007 ELEJÉN a Sony BMG által kiadott CD-je négyszeres platinalemez lett. KÉT FIA van. Újra divatba hozta az orgonazenét, bár kezdetben nem hitt a sikerben t >
