Tolnai Népújság, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-22 / 94. szám
6 2011 ÁPRILIS 22., PÉNTEK flBUX index 2011. április 21-én 24 300 \ Változás: 0,42% 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011.04.21. Utolsó ér fR) Vátözá&{%) Müófi Fotex 389 3,45 22 TVK 3 290 1,85 16 Danubius 3 900 1,43 7 ANY 744 1,08 8 OTP 6260 0,98 11214 VESZTESEK FORRÁS: BÉT RcaöBíFqr Econet 41 Vátozasffy-6,81 89 Émász 20 900-0,94 2 Synergon 468-0,84 8 Mtelekom 610-0,65 378 Richter 38 000-0,65 594 A BUX index az elmúlt napokban on /inn ..................................................................... 24 200 24194 24000 23 73 800 - --— 23 990 886 X 23600 23 400 23 200 23 766 \ 23601/ 23000 íí zsd X 04.13 04.14 04.15 04.18 04.19 04.20 ^ FORRÁS: BÉT r BET-áruszekció (forint/tonna, 04.21.) IIBiIIéi HMM Új elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus ________52000 ___ MA LMI BÚZA 2011. május 70000 TAKARMÁNYBÚZA 2011. május 62500 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. május 59000 OLAJNAPRAFORGÓ 2011. május 120 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. április 21-én 1€ 1$ 1CHF i f 264,18 Ft 180,50 Ft -0,07 Ft -1,87 Ft 204,53 +0,35 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 04.21.) Vételi Eladási j Budapest Bank 255,94 271,78 CIB Bank 253,49 274,61 Citibank 253,36 274,48 Erste Bank 256,76 271,56 FHB Bank 256,44 271,76 K&H Bank 256,87 271,67 MKB Bank 257,63 270,85 OTP Bank 257,55 270,75 Raiffeisen Bank 258,22 269,84 A VW Európa legjobban fogyó autómárkája Visszaesett az új autók forgalma az idei év első hónapjaiban Európában. A régió újautó-eladásai 1,8 százalékkal maradnak el a tavalyi év azonos időszakának számaitól. Bár februárban tapasztaltak némi erősödést az eladásokban, márciusban ezt az elmozdulást 4,6 százalékos visz- szaesés követte. A balti államokban már láthatóan visszatért a prosperitás: Észtország 71,4, Lettország 122,9, még Litvánia 108,5 százalékkal múlta felül a tavalyi év azonos időszakában produkált újautó-értékesítési számait. A Volkswagen továbbra is Európa legkedveltebb márkája - írja a JATO. ■ A MÁV eszközparkja Több lépcsőben csökkennek a bürokratikus terhek A fejlesztés elkerülhetetlen, a MÁV járműparkjának kétharmada már húsz évnél is öregebb. Az egységesítés is jót tenne a járműállománynak A MÁV-Gépészet országos összefogással felélesztené a hazai vasúti járműgyártást, elsőként egy Intercity prototípusát terveznék meg. Közben más nagy tervek is formálódnak: Szolnokon a Stadler szerelne össze motorvonatot, Dunakeszin a Bombardier gyártana villamost. B. Horváth Lilla Újraindulhat a hazai vasútijár- mű-összeszerelés és -gyártás azon tanulmány szerint, amelyet a MÁV-Gépészet Zrt. készít, s amelyet hamarosan a döntéshozók elé terjeszt. A tevékenység az országban működő vasúti járműipari cégek által előállított alkatrész- és berendezésgyártáson, illetve szerelési kapacitáson alapulna. Zaránd György, a MÁV-Gépészet vezérigazgatója számos vasúti járműipari beszállító céggel tárgyalt ez ügyben. Az elképzelés jól illeszkedik a vasút szerepét előtérbe helyező kormányzati törekvéshez is, amely szerint a közösségi közlekedésnek kell felülemelkednie az egyéni felett az elővárosi, az agglomerációs, a távolsági és a kistérségi szegmensben is. Nem tudni persze, hogy a politikai támogatás mellett mennyi pénz jutna a hazai vonatgyártás támogatására. A konvergenciaprogram szerint a MÁV állami segítése az idei 173 milliárdról jövőre 45 milliárddal, a következő két évben pedig 60-60 milliárd forinttal csökken, miközben a MÁV 300 milliárd forintos vállalati adóssága az államadósságba kerül. A járműpark fejlesztése azonban elkerülhetetlen. A MÁV eszközeinek kétharmada 20 évnél idősebb - és nem ártana az egységesítés sem: a társaság 37- féle mozdonyt és 78-féle személykocsit használ. Ha a cserék egy része hazai gyártással valósul meg, az munkahelymegtartást vagy-teremtést, jövedelem- képződést, állami adó- és járulékbevételt is jelent. A számítások szerint a hazai gyártás a világpiaci árnál kedvezőbb áron történne. Első lépésben egy InterCity-forgalomban közlekedő vasúti kocsi prototípusának tervezését kezdik meg. A munka központja a MÁV-Gépészet két éve felújított, szolnoki bázisa lenne, amely ma a térség egyik legkorszerűbb járműjavítója. A magyarországi együttműködés persze nem lenne képes minden típusú megrendelői igényt kielégíteni, itt jönnének a képbe a külföldi együttműködések. A néhány napja beharangozott kínai mozdonybeszerzést mindazonáltal érdemes óvatosan kezelni: a kínai járművek magyarországi normák szerinti áttervezése, ide- szállításának megszervezése, itteni karbantartó bázisának létrehozása mind-mind olyan költség- növelő feladat, ami kérdésessé teszi a beszerzés gazdaságosságát. Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára nemrég azt mondta lapunknak, egy esetleges, hazai járműipari beszállítókat összefogó, vonatgyártói és -összeszerelői kezdeményezésbe célszerű lenne minél több hazai kkv-t bevonni. Színi István, a két hazai vasútijár mű-gyártóval rendelkező, Bombardier Transportation magyarországi elnöke szerint azonban az önálló hazai vasúti járműgyártásnak az itteni piac túl kicsi, hasonló kapacitások pedig már kiépültek a környező országokban. Egy ilyen kezdeményezéshez ezért külföldi piacokat is kellene keresni, persze versenyképes termékekkel. Korábban a GySEV Zrt. elnök-vezérigazgatója, Dávid Ilona úgy vélte, ha Magyarországon olyan gazdasági helyzet lesz, amikor az önálló vasúti járműgyártásnak megfelelő piaca van, akkor cége szívesen csatlakozna egy ilyen kezdeményezéshez. Még nincs döntés az emeletes motorvonatról A fúrt villamos motorvonatok gyártója, a svájci Stadler tízmillió frankos beruházással kibővítené, s emeletes motorvonatok gyártására tenné alkalmassá szolnoki üzemét, amelyhez később egy kutatófejlesztő egységet toldana, s regionális központtá fejlesztene. Döntés még nincs erről, közölte a cég tulajdonosa korábban. A lépéssel a mostani 200 fős létszám megkétszereződne. A gyárban motorvonat kocsi- szekrények készülnek, 90 százalékban exportra. A bombardier MÁV Kft. Dunakeszin indítana villamosgyártást arra alapozva, mert amúgy is a kft.-nél készül a Bombardier jármű legkomplikáltabb része, az alváz. Az előkészítő tárgyalások megkezdődtek Schwartzné Lovász Beáta ügyvezető igazgató korábbi tájékoztatása szerint. GAZDASAG Újra gyárthatnánk vonatot máv-gépészet Az InterCity prototípusával startolhatnának Járműtípus Darabszám Dízelmozdony 440 Villanymozdony 460 Dízel motorvonat 327 Villany motorvonat Személykocsi 2 420 l ()t<KAS: VG A kormány szerdán bejelentett bürokráciacsökkentő 500 milliárd forintos intézkedéscsomagjából tegnap 100 milliárdot ismerhettünk meg. A magyarországi vállalatok bürokratikus terhei a hazai össztermék (GDP) 10,5 százalékára, mintegy 3000 milliárd forintra rúgnak, szemben az uniós átlag 1000 milliárd- jával, amely a GDP 3,8 százaléka. Itthon egy átlag vállalkozás ilyen költségei évente tehát körülbelül hárommmillió forintnak felelnek meg - állapítja meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Ahhoz, hogy hazánk az európai átlagot elérje, mintegy 2000 milliárd forinttal kell csökkenteni a bürokratikus terheket. A Széli Kálmán-terv ezt a csökkentést tűzte ki célul 2014- re. A kormány első ilyen programja 500 milliárd forintos terhet vesz le a vállalkozások válláról, vagyis a felesleges 2000 milliárd forintos bürokratikus teher negyedét. Azonban ebben a tervben mindössze annak ötödével egyenlő bürokráciacsökkentő lépés tapasztalható. ■ Az európai átlaghoz 2000 milliárddal kell csökkenteni a terheket. Az első javaslatcsomag 105 milliárd forint vállalkozói ráfordítás megtakarítást eredményez, amelyhez a kormány június 30- ai határidővel a szükséges jogszabályi hátteret megteremti. A Széli Kálmán-terv első bürokráciacsökkentő programjának második, 400 milliárd forintos javaslati csomagját augusztus 31- éig kell a kormánynak az Országgyűlés elé terjesztenie. ■ Ml, mennyi és merre... A magyar kormány Brüsszelnek küldött konvergenciaprogramja említi a közszféra béreinek befagyasztását - egyes sajtóorgánumok szerint. A nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor szerdai tájékoztatóján azt közölte, nem fogúk befagyasztani a béreket, ez nincs is benne a programban. Az illetmények nem emelkednének, leszámítva azon kiskeresetűek bérét, akiknél az új adók miatt szükséges a nettó kereset kiegyenlítése. Kötelező lesz majd az agrárkamarai tagság is társadalmi vita Egy tag - egy szavazat, fizetni csak a nagyoknak kell - Összefogásra ösztönöznek Kötelező agrárkamarai tagságot, évi bruttó 100 millió forintos árbevétel felett tagdíjfizetést, és teljesen megújuló kamarai rendszert hozhat a tegnap sajtótájékoztató keretében társadalmi vitára bocsátott új agrárkamarai törvény. Fazekas Sándor vidék- fejlesztési miniszter tegnapi kijelentése szerint az „alanyi jogon járó” tagság a termelői, feldolgozói és kereskedői vállalkozásokat is érinti az ágazatban. A törvény célja, hogy az agrá- riumban is megvalósuljon az g összefogás. A jogalkotók szándéka szerint 1 az ágazati, illetve a termékpálya % mentén elhelyezkedő szereplők I korábbi egymásra mutogatását és érdekellentéteit a kamara házon belül oldhatná meg azzal, hogy közéleti vitafórumként, érdekegyeztető szervezetként működne az új néven Vidékfejlesztési, Agrár- és Élelmiszer-termelési Kamara. A kereskedelmi szervezetek esetiben így felmerülhet a kettős tagság is, ám fel sem merül, hogy ezeknek a szervezeteknek kettős tagdíjat kellene fizetniük - szögezte le Ángyán József, a tárca államtitkára. Ehelyett ezeknek a cégeknek az árbevételük arányában kellene a kereskedelmi és az agrárkamarának fizetniük. Az agrárkamarai törvény társadalmi vitája május 15-ével zárulna. Eddig e-mailen beküldhetők az észrevételek és a javaslatok, de a tárca tervez nyilvános fórumokat is. A vita végeztével a törvény az Országgyűlés elé kerül, ahol a képviselők június-júliusban dönthetnek róla. Az új kamarai stáb az év második felére állhat fel, és a törvényben rögzített Vidékfejlesztési, Agrár- és Élelmiszer-termelési Kamara januártól már az új rendszerben kezdheti működését. ■ Br. L. Tagdíj: százmillió felett ingyenes lesz a tagdíj évi bruttó 100 millió forint árbevétel alatt ingyenes, e felett sávos összegű lenne. 100 és 300 millió forint között az árbevétel 1 ezreléke, 300 millió és 1 milliárd között 1,5, 1 milliárdos árbevétel felett pedig 2 ezrelék a fizetendő rész. az új agrárkamara így a tagdíjakból 3-4 milliárd forintos bevételre tehetne szert évente. Emellett a szolgáltatásokból befolyt pénz és a költségvetési kiegészítésből működne a jelenleginél jóval nagyobb feladatkörrel. Ángyán József és Fazekas Sándor. Május 15-éig tartana a vita
