Tolnai Népújság, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-21 / 93. szám

wmm io AZ OLDALT SZERKESZTETTE: Molnár Ágnes, 30/650-3013, agnes2 . molnar@axels.hu Az oldalon megjelent írásokat olvashatjátok a www.teol.hu-n . „Eltűntek a süllyesztőben” - mondanák az emberek az „egyslágeres” előadókra, és részben igazuk is van. De ho­vá lettek? Minden évben tömegesen 1 jelennek meg a magukat j sztárként emlegető fiatalok, * majd első és egyben utolsó d klipjük után várják a millió- 1 kát. Hiába. Mert azok a milli- # ók csak nem akarnak megje- g lenni, és a zsebeikbe hullani. A közönség is vegyes érzés­sel fogadja őket Van, aki ma­rad régi kedvenceinél, de akad olyan is, aki nyitott az új sztárjelöltekre. De nem min­dig az utóbbiak vannak több­ségben. A felkapaszkodó elő­adók nagy része csak egy ide­ig menő, aztán szépen lassan elnyeli őket a mélység. Életük pedig visszatér a régi kerék­vágásba. Néha-néha ugyan felkeresi őket a média amo­lyan „mi van veled, hogy vagy mostanában?” kérdésekkel. Ám előbb-utóbb ők is úgy él­nek majd, mint az átlagos és hétköznapi emberek. így te­hát az énekesi karrier szá­mukra nem volt több, mint egy utazás, ami hamar kezdő­dött és nem tartott sokáig. Ám éppen elég volt arra, hogy rájöjjenek, számukra i más út van megírva. Bálint Edit, Bonyhád. PSEG, 4 4 i A Kaomától csak a Lambada y ismert «Arft TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. ÁPRILIS 21., CSÜTÖRTÖK Séta a Trafalgar téren nagy utazás Mindennap érdekes látnivalók vártak a csoportra 11 ii il In mu in M a szüleim, ezért M szerencsés vagyok % Az utazás csupa élmény volt, nem hiába vártuk annyira. A képen azt látjátok, ahogy a függőleges tengerparti sziklák ösvényein kalandozunk Ma már mást jelent a fiatalok­nak a szórakozás, mint régeb­ben. Annak idején az emberek például kirándultak, baráti ta­lálkozókat szerveztek, és nem minden arról szólt, hogy ezen a hétvégén vajon melyik szórako­zóhelyre menjenek. Igaz, én is eljárok bulizni ugyanúgy, mint a többi fiatal. Általában hetente egyszer megyek, pénteken vagy szombaton, és kifáradásig ma­radok. Nekem a bulizás szó nem drogozást, alkoholfogyasztást vagy cigizést jelenti, hanem a barátokkal való szórakozást, táncolást. Természetesen nem azt mondom, hogy nem ittam még alkoholt, vagy nem próbál­tam ki a cigit. Véleményem sze­rint a bulizás nem arról szól, hogy ki mennyit tud inni, vagy kire hogyan hatnak a különbö­ző drogok. Vannak olyan fiata­lok is, akiknek a szüleik megtil­tották, hogy elmenjenek buliz­ni. A véleményéről faggattam egy olyan lányt, akit nem en­gednek el még szórakozóhe­lyekre, pedig annyi idős, mint én. „Rossz érzés, hogy nem jár­hatok el bulizni a barátnőim­mel, irigylem is őket ezért, de Anglia. Tea tejjel, birkák, Tower Bridge, emeletes buszok, piros telefonfül­ke, Big Ben: ezeket mind mind látta a bonyhádi Pe­tőfi Sándor gimnázium néhány tanulója, valamint a kísérőik. Alpek Csenge Bár az esős időjárásra buzgón ké­szülve odacsomagoltam az eső­kabátot és esernyőt is, ott tartóz­kodásunk alatt mindössze há­romszor esett, máskülönben na­pos időnk volt, majdhogynem nyári, ahogy azt vendéglátónk, Julie mondta. Bár az, amit ott nyárnak neveznek, az nálunk a tavasznak felel meg. Kettesével, néhol hármasával vagy egyedül szállásoltak el min­ket a családoknál az egy hétre. Maga az út tizenkét napig tartott, mindeközben rengeteg dolgot megcsodálhattunk. Odafelé meg­álltunk Brüsszel kedvéért, Angli­ában ki nem hagyhattuk a Canterbury apátságot, a Stonehenge-t, SaUsbury-t. Meg­érkezve délelőttönként nyelvórá­kon vettünk részt, melyeken többnyire olyan kreatív feladato­kat végeztünk, mint álmaink or­szágának megtervezése, vagy az empátiában nem túlzottan bővel­kedő fogorvosnőnél való szituá­ció eljátszása. Ezek után elkirándultunk Devon megye és a szomszédos Cornwall egyes ne­vezetességeihez. Bejártuk szál­láshelyünket, a 35 ezer fős kisvá­rost, Barnstaple-t, megnéztük Arthur király legendás várát, a gyönyörűséges Tintagelt, és meg­fordultunk a megyeszékhelyen, Exeterben is. Kaptattunk függő­leges tengerparti sziklák ösvé­nyein, vízi felvonóztunk Lynton- ban, és még számos, érdekesebb­nél érdekesebb helyeken kalan­doztunk. Mindeközben kiváló al­kalmak nyíltak angoltudásunk ahogy minden utazás alkalmá­val, most is voltak kisebb-na- gyobb vicces sztorik. Az egyik legmókásabb az volt, amikor a magyar fiatalság nekivágott, hogy ők már most fish and chips-et (magyarul halat és sült krumplit) fognak enni Ta­próbatételére és fejlesztésére, és a helyi kultúrába, életmódba va­ló néminemű betekintésre. Mindeközben megtapasztalhat­tuk, mennyire szem előtt tartják a helyiek az illemet, sőt az újra­hasznosítást is. Hazafelé tartva Londonban kilenc órát töltöt­tünk, a program elég sűrített volt. Voltunk a Westminster apátság­ban, ahol többek között Newton, Byron, Churchill sírja található, sétáltunk a Trafalgar téren, ahol a híres Nelson tengerész kőmása áll, és persze a Parlamentet sem hagyhattuk ki. Metrón is ültünk, így kellett volna eljutnunk a Bri­tish Múzeumhoz, de a lejáró előtt tanakodva sokáig időztünk, már- már úgy voltam, odamegyek a ta­nácskozó tanárokhoz megkér­láltunk is arra alkalmas he­lyet, ám abban nem volt ülő­hely, így kénytelenek voltunk az utcán enni. Akárcsak a ma­darak. így történt meg, hogy egyikünk halát egy arra repü­lő sirály eltulajdonította, és jót lakmározott belőle. dezni, mi a helyzet Ekkor lettem figyelmes egy nem közénk tarto­zó, ám oktatóink mellett álló hu­szonöt év körüli férfira, akiről, mint utóbb kiderült, egy London­ban tevékenykedő magyar rend­őr. Az ismerős szavak rögtön megütötték a fülét Az ő közben­járásával jutottunk el a múzeum­hoz (ahova sajnos már nem volt időnk bemenni). Úgy gondolom, a minden év­ben megszervezett út nagyszerű lehetőséget, valamint kikapcso­lódást nyújt, nem hiábavaló az azt megelőző izgatott készülődés. Aki kicsit is vállalkozóbb szelle­mű, és nem riasztják vissza az olyan „szörnyűségek”, mint az angol szendvicsek, a házi ked­vencek folytonos jelenléte, annak bátran ajánlom Angliát. Szá­momra a fehér tajtékokkal tarkí­tott sziklákat csapdosó hullá­mok, a friss, vidéki levegő, a cso­dás épületek, a halakat kapdosó sirályok látványa, illetve a nagy­szerű társaság bőségesen ellen­súlyozta a felmerülő kisebb kel­lemetlenségeket. A cikk szerzője a bonyhádi Pe­tőfi Sándor Evangélikus Gimná­zium és Kollégium 11. B osztá­lyos tanulója Önfeledt szórakozás valahol megértem a szüléimét, ugyanis féltenek. Bíznak ben­nem, de óvnak a mai fiataloktól, akik drogoznak, isznak, és ag­resszívvá válnak emiatt. Nem akarják, hogy rossz társaságba keveredjek, és én is ilyen em­berré váljak” - mondta az emlí­tett osztálytársam. Szerintem ez is érthető, és az én szüleim is ugyanígy gondolják, de tudják, hogy át tudom gondolni, mit csi­nálok, mi a jó és mi a rossz. Te­hát én szerencsés vagyok, hogy a szüleim megbíznak bennem annyira, hogy elengednek egy kis kikapcsolódásra. ■ Gombos Dóra, Tamási, BBÁG, 9. A. Az egyik osztálytársunk éhen maradt L __Sztárvilág Re ndbontás és családon belüli erőszak miatt vették őrizetbe Nicolas Cage-t. Az történt ugyanis, hogy az Oscar-díjas színész része­gen összevitatkozott a fele­ségével, mert nem hitte el neki, hogy abban az épület­ben bérelnek lakást ahol a nő mutatta. A férfi elránci- gálta hitvesét néhány ház­zal odébb, ahol szerinte lak­nak, de persze a feleség­nek lett igaza. Később a szí­nész taxiba ült, ám részeg­sége miatt a sofőr ki akar­ta tessékelni őt a kocsiból. Cage ordibálni kezdett, a taxis rendőrt hívott. Kétmil­lió forintnak megfelelő dol­lárért engedték szabadon. BULVÁR - JELES NAP - VERS Ünnepi készülődés Hurrá, itt a húsvét Két legnagyobb egyházi ünnepünk a karácsony és a húsvét. A vallásos emberek ma is templomba járással, misehallgatással, húsvéti körme­nettel ünnepük Jézus Krisztus feltá­madását. Ilyenkor talán mindenki örömmel eleveníti fel az olyan ha­gyományokat, mint a tojásfestés, to- jásfakészítés, locsolkodás. A tojáso­kat minden családban másként ké­szítik. Van, ahol csak színesre fes­tik, van, ahol különböző figurákkal, csipkével, egyedi mintákkal is dí­szítik azokat. A tojásfakészítés ma már nem szokás, mivel az emberek többsége készen veszi. A locsolko­dás viszont elmaradhatatlan része az ünnepnek. Már a hajnali órák­ban is figyelniük kell a járókelők­nek, nehogy nyakon öntsék őket. Az utcák hemzsegnek a szódásüvege­ket cipelő biciklisektől. Mások szí­vesebben locsolják meg nőismerő­seiket kölnivel. Sajnos, a fiatalok többsége a zsebpénz reményében követi ezt a nemes hagyományt, sőt némely családban szeszes itallal is kínálgatják a locsolókat, ami sze­rintem egyáltalán nem helyes. Hús- vétkor a gyerekek számára a legfon­tosabb esemény a nyuszi és az aján­dékok érkezése. Egyes családokban bevett szokás, hogy élő nyulat vesz­nek a gyerekeknek. Ezt sem tartom helyesnek, mert a lurkók egy idő után ráunnak a tapsifülesre, nem gondoskodnak róla, és sok állat el­pusztul a nem megfelelő tartás mi­att. Nálunk is mindenki várja a hús- vétot, hiszen ilyenkor együtt a csa­lád, távoli rokonok érkeznek, és kö­zösen végezzük el az ünnep előtti szertartásokat: sütünk, főzünk, de­korálunk. Számomra a húsvét a ta­vaszt is jelképezi, ezért is a kedvenc ünnepem. ■ Wirth Eszter, Tolna, Sztárai Mihály Gimnázium, 13. B Locsolóversek Zölderdőben piros tojás, ibolya meg minden, fogadjunk, ha ott megállsz, el­talállak innen. Piros tojás, fehér nyuszi, ez mind maszlag, gyere kislány, meglocsollak, aztán... megbeszéljük. Van nálam egy kis pacsuli, le­locsolom magát, ha egy kis mázlija van, szereti a szagát. Józsi vagyok, szép és laza, locsoljak, vagy menjek haza? Húsvét van, mosolyog az ég is, adjatok egy ezrest, mosolygok majd én is. * 4 I I t I t Hová tűntek az egyslágeres ■ előadok?

Next

/
Thumbnails
Contents