Tolnai Népújság, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-20 / 92. szám

3 2011. ÁPRILIS 20., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR JEGYZET STEINBACH ZSOLT A lekvár, az lekvár márpedig ez se nem dzsem, se nem jam, se nem íz - ez lekvár. A régi rendőrvicc fő­szereplője ekképpen szögez­te le: hiába hadováinak ne­ki, ő akkor is jobban tudja a tutit. kérdés, vajon ez a viccbéli, agyilag inkább a műszálas zoknira haj azó fakabát ma mennyire tudná megőrizni lényeglátását. Mert ahol már a WC-s néni is anyagcsere manager lehet, ott szinte bármi megtörténhet. És meg is történik. például, hogy az állam meg­szorítások nélkül képes drasztikusan csökkenteni a kiadásait. Úgy tud elvenni, hogy már szinte ad. Zárva nyit, húzva tol. Az állam szó­vivői legalábbis ezt mondják bele a „zarcunkba”. persze az ilyesmi nekünk már nem újdonság. Nemrég például fogták, oszt csak úgy, visszakézből megmentették a nyugdíjakat. Mintegy 97 százalékos siker volt, egy or­szág tapsolt kipirult arccal, lemondva kétezer-ötszáz mil­liárdos magánnyugdíjpénz­tári megtakarításról - önként. Ugyancsak nagy diadal volt az egykulcsos adó bevezetése. Azzal is mindenki jól járt, be- mondták még a tévében is. Hát úgy is lett. ÉS most itt van ez a megszo­rítások nélküli kiadáscsök­kentés. Példának okáért a munkanélküli segély időtar­tamának csökkentése, a gyógyszertámogatások lefa­ragása, a közszféra tervezett bérbefagyasztása, az adójó­váírás csökkentése. Csupa tipikus nem-megszorítás. A KÖZELMÚLTBAN pedig VOlt már valaki, aki azt mondta, nem fog fájni. Aztán mégis fájt. Felnőtt embereket nem célszerű hülyítem. Ha valami elkerülheteüen és húsbavágó, hát arról kell, őszintén, be­szélni. Hiába nézte a viccbeli lekváros rendőrt mindenki hülyének. Azt még ő is tudta, hogy a lekvár az lekvár, bár­mit hadováinak is neki. Hiányzik a munkaerőpiac válságban Európa már kifelé tart, mi még benne vagyunk Hazánk még a válság alján van, mondta dr. Andor László uniós biztos Európa válság után. Erről beszélt dr. Andor László, a foglalkoztatásért, szoci­ális ügyekért és társadal­mi befogadásért felelős uniós biztos tegnap a szekszárdi Vállalkozói Szalon vendégeként. Mauthner Ilona Első alkalommal tartott előadást Szekszárdon uniós biztos. Dr. Andor László először a Kék Ma­dár Alapítvány épületében talál­kozott a különféle civil szerve­zetek vezetőivel, majd a Vállalko­zói Szalon rendezvényére sietett, ahol a közéleti klub tagjai a gaz­daság beindításáról, és a munka-. helyteremtésről kérdezték. A két előadás között nyilatkozott lapunknak.- Európa a válság után a címe a rendezvénynek, ez optimistán hangzik, hiszen azt sugallja, hogy vannak országok, melyek már ki­felé tartanak a gazdasági válság­ból - vetettük fel a biztosnak.- Az európai unió országai a válságnak köszönhetően három­felé szakadtak: az első csoport­ban már beindult a gazdasági nö­vekedés, ide tartozik például Svédország, Hollandia, Ausztria vagy Németország. A második csoportban a legnagyobb a lema­radás, Görögország, Írország, Por­tugália, Lettország, Litvánia és Románia - ezek az országok pénzügyileg a leggyengébbek, gazdaságilag a legsebezhetőb­bek. A harmadik csoportban ilyen nagy baj nincs, viszont a munkahelyek száma még nem nőtt. Ide tartozik a legtöbb ország, többek között Magyarország is. Bár hazánkban annyiban bonyo­lultabb a helyzet, hogy nem nőtt az álláshelyek száma az elmúlt egy évben, hanem tovább csök­kent Ennek oka, hogy hazánk ed­dig nem tudott pozitív befektetői hangulatot kialakítani. Hiányzik tehát a munkaerőpiac, és az a baj, hogy egyelőre nem is látszik, ho­gyan jön létre az a dinamika, mely egymillió munkahelyet te­remtene az országban - tette hoz­zá az uniós biztos, aki elmondta, júniusban minden tagország szá­mára egy ajánlást dolgoznak majd ki. Megkérdeztük azt is, az uniós országokban mi a jellemző, ha munkanélkülivé válik az addig aktív ember, mennyi ideig szá­míthat segélyre. Dr. Andor Lász­ló elmondta, a legtöbb ország­ban 5-6 hónap a jellemző, amíg ellátást kap a munkanélküli, a tagországok közül eddig csak egyben - Szlovéniában - volt en­nél kevesebb, 3 hónap, de itt is csak annak jár 90 napig a se­gély, akinek 5 évnél kevesebb a munkában eltöltött ideje. A jövő év januárjától 180 nap helyett nálunk is csupán 90 napos ellá­tásra számíthat, aki állás nélkül Több ezer önkéntes dolgozik a megyében A KÉK MADÁR ALAPÍTVÁNYNÁL találkoztak a megye civil szer­vezeteinek vezetői, a többségük fogyatékkal élő embertársaikat képviselte. A megyében 3600- an vannak, akik járadékot kap­nak, a többség látás- és moz­gássérült. Az egyesületeknél na­gyon sok önkéntes dolgozik, akik ingyen végzik a könyve­lést, esetenként titkárnői fel­adatokat is ellátnak. Az önkén­tesek munkáját is szeretnék, ha elismernék, ha másként nem úgy, hogy részben beszámítana az itt töltött idő a nyugdíjba. Er­re azonban jelenleg nincs lehe­tőség. A szervezetek képviselői amiatt is aggódnak, hogy idén április 1-jétől semmilyen pályá­zati lehetőségük sincs, legköze­lebb 2012. január 1-jétől nyílik erre lehetőség, kérdés, addig miből és hogyan tudják fenn­tartani magukat. Az uniós biz­tos megígérte, továbbítja a felve­tett problémákat. marad. Az uniós biztos szerint ez rendkívül szigorú váltás és alapvetően eltér a tagországok gyakorlatától. Tavasszal erről volt egy konferencia is Brüsszel­ben, ahol a szakemberek azt ja­vasolták, hogy 6 hónapnál ne le­gyen kevesebb a tagországok­ban a munkanélküli járadék. Az unió szorgalmazza azt is, különösen a fiatalabb korosztály körében, hogy a munkahelyük érdekében váltsanak lakóhelyet, ha kell, akár országot is. Azért a fiatalokat ösztönöznék erre, mert nekik kisebb a kötöttségük, így ők könnyebben váltanak. Az uniós biztosok feladata pedig az, szorgalmazzák, hogy a szakké­pesítést, diplomát minden or­szág egyformán ismerje el, vala­mint kapjanak ösztöndíjat, hitel- lehetőséget azok, akik a munka- lehetőség miatt váltanak. Arra a kérdésre, hogy hazánk mikor mondhatja el, hogy túl va­gyunk már a válságon, dr. Andor László azt válaszolta: akkor, ha majd a foglalkoztatás dinamiku­san nő, ezzel beindul a fogyasz­tás is, azzal pedig a termelés. Mindehhez pedig kiszámítható gazdaságpolitika kell, mondta a szakember. HIESAV Elektronikai hulladékot péntekig lehet leadni bonyhád Ötnapos elektroni- kaihulladék-begyűjtési akci­ót hirdetett a Bonycom Köz­üzemi Kft. A már használa­ton kívüli televíziók, számí­tógépek, hűtők és egyéb elektronikai eszközök le­adására péntekig van lehe­tőségük a völgységieknek a cég Mikes utca 3. szám alatti telephelyén 8-18 óra között, (vb) A kitelepítésekről tartottak előadást kismányok Csibi Krisztina néprajzos-muzeológus, és Potápi Árpád János Bonyhád polgármestere tartott elő­adást a közelmúltban a Kis- mányoki Nyugdíjas Klub rendezvényén. A mintegy 50 érdeklődő az 1945-48-as völgységi kitelepítésekről hallhatott tájékoztatót a helyi művelődési házban. A közel egyórás előadás kötetlen be­szélgetéssel zárult, (vb) A mi fánk nyerte a harmadik díjat BUDAPEST, SZEKSZÁRD Ismét remekelt Bucsányi Dávid. A nyolcéves szekszárdi tanuló már több országos rajzpá­lyázatról hozott el előkelő helyezést vagy különdíjat. Most a Fától az erdőt című újpesti gyermekrajzpályáza- ton nyert harmadik díjat, A mi fánk című képével. Ösz- szesen 355-en pályáztak, a szekszárdi fiú előtt egy deb­receni és egy budapesti ta­nuló végzett. A rajzok kiállí­táson láthatók az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház­ban április 26-ig. (wg) Bucsányi Dávid rajza Továbbiak a TEOLhu hírportálon Harmóniát tükröztek a gyerekrajzok föld napja Az erdő nem pusztán fák tömkelegé, hanem gazdag életközösség Egy érthető előadás a bonyolult szabályokról Paks Mesél, mesél, mesél az er­dő címmel hirdette meg idén az ÖKO Munkacsoport Alapítvány Föld napi rajzpályázatát. Több mint 10 éve minden esztendő­ben megteszi ugyanezt, csak a téma más. Miután az idei az er­dő éve, ennek ábrázolását, be­mutatását kérték a gyerekektől. Jantnerné Oláh Ilona, az alapít­vány vezetője hozzátette, az erdő­höz sok mese is kapcsolódik, így számítottak arra, hogy az óvodá­sok fantáziáját is megmozgatják. Nem csalódtak, 170-nél is több pá­lyázat érkezett. A rajzokból rende­zett kiállítás tegnap délután nyílt meg a művelődési központ kiski­állító termében, ugyanitt adták át a legjobb munkákért járó díjakat. Az alsó tagozatosok között Fritz Kíra lett a győztes. Az alkotását mutatja Mivel felső tagozatban kevés munka érkezett, nem rangsorol­ták azokat, de különdíjak itt is gazdára találtak, csakúgy, mint a többi korosztályban. Az óvodások kollektív pályázatokat nyújtottak be, legjobbat a Csipet csapat az Ötvös utcából, ugyaninnen máso­dik lett Tündér csoport, harma­dik pedig a Huncutka csoport a Hétszínvirágból. Alsó tagozatosok között Fritz Kíra lett a győztes, má­sodik Teli Eszter, harmadik Hahn Erika. Jutalmul vásárlási utal­ványt kaptak. Jantnerné Oláh Ilo­na elmondta, a rajzok harmóniát tükröztek, s azt bizonyították, hogy a gyerek fejében az erdő nem fák tömkelegé, hanem gaz­dag életközösség. ■ V. T. szekszárd Várhatóan ismét vál­tozik a környezetvédelmi ter­mékdíjra vonatkozó szabályo­zás. Erről tartott közérthető elő­adást tegnap Sztruhár Imre, az Öko-Hungária Kft. kereskedelmi igazgatója a Tolna Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara épületé­ben, Szekszárdon. A rendez­vényre a könyvvizsgálói kamara, illetve a kereskedelmi kamara tagjait hívták meg a szervezők. A téma aktualitását a várható változások mellett az adta, hogy az érintettek egyre szaporodó és szigorodó ellenőrzésekre szá­míthatnak. Az előadás a tájékoz­tatás mellett elsősorban ezekre kívánta felkészíteni a cégeket, vállalkozókat. Nagy segítséget jelent az érintetteknek, hogy im­már második éve az 50 millió fo­rint alatti bevétellel rendelkező kisebb vállalkozások választhat­ták a környezetvédelmitermék- díj-átalány fizetését, ami évente 7000 forint. Kérdés azonban, mi tartozik bele az 50 milliós árbe­vételbe, például a megnyert pá­lyázatok összege is ide számít­ható-e - kérdezték többen is. A megyei kereskedelmi kama­ra rendezvényén olyan felveté­sekre is kaptak választ az érdek­lődők, hogy ki számíthat ellenőr­zésre a következő hónapokban, kire vonatkozik a termékdíj-men­tesség, mi a bevallás, nyilvántar­tás, önellenőrzés, újrahasznosí­tás, visszaigénylés módja. ■ M. I.

Next

/
Thumbnails
Contents