Tolnai Népújság, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-04-17 / 16. szám

2011. ÁPRILIS 17., VASARNAP MEGYEI SPORT 11 Indiai díszkíséret az edzőpárnak kajak-kenu A „katonai orvosság” minden versenyzőt hamar meggyógyított Barina József (balról) és neje, Gabriella jó barátokra Is szert tett a csodálatos Indiában Magyar marhapörkölt a bopáli edzőtáborban Nem bánták meg, hogy kimen­tek, de jó érzés már itthon len­niük. A tolnai kajak-kenu klub sikeredzői, a Barina házaspár két év után hazatért Indiából. Steinbach Zsolt Ha majd egyszer egy indiai kajak-kenu versenyző is dobogóra áll egy olimpián vagy egy világbajnokságon, az az ő di­csősége mellett valamilyen részben a magyar Barina család sikere is lesz. A tolnai illetőségű kajak-kenu família tag­jai az elmúlt bő három évben ugyanis edzőként nagyon sokat tettek azért, hogy Indiának a kajak-kenu sportágban sikerült felzárkóznia a világszínvonalat £ képviselő Kína, Japán, Üzbegisztán, Ka- i zahsztán vagy éppen Dél-Korea mögé. Elsőként Barináné Ritt Gabriella és fia, Balázs utazott Indiába, még 2007 szeptemberében. Az akkor mindössze 24 éves, testnevelő tanári és edzői vég­zettségű Balázst az indiai nemzeti válo­gatott szövetségi kapitányának kérték fel, édesanyja pedig a női szakággal fog­lalkozott. Szerződésük 2008 augusztu­sában járt le. Munkájukkal elégedett volt az ottani szövetség, mindkettőjüket visszahívták. A fiú a Spanyolországból kapott edzői ajánlatot választotta, édes­anyja azonban visszament dolgozni In­diába. 2009 februárjától már férjével, Barina József mesteredzővel irányítot­ták az indiai ifjúsági és felnőtt-kajakvá- logatottat, szerződésük lejártáig. Tavaly decemberben jöttek haza. Azóta a feleség újra testnevelést tanít a tolnai Széchenyi-iskolában, ő már nem megy vissza Indiába. Férje azonban nem zárkózik el a lehetőség elől, de azt mond­ja, legfeljebb rövidebb időszakokról le­het szó, egy-egy edzői tanfolyamról, vagy néhány hónapos versenyfelkészítésről. Nem mintha megbánták volna az Indi­ában töltött éveket, vagy rossz emlékeik fűződnének a kint tartózkodásukhoz. Munkájukat anyagilag is megbecsülte a kinti szövetség, nem titok, hogy ez volt az egyik fő motivációja a vendégmunkának. Barina József emellett úgy értékeli, hogy szakmai szempontból is érdemes volt In­diában dolgozniuk: irányításuk alatt igen látványosan javultak az ottani válogatott kajakosok eredményei. A tavaly ősszel Kínában rendezett Ázsia-bajnokságon - amely az olimpia után a legnagyobb ver­seny a világon - az indiai egységek a 12 olimpiai szám közül hatban kerültek dön­tőbe. (2006-ban csak egy döntős volt.) Le­hetett volna akár mindegyik egység dön­tős, ha az indiai szövetség elküldte volna az igényét a hajóbérlésre. Mivel azon­ban ezt elmulasztották, úgy kellett a ahogy ARRA volt már példa az el­múlt években, várhatóan idén is érkezik indiai kajakos küldöttség Tolnára edzőtáborba, illetve vala­milyen magyarországi viadalra versenytapasztalatot szerezni. Fel­tehetően nagy feltűnést fognak kelteni. Valahogy úgy, mint Indiá­ban a Barina házaspár, akik már-már fehér elefánt-szerű látvá­nyosságot jelentettek a helyi la­kosság körében. Barina József el­mondása szerint szinte állandó díszkíséretben tudtak csak közle­kedni az utcán, hiszen kék sze­mű, világos bőrű embert ott még nemigen láttak. A mesteredző egyébként elárulta, hogy Indiában fogyott vagy tíz kilót, mivel - bár külön kocsit és sofőrt is biztosítottak részükre - igyekeztek minden edzésre bicik­livel járni. Az étellel nem volt gond. Amikor az ország déli részén dolgoztak, ahol sok a katolikus, ott lehetett kapni disznóhúst is. Közép-Indiában vegetáriánus koszt van, de a bopali edzőköz­pontban például háromszáz forintos áron bivalyborjúhúshoz is hozzá lehetett jutni. Amiből pedig remek marhapörköltet főzhettek a más sportágakat képviselő többi magyar edzővel. helyszínen összevadászni a hajókat, amikből már csak másodvonalbeli ju­tott az ő sportolóiknak. A tolnai mesteredző szerint egyéb­ként ez a fajta szervezetlenség jellemző az indiai sportvezetésre, gyakran a szakmai tanácsokat sem fogadják meg. Odakint például következetesen febru­árban rendezik az országos bajnoksá­got, annak ellenére, hogy minden kül­földi edző, így Barináék is felhívták a fi­gyelmet arra: ez nonszensz. A világbaj­nokság ugyanis augusztusban van, ha ott valaki jól akar szerepelni, akkor feb­ruárban még javában a szárazföldi ala­pozást kellene végeznie, ahogy azt az egész világon teszik. Indiában azonban egyelőre nem így van. A versenyzők hozzáállása azonban egészen más. Nagy akarással, szorgal­masan végzik az edzésmunkát. Igaz, Barina József elmondása szerint az ele­Nagy akarással, szorgalmasan végzik az edzésmunkát az indiai fiatalok. jén be kellett őket_ úgymond törni. Ele­inte gyakran panaszkodtak, hogy itt fáj, ott fáj, ezért vagy azért nem tudnak edzeni. Tolnai mesterük emiatt bevezet­te az army medicine-t, a katonai orvos­ságot: ha valakinek a lába fájt, azt el­küldte két órát kondizni. Akinek a vál­la, az mehetett tíz kilométert futni. Más­napra általában mindenki meggyó­gyult, hatott a gyógyszer. Ahogy az elvégzett munka is látvá­nyos eredményeket hozott. A kezdetben vékony alkatú, fekvenyomásban csupán 80 kilót teljesítő sportolók a végén már 130 kilónál tartottak, és az alakjuk is igazán „kajakossá" vált. Emellett techni­kailag is sokat fejlődtek. Barina József úgy véli, ha a kinti vezetők, edzők keve­sebbet is sajátítottak el a korszerű isme­retekből, a sportolókra úgymond sokkal több „ragadt”. Ha majd belőlük lesznek edzők, vezetők, ők már egy jóval színvo­nalasabb kajak-kenu sport létrehozásá­ra lehetnek képesek Indiában. Nem mindennapi látványt kínáltak az evezős versenyek, amelyen több ezren ültek hajóba Az V. Domaine Gróf Zichy utcai futóverseny eredményei EREDMÉNYEK. ÁLTALÁNOS ISKOLÁ­SOK, LÁNYOK, I. KORCSOPORT: 1. Angyal Réka, 2. Miklós Melinda, 3. Majer Miriam, n. korcsoport: 1. Simon Katalin, 2. Liszkai Rebe­ka, 3. Kovács Ágnes. in. korcso­port: 1. Samai Zsuzsanna, 2. Besenyei Ágota, 3. Tonács Dóra. ív. korcsoport: 1. Tóth Virág, 2. Besenyei Emőke, 3. Kocsis Zsó­fia. fiúk, i. korcsoport: 1. Szabó Levente, 2. Adorján Áron, 3. Zádori Zalán. n. korcsoport: 1. Szemerei Levente, 2. Kelemen Zombor, 3. Tóth Boldizsár, in. kor­csoport: 1. Kugli Ákos, 2. Pál Achilles, 3. Holcz Máté. ív. kor­csoport: 1. Zöller Bálint, 2. Nyisztor Péter, 3. Hajdú Bence. amatőr NŐK: 1. Tóth Lili Anna, 2. Beke Zsanett, 3. Ranga Viktó­ria. férfiak: 1. Szederkényi Má­té, 2. ifj. Czencz Péter, 3. Csillag Balázs. 40 Év feletti NŐK: 1. Garai Valéria, 2. Bíró Katalin, 3. Bíró Be­áta. férfiak: 1. Klem Zsolt, 2. Var­ga István, 3. Erdősi Gábor. profi NŐK: 1. Kovács Zsófia (VEDAC), 2. Szederkényi-Takács Andrea (Vasas), 3. Simona Staicu (MISI-SC). férfiak: 1. Bene Bar­nabás (PVSK), 2. Elisha Sewa (ke­nyai, Benedek Team), 3. Erkolo Ashenafi (etióp, Benedek Team). váltó: 1. Intersport, 2. Szek­szárdi Ászok, 3. Emlékezetből Fu­tók. LEGFIATALABB VÁLTÓ: Csipet csapat (összéletkor 29 év), leg­idősebb váltó: Kadarka futók (248 év), legjobb női váltó: a Szekszárdi AKSE váltója. INTEGRÁLT FUTAM, VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK, NŐK: 1. Rákóczi Szilvia, férfiak: 1. Horenka László. mozgássérültek, NŐK: l.Reimann Laura, férfiak: 1. Schmidt István. ÉFOÉSZ KATEGÓRIA, NŐK: 1. Horváth Erzsébet, férfiak: 1. Takács Krisztián. ■ M. D. Kovács Zsófia megvédte elsőségét Gólszüret volt az NB III. megyei rangadóján LABDARÚGÁS, NB III., DRÁVA-CSO- PORT: TOLLE UFC SZEKSZÁRD- BONYHÁD VLC 3-2 (0-0). Szek- szárd, 250 néző. V: Nagy I. Gól: Búzás 2, Mészáros T., illetve Márk A. 2. Kiállítva: Márton Erik az 54. percben. Jók: Pulcz, Búzás, Deli, illetve Kovács L., Czinkon, Tálas, Márk A. BÖLCSKEI SE-NAGYATÁDI FC 4-1 (2-0). Bölcske, 250 néző. V: Kozári. Gól: Kern 2, Tóth J., Rompos, illetve Szili I. (öngól). Jók: Kern, Besenczi L, Széles, Rompos, illetve Kiss J. HORFER SERLEG MEGYEI I. osztály: Tamási 2009 FC-Kölesd 0-1 (0-0). Tamási, 200 néző. V: Mihálovics. Gól: Ambrus. Jók: Aschermann, Pintér, Bernáth, illetve Weisz T., Nagy R, Kapinya, Ambrus. Ifi: 0-1. ■ D. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents