Tolnai Népújság, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-04-17 / 16. szám

2011. ÁPRILIS 17., VASÁRNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL JEGYZET Kellene egy kis méregtelenítés semmi SE fontosabb e sze­szélyes április idején, mint a méregtelenítés. Amikor a téli depresszió összetalálko­zik lelkűnkben a tavaszi fá­radtság testi tüneteivel, a leghatékonyabb kedélyjavító az alapos méregtelenítés. A megoldásnak százféle módja lehetséges. Bárki ta­lálhat belőle bőségesen a vi­lághálón vagy ismeretter­jesztő könyvekben. S bár mondanivalónkat nem cél­szerű bő lére ereszteni, azt azért érdemes megemlíteni, hogy a legfontosabb a sok folyadék fogyasztása. A LÉ lehet tiszta víz, gyógy- tea, frissen facsart gyü­mölcslé. Persze csak ameny- nyiben a gyümölcsöt nem nagyon permetezték, nem halmozódott fel benne a mű­trágya. Ellenkező esetben csak halmoznánk a mérge­ket a szervezetünkben. jót tesz a mozgás is, de csak a friss levegőn, távol a benzingőz és fűtés miatt szennyezett területektől. Aki nem képes takarékos­kodni a levegővétellel, az legjobban teszi, ha a méreg­telenítés idejére kivonul a civilizációból. Leghaszno­sabb egy röpke kéthetes alaszkai kirándulás lehetne. látható a világhálón, hogy létezik mértegtelenítőipar. Mindenféle tabletták, kapszu­lák kaphatók jópénzért. De azért az is kiderül, még ezek­ből a reklámokból is, hogy igaza volt kedvenc nagy­anyámnak, aki savanyított káposzta levét, céklát, csalán- és hagymateát ajánlott ta­vasszal. Pedig akkor még fel sem volt találva a net, így maradt a puszta tapasztalat. ja, És mérgelődni se sza­bad. Az lenne hát az igazi, ha politikusaink a tavaszi méregtelenítés kötelezően előírt hetei alatt meg sem szólalnának a nagy nyilvá­nosság előtt. Mi meg kap­nánk két hét szabadságot és elegendő lét az alaszkai ki­rándulásra. A város és vezetése volt mindene nagy gáborné Tizenhat év polgármesterség után még csak keresi a helyét IHÁROSI IBOLYA látja a földvári embereken, so­kan megállítják és megköszönik az elmúlt ló évben végzett mun­káját. Amikor azzal keresték meg, hogy nincs-e ellenére, hogy aláírást gyűjtenek a kitün­tetése mellett, nagy megtisztel­tetésnek vette. Még az sem za­varja igazán, hogy második kör­ben kapta csak meg a testület­ben a többség szavazatát. Külön szépsége a dolognak, hogy ő kezdeményezte a díszpolgári cím létrehozását a ’90-es évek közepén. A leírás szerint ez egy életműdíj, annak adható, aki so­kat tett a településért. Nagy Gáborné Ilonka ezt valóban el­mondhatja magáról. Az elmúlt 16 évét Dunaföldvárnak szentel­te. A legnagyobb eredménynek a fejlesztéseket tartja, kezdve a hídfelújítástól, az elkerülő út megépítésétől, a városközpont és a vár felújításán át a napok­ban avatott iskolával bezárólag. A másik óriási eredmény a bioetanol-üzem Dunafóldvárra telepítése. Az elmúlt 16 évben összesen nem volt annyi fejlesz­tés értékében, mint amennyit önmagában ez a 25 milliárdos beruházás képvisel.- Mindennek ellenére jó dön­tés volt elbúcsúzni a városveze­tői feladatoktól - összegzi Nagy Gáborné. Mint mondja, azon lesz, hogy megtanulja szeretni az új életét, és megtalálja a neki való új feladatokat. Ebben mel­lette van férje, Gábor, aki egy szívműtét miatt már évek óta nyugdíjas, és biztos hátteret je­lentett Ilonkának akkor is, ami­kor ő még polgármesterként dol­gozott. Most ünnepük 40. házas­sági évfordulójukat. Arra sem volt eddig példa - idén viszont igen -, hogy az egész család gye­rekestől, unokástól közös üdü­lésre menjen. És van idő olva­sásra is, amit Ilonka nagyon sze­ret. Eddig is olvasott, például ha­tározatokat, meg jogszabályokat, meg hozzájuk hasonlókat, de ke­vés szépirodalmat. Most éppen Móricz Zsigmond Erdély című művét forgatja. - Érdekes, hogy mennyire ismétli önmagát a tör­ténelem, és mi mennyire nem tanulunk semmiből. Nem vala­mi békeszerető, kompromisz- szumkész nép vagyunk, inkább kiélezzük az eüentéteket - fogal­mazza meg az ennek kapcsán felmerült gondolatait. Nagy Gáborné 16 éven át volt Dunaföldvár pol­gármestere, nem­rég díszpolgári cí­met kapott lakos­sági kezdeménye­■V — ~ i4; Zúgó tapssal köszönte meg az új iskola avatóján a közönség Nagy Gábor­né, volt polgármesternek azt a munkát, amit az in­tézmény megépítéséért tett. A volt városvezető néhány hete a lakók kez­deményezésére Duna­földvár Díszpolgára cí­met kapott. Vida Tünde dunaföldvár - Hú, nagyon, olyan üres lett - reagál őszintén Nagy Gáborné a kérdésre, hogy megváltozott-e az élete ősz óta, amióta már nem áll Duna- fóldvár élén. Tizenhat évnyi pol­gármesterség után úgy döntött, nem indul, nyugdíjba megy. Egyrészt azért, mert úgy gon­dolta, hogy 62 évesen már nem lenne jó ötlet egy újabb ciklust vállalni, hiszen az ember ilyen­kor már nem úgy működik, mint fiatalon. Nem olyan tole­ráns, nem olyan türelmes, rom­lik a memóriája. Másrészt úgy érezte, ez már nem az ő világa, el akarta kerülni a harcot, a sár­dobálást.- Az eszemmel eldöntöttem, hogy így lesz jó - mondja, de el­árulja, hogy nem számított rá, hogy ez ennyire nehéz lesz a | váltás, és arra sem, hogy ennyi- a re üres lesz az élete. Voltak rés- g tanciái, amit hangoztatott is, szeretett volna több időt tölteni beteg édesanyjával, nem akar­ta, hogy úgy nőjenek fel az uno­kái, hogy semmit nem lát belő­lük, és a háztartás is mindig háttérbe szorult. Azóta sajnos anyukája meghalt, csak három hónapja maradt, hogy többet le­gyen vele, a többi feladat pedig nem olyan súlyú, mint a koráb­biak, ezért úgy érzi, mintha fe­leslegessé vált volna.- Előtte iszonyúan el voltam foglalva mindig, percre ponto­san be voltam táblázva, most nem olyan súlyú feladataim vannak. Biztos meg lehet szok­ni, meg kényelmes lesz, meg jó az, hogy nem vagyok időhöz kötve, nem kell korán kelni, de olyan üres lett minden. Azóta sokat vagyok beteg is. Nem sú­lyos, megfázás, vírus - sorolja. Mint mondja, nagyon rossz, hogy nincs feladata, nem hív­ják, az meg még inkább elkese­ríti, ha „utána nyúlnak”, és még arra sem kap lehetőséget, hogy segítsen szívességből. Tudta, Névjegy nagy gáborné, Magyari Ilona 1949. március 23-án született, tősgyökeres dunaföldvári, az általános iskolát, a gimnáziu­mot is ott végezte. Debrecen­ben, az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán 1970-ben felsőfokú technikusi, ’74-ben mérnöki diplomát szerzett magasépítő szakon. tizenhat éven át dolgozott a Dunaföldvári Költségvetési Üzemnél, amelynek volt épí­tésvezetője is. Négy évig a hogy más polgármesterek tuda­tosan készülnek arra, hogy ab­bahagyják, de neki eszébe sem jutott más karriert építeni, min­Paksi Városi Tanácsnál, majd ugyanennyi ideig a dunaföld- vári önkormányzatnál vezetett városfejlesztési irodát. 1994 tői 16 éven át volt Dunaföld­vár polgármestere. Jelenleg nyugdíjas. férje korábban mezőgazdasá­gi vállalkozó volt, de szívműtét miatt leszázalékolták Két fiuk van, Gábor 1971 decemberé­ben, Zoltán 1975júniusában született Mindkettőjük csalá­dos, két-két gyermekük van. dent egy lapra tett fel, csak a város foglalkoztatta. Azóta vál­lalkozói igazolványt váltott, de olyan álmot nem kerget, hogy eredeti szakmájában - magas­építő mérnökként - dolgozzon, hiszen nagyon elhaladt meüet- te az idő, inkább értékbecslő­ként, ingatlanforgalmazóként - ebből is van szakvizsgája - sze­retne dolgozni. Egy tisztsége megmaradt, alelnöke a nemzet­közi Datourway programban dolgozó Duna Településszövet­ségnek, amely Adonytól Ger- jenig 18 települést tömörít. Arról, hogy aktív pályafutása zárásaként a város legrango­sabb kitüntetését kapta meg, nem tud meghatottság nélkül beszélni. Nagyon jó érzéssel töl­ti el, hogy nem a „Hál’ Istennek, megszabadultunk tőle” érzést Virágcserebere A Paksi Kertbarátok Egyesülete ismét kertészeti napot hirdetett meg, hogy segítséget nyújtson a tavaszi virágoskerti munkához. A polgármesteri hivatal előtti téren növénycsereberére, vásárlásra nyílt lehetőség. Emellett városszerte több portát kinyitottak a látogatók előtt, akik így bepillantást nyerhettek a virágzó udvarok kulisszatitkaiba. Fiatal csillagok születtek Pálfán tehetségkutatás Holtversenyben lett első egy táncoló és egy éneklő lány pálfa Holtversenyben két pálfai lány, Kalányos Melinda és Torma Gabriella nyerte meg a pálfai CKÖ által első ízben szervezett Csillag születik döntőjét. luta- lomként nézők lehetnek az RTL Klub ugyanilyen elnevezésű mű­sorának felvételén. Melinda tán­colt, Gabriella énekelt. Tőlük egy ponttal lemaradva második lett Démuth Alexandra szintén tánc­cal, ő jutalomként a bikácsi Zichy Park Hotel vendége lesz, míg Tóth Bettina, aki harmadik he­lyen végzett, vacsorameghívást kapott Simontornyára, a Tulipán étterembe. A Nagydorogi CKO és Ignácz Istvánná különdíjat aján­lott fel. Ezeken a Pálfai Csillag­szemek (Nyerges Erika és Sza­Az egyik győztes, Kalányos Melinda (jobbra) és a második helyezett Démuth Alexandra közös tánca a döntőben lontai János) és Orsós Zsanett osztozott. A páros gitárzenével állt színpadra, Zsanett verset mondott. A többi döntős sem ment haza üres kézzel, a nagydorogi cigány önkormány­zat mindenkit vásárlási utal­vánnyal ajándékozott meg. Nyer­ges Imréné szervező elmondta, a döntőbe kilencen jutottak, zömé­ben helybeli fiatalok, gyerekek. Hozzátette, szeremé, ha a fellé­pők szakköri keretek között foly­tatnák a zenélést, éneklést, tán­colást, és újabb produkciókkal mutatkoznának be akár helyben, akár másutt. A döntőn a pálfai Rezeda néptánccsoport és a csámpai Country Road Club ven­dégszerepeit. ■ Vida T. \ 1 A

Next

/
Thumbnails
Contents