Tolnai Népújság, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-02 / 77. szám

2011. ÁPRILIS 2., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG HÉTVÉGE Katonakirályok, művészetpártolók és világálmodók egy előadásban Értékmentő fotókat várnak honismeret Az országos ifjúsági akadémia idén Tamásiban lesz A porosz Hohenzollem-dinasztia a XVm. század kezdetétől a XX. szá­zad elejéig jelentős, sőt, kiemelke­dő szerepet játszott az európai tör­ténelemben. Ezt erősítette meg Vitári Zsolt előadása, mely a na­pokban várta az érdeklődőket Szekszárdon, a Wosinsky Mór múzeum könyvtártermében. A PTE történésze a közönség elé ve­títette azt a színes kort, melyet mások mellett a királyságalapító I. Frigyes (1688-1713), a katonaki­rály I. Frigyes Vilmos (1713-1740), avagy a hadszíntereken kiemelke­dő tehetséget mutató - de emellett művészetpártoló - Nagy Frigyes (1740-1786) neve fémjelez. A német egység megteremté­se, a császárság kikiáltása ugyan­csak a Hohenzollem I. Vilmos ki­rálysága alatt történt meg. A ka­tasztrófa II. Vilmos (1888-1918) idején következett be: a császár közreműködésével 1914-ben világ­háború robbant ki, a németek 1918-ban vereséget szenvedtek, az uralkodó pedig elmenekült és le­mondott trónjáról. ■ Sz. Á. Önfejlesztő szakmai napot rendeztek Paks Önfejlesztő szakmai napot rendezett a Vak Bottyán Gimná­zium az Önfejlesztő Iskolák Egye­sületének alapító tagjaként azzal a céllal, hogy az oktatási intéz­mények folyamatos szakmai fej­lődését és az egymás közötti ta­pasztalatcserét elősegítse. A szakmai napra a kistérségből és a megyehatáron túlról hívták óvodák, általános és középisko­lák képviselőit. A program kere­tében dr. Gyarmathy Éva, az MTA Pszichológiai Kutatóinté­zetének tudományos főmunka­társa „A tehetség azonosítása kü­lönleges személyisége alapján” címmel tartott előadást. A dél­utáni szekcióülések keretében a II. Rákóczi Ferenc Általános Isko­la pedagógusai, Borosné Ring Mária és Lisztmajerné Fritz Ma­riann osztotta meg az origami se­gítségével történő betűtanítás ta­pasztalatait kollégáival. Szabó Klára, a Vak Bottyán Gimnázium igazgatóhelyettese a tehetség- gondozásról tartott tájékoztatót egy másik csoportban. ■ V. T. Otthonismereti fotópályá­zat, ifjúsági honismereti akadémia, helytörténettel kapcsolatos tanulmányi kirándulások. A fiatalok is bekapcsolódnak a hon­ismereti mozgalomba, megyénkben is. Wessely Gábor A Tolna Megyei Honismereti Egyesület otthonismereti fotópá­lyázatot hirdet középiskolások részére. Kaczián János egyesüle­ti elnök tájékoztatása szerint a tanulóktól azt várják, hogy saját lakóhelyük értékeit örökítsék meg fényképeken. A pályamű- veket május 30-ig kell elküldeni az egyesülethez, digitális formá­ban. Márciusban élénk volt a honismereti munka országszer­te. Bél Mátyás születésnapját, március 24-ét a honismeret nap­jaként ünnepük hazánkban. Dí­jat is neveztek el róla, amit Tol­na megyéből eddig ketten kap­ták meg: dr. Kolta László és dr. Szilágyi Mihály. A honismereti egyesület me­gyei programjairól lapunk a múlt héten beszámolt. Bonyhádon és Szekszárdon is tartottak előadá­sokat, vetélkedőket, középisko­lások részvételével. Az iskolák csapatai tanulmányi kirándulást Kaczián János, a Tolna Megyei Honismereti Egyesület elnöke a fiatalok bekapcsolódásában bízik is tettek a reformkor nagyjainak emlékhelyeire: Szedres-Hídja- pusztára, Bonyhádra és Lengyel­be. Első helyen a bonyhádi Perczel Mór Szakközépiskola di­ákjai végeztek: Ferger Jolán, Forray Erzsébet és Heidinger An­namária. Jutalmul ők vehetnek részt az idén Tolna megyében megrendezendő XVI. országos if­júsági honismereti akadémián. Ezt Tamásiban, a Vályi Péter Szakképző Iskolában tartják meg az év második felében. Megyei honismereti találkozó is lesz, mégpedig szeptember 24-én, Dombóváron. Ott talál­nak gazdára az idei Egyed An- tal-díjak. Ebből az elismerésből minden évben kettőt adnak át, az értékmentő és hagyomány- ápoló tevékenységben jeleskedő személyeknek, illetve közössé­geknek. Közösséget formál a helyi borverseny hangulat A nyaralótulajdonosok és a helyiek egy vidám estét töltöttek együtt kisszékely Immáron 26. alkalom­mal megtartott borverseny talán inkább borbarát-találkozónak ne­vezhető, hiszen az eseménynek egyúttal közösségformáló ereje is volt - jelentette ki Keresztes Lász­ló polgármester. Az üdülőfaluban ez az esemény évről évre nem­csak a nedűk minősítéséről szól, hanem arról is, hogy a helyiek és a hétvégi házak tulajdonosai egy keüemes estét töltenek el együtt. A nyaralótulajdonosok többsége sokat tesz a faluért, amely cseré­be be is fogadta őket. A borver­senyre 39 mintát neveztek be: 18 vörös-, 15 fehér- és 6 rozébort. A szakmai zsűri elnöke, Krausza Já­nos elmondta, kritikái elsősorban a gyenge évjáratnak szólnak. A helyi csoport fergeteges bemutatója zárta a 26. borversenyt Egyúttal felhívta a figyelmet a bor kezelésére, a tisztaságra, a higié­nia fontosságára. Négy, meglepő­en jó vörösbort aranyérmesnek minősítettek: Bodó István, Hor­váth Péterné, Isztl János és a né­met Achim Eitele nedűje érdemel­te ki a címet. Fehérbor kategóriá­ban Bereczki Imre és Bodó Béla bora lett aranyérmes, míg a rozék között egy ezüstérmeset találtak, melynek gazdája Tóth György. Az est folyamán többször is fellépő, simontornyai, aranyminősítésű citerazenekar ezúttal is dalra, táncra késztette a találkozó rész­vevőit. Az est fénypontjaként a kisszékelyi ének- és tánccsoport a Lelkes házaspár vezetésével mu­tatta be fergeteges műsorát ■ V. L. Sebestyén, aki csillag volt Ha Kurd jeles szülöttei nem is érik egymást a lexikonban, akadt azért köztük különleges, mint a színészként, majd színigazgató­ként egyaránt jeleskedő Sebes­tyén Géza, akinek történeteiből Bárdi Ödön Thália mosolya című könyvéből szemezgetünk. Elsőként a cím magyarázatául... „Stern bácsi, Sebestyén Géza édesapja a fiával akart beszélni, aki akkor a Városi Színház igaz­gatója volt. Bement hát a szín­házba. Schaffer, a szigorú portás azonban útját állta, és megkér­dezte, mit óhajt? - Sebestyén igazgatóval akarok beszélni. - Talán mondaná, hogy igazgató úrral. - Nézze, barátom, én is­mertem őt, amikor sem igazgató, sem, úr, de még csak Sebestyén, sem volt..." Kedves az a történet, mikor a Vá­rosi Színházat bérelte, igazgatta, s így kénytelen volt minden pro­tekcióst felvenni. „A szervezkedő igazgatónál a szezon megnyitása előtt Ripka polgármester meg­kérdezte: - Nos, rendbe van-e már a társulat? A mindig szelle­mes igazgató így felelt: - Már minden párt képviselve van mél- tóságos uram. Most még csak néhány színész kellene... De az alpogármester dilettánst prote- zsáló érdeklődésére már kifa­kadt: - A főváros urai véletlenül sem udvarolnának egy tehetsé­ges színésznőnek?" ■ Dr. Töttős Gábor HAJDAN Április másodikán 135 éve, 1876-ban született Pillich Ferenc, Simontornya gyógy­szerésze, rovargyűjtő. 115 éve, 1896-ban írták: „Gaupmann Antal simon­tornyai lakos kéménytoldat a szél irányítására nevű ta­lálmányára szabadalmat nyert”. 75 éve, 1936-ban hunyt el Kurd jeles szülötte, Sebestyén Géza színész, színigazgató. 65 éve, 1946- ban meghalt Tamási fia, Ke­len Béla röntgenológus pro­fesszor, szakíró. Ápriüs har­madikén 130 éve, 1881-ben Újlaki István gerjeni iskola- alapító tanító írt tanítványá­ról, Petőfi Sándorról, aki ne­ki köszönhette írásformáját. A Budapesti Szemlében megjelent Györköny fia, Tolnai Lajos elbeszélése, A várdombi szent edények. Újra a régi vezetőségre voksoltak a kör tagjai KÖNYVAJÁNLÓ bonyhád Megtartotta éves köz­gyűlését a bonyhádi Székely Kör, melyen a csoport vezetője, Bíró Sándorné beszámolt a 2010-ben végzett szakmai mun­káról és a pénzügyi helyzetről. A tájékoztatót a résztvevők egy­hangúlag elfogadták. A vezető a tavalyi év legemlékezetesebb eredményének tekintette a bu­dapesti Vass Lajos Kárpát-me­dencei népdalverseny döntőjé­ben elért nagydíjat. Ezenkívül még kilenc jelentős fellépést emelt ki, s összességében sike­resnek tartotta a Székely Kör szemszögéből a 2Ö10-es évet. Ezt követően az időszerű válasz­táson a tagság ismét a régi veze­tőségnek szavazott bizalmat az elkövetkező öt évre. Igazolva ez­zel, hogy megfelelően látták el feladatukat. Szó esett az idei év­re vonatkozó tervekről és a költ­ségvetésről is. A kör működését továbbra is pályázatok útján biz­tosítják, a tagdíjak csak jelké­pes összeget tesznek ki. Egyet­len támogatójuk a Völgység- Hegyhát Takarékszövetkezet. A tisztségében megerősített Bíróné elmondta, már próbálnak a má­jus 8-ai budapesti fellépésükre. A bukovinai székelyek hazatele­pítésének 70. évfordulója alkal­mából szervezett ünnepségen csillantják meg tudásukat. De a jubileumi ünnepségre is készül­nek, ugyanis idén 20 éves a nép­dalcsoport. ■ I. H. Füzetlapok a medinai kis kastély históriájából A középkori szláv nyelvben Me­dina - Mede - neve mézlelőhe­lyet jelentett. A birtok 1498 előtt a fehérvári keresztesek konvent- jének házi leltárában szerepel, 1510-től pedig a Györgyi Bodó család tulajdona. A település ha­tárában - írja Fényes Elek 1836- ban - szép kastély található, vél­hetően Pauer Antal fóldesúr épít­tette fel. Erről az épületről, illetve a hozzá köthető személyekről szól dr. Töttős Gábor főiskolai docens, helytörténész most megjelent ki­adványa. A medinai kis kastély históriája című összegzés évszá­zadokon át kalauzolva az olvasót | a XVI. század végétől, Eörsy Pé- £ tér hős kapitánytól kezdve a XIX. századi reformer, Bezerédj István alakján át a 2002-ben Tiranában elhunyt Apponyi Geraldin albán exkirálynéig. A kiadványban szó esik a köz­ség egyik fontos jeüegzetességé- ről, jelesül arról, hogy a délszláv- szerb - népességnek Tolna me­gyében egyedül Medinán maradt meg csoportja. A szerző méltatja azt a Deszancsics Arzén medinai pópát is, aki az 1848/49-es sza­badságharcban nem a császária­kat, hanem a magyarokat segí­tette. 1888-as halálakor Arany Antal lelkész ezt írta róla: „adjon Isten a magyarországi szerb egy­házaknak több üyen nemes ha­zafi jellemű s magyar érzelmű papokat, mint Deszancsics Ar­zén volt.” ■ Sz. Á. A medinai kastély épületéről, illetve a hozzá köthető személyekről szól dr. Töttős Gábor kiadványa r < i 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents