Tolnai Népújság, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-16 / 89. szám

K€ 5ELET Huszonnégy év börtönbüntetésre ítélte tegnap Ante Gotovina horvát tábornokot a szerbek elleni bűncselekmények miatt a volt Jugoszlávia területén elkö­vetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék. Zágrábban az ítélet felhá­borodást okozott. Jadranka Kosor kormányfő elfogadhatatlannak ítélte a döntést. ul Alkotmányozási igen-nem tüntetések Sólyom: Magyarország európai demokrácia marad Alkotmányos egyenlőséget - olvasható a tüntetők tábláján, akik szép számmal összegyűltek tegnap kora este a Kossuth térre vezető utcákon Nem támogatja a szabad vasárnapot a Fidesz nem támogatja a Fidesz- frakció a KDNP szabad va­sárnapról szóló törvényja­vaslatát - értesült a Ma­gyar Nemzet. Azért utasítja el a javaslatot, mert egy háttértanulmány szerint a szabad vasárnap bevezeté­se munkahelyek tízezreit veszélyeztetné. Alamizsnának tartják a kártérítést japánban kártérítésként mintegy 12 ezer dollárt fi­zet a veszélyeztetett 30 ki­lométeres körzetből kitele­pített 50 ezer családnak a fukusimai atomerőművet üzemeltető vállalat. A kár­térítés így 50 milliárd jen, de az érintettek ezt ala­mizsnának tartják. Hatósági áras a távhő a lakosság és a külön ke­zelt intézmények távhőszol­gáltatási díját és a távhő- szolgáltatónak értékesített hő árát a továbbiakban - csakúgy mint a földgáz és a villamos energia esetében - az energiapolitikáért fele­lős miniszter, Fellegi Tamás rendeletben állapítja majd meg. A kormányzatnak to­vábbra sincs beleszólása az egyes társaságok üzletpoli­tikai kedvezményeinek ala­kításába. Első ízben a Ma­gyar Energia Hivatal au­gusztus 31-ig tesz javasla­tot az árakról a nemzeti fej­lesztési miniszter számára. Fellegi: Saját döntés lesz Az alkotmányozás folya­mata ellen tüntettek civi­lek a Parlament előtt. A Fidesz szerint az ellen­zékhez köthető értelmisé­giek zsigeri elutasításáról van szó. Vég Márton Bár tegnap elindult a nagy tünteté­sekkel színesített hosszú hétvége, hétfőn várhatóan mégis megsza­vazza a parlament az ország új alaptörvényét, amelynek számos olyan eleme van, amely hatással le­het minden magyar állampolgár életére. Lapzártakor még tartott a civüek demonstrációja az alkotmá­nyozási folyamat ellen a budapesti Kossuth téren. Szónokaik azt kifo­gásolták: az elfogadásra váró alap­törvény zavaros, számos ponton módot teremt a szabadságjogokat korlátozó intézkedésekre, és lehető­séget nyit a hatalom gyakorlóinak esetleges önkényeskedéseíre. „Az emberek többsége nem te­kintette valódi beleszólási lehető­ségnek az új alkotmánnyal kap­csolatban kiküldött nemzeti kon­zultációs kérdőíveket” - derült ki a Medián friss kutatásából, s hogy változatlanul nagy többségben vannak azok, akik szerint népsza­vazással kellene szentesíteni az új alaptörvényt. A megkérdezettek 57 százaléka úgy véli, hogy nem lenne szabad életbe léptetni olyan alaptörvényt, amelyet egyedül a kormányoldal szavaz meg. „A végleges változat még nem készült el, az azonban bizonyos, hogy Magyarország az új alkot­mány elfogadásával is európai de­mokrácia marad” - szögezte le Sólyom László a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német FENYEGETÉST JELENT OZ UtlÍÓ egyes alapértékeire a magyar alkotmány tervezete, nem volt elég idő a vitára - vélte pénte­ken az Európai Parlament li­berális képviselőcsoportja. Az új alkotmány szövegét jut­tassák el az Európai Bizott­sághoz értékelésre, nem sért-e alapjogokat - mondták. konzervatív napilapnak adott in­terjújában. A volt köztársasági el­nök úgy látja: az alapvető jogok­kal foglalkozó fejezet semmiképp nincs az európai átlag alatt, ám vannak kritikát érdemlő részek. Különösen fájónak nevezte az Al­kotmánybíróság ellenőrző lehető­ségeinek korlátozását „A tényle­ges alkotmányszöveg mindazo­náltal a közös európai alkotmá­nyos hagyományokon alapul” - hangsúlyozta Sólyom László. Megszólalt Mádl Ferenc volt államfő is a konzervatív svájci Neue Zürcher Zeitung hasábja­in. Úgy fogalmazott, már régen korábban jósé barroso, az Európai Bizottság elnöke azt hangsúlyozta: az alkotmányo­zás folyamata az EU-ban teljes egészében egy-egy ország la­kosságára és intézményeire tartozik. De hozzátette: min­den EU-tagország számára kö­telezettség a közös uniós érté­kek tiszteletben tartása. megérett az idő arra, hogy a ma­gyar demokrácia megalkossa sa­ját alkotmányát. „Kényszer nem áll fenn, de azt már jóval kevés­bé lehet állítani, hogy egy új al­kotmány létrehozása történelmi­leg nem szükségszerű” - vélte. A Fidesz szerint pedig az áll a tüntetések hátterében, hogy az el­lenzékhez köthető értelmiségiek zsigerből elutasítják az új alaptör­vényt csak azért, mert az Orbán- kormány alatt születik meg. „A kormányfő beváltotta, amit ígért a választási kampányban: új alkot­mányt kap az ország, ezért politi­kai értelemben sem illegitim a most készülő alaptörvény. Annál inkább az ellenzék magatartása az, mivel egy szóval sem jelezték, hogy ők alkotmányozás helyett szabadságra mennek” - fogalma­zott Gulyás Gergely, az előkészítő parlamenti eseti bizottság fldeszes alelnöke. Mások mellett ő is em­léklapot fog kapni a Civil Összefo­gás Fórumtól, ugyanis a szervezet így szeremé megköszönni azok­nak a képviselőknek a munkáját, akik részt vettek az alkotmányo­zásban és el is fogadták az új alkot­mányt A holokauszt áldozataira emlékeznek a Terror Házánál Már pénteken megkezdődtek a megemlékezések a holokauszt magyarországi áldozataira. Mivel az emléknap április 16-ra szom­batra esik, a zsidó vallás előírá­saira való tekintettel tegnap és vasárnap tartanak több progra­mot. Budapesten a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban is volt megemlékezés, ahol Ormos Mária történész mondott beszé­det, majd Iványi Gábor metodista lelkész és Fekete László mondott imát, illetve kaddist. Vasárnap kerül sor a Terror Háza Múzeum megemlékezésé­re: Kövér László, az Országgyű­lés elnöke mond beszédet, s elin­dul a 9. Élet Menete. A magyarországi zsidók get­tókba zárása 1944. április 16-án kezdődött Kárpátalján. Ezt kö­vette ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk, ahol több százezer vidéki zsidót gyilkoltak meg. ■ Nincs bizonyíték Rózsa-Fiores fegyvereire A bolíviai ügyészség minden bi­zonyítékát megcáfolta az egyik ügyvéd az úgynevezett terrorista csoport ügyében folyó meghall­gatáson Cochabamba városban - nyilatkozta Lukács Csaba, aki a Baptista Szeretetszolgálat mun­katársaként van jelen. Az ügynek Tóásó Előd szemé­lyében magyar vádlottja is van. Alberto Morales ügyvéd, a dús­gazdag Santa Cruz-i vállalkozó például felmutatott a bíróságon egy levelet. Ebből kiderült, hogy az ügyészség alacsonyabb ran­gú beosztottjai kétségbeesetten panaszkodtak feletteseiknek, hogy nem tudtak ilyen bizonyí­tékok alapján az elvárt eredmé­nyeket felmutatni. Az is kiderült, az ügyészség nem tudja bizonyí­tani, hogy a szállodában találták meg a néhai Rózsa-Fiores Eduardo vezette csoport tagjai­nak állítólagos fegyvereit. ■ Barroso: Kötelező az EU-értékek betartása Semmisség: csak 22 ügyet érint a törvény Vona Gábor: Nincs félelemérzet a cigányokban hajdúhadház A Jobbik elnöke temetésen vett részt és békés nagygyűlésre készül vasárnap 22 embert érinthet a semmissé­gi törvény, náluk fordulhatott elő, hogy csak rendőri jelenté­sek alapján ítélték el őket a 2006-ban. A Legfőbb Ügyészség előzetesen vizsgálta meg azokat az ügyeket, amelyeket a sem­misségi törvény érinthet. „Nem zárható ki, hogy utóbb kétséges­sé váló rendőri vallomások alap­ján került sor bírósági marasz­taló döntés meghozatalára” - rögzítik. A Fővárosi Főügyész­ség 31 ügyet terjesztett fel, de 9 esetben a rendőri vallomásokon kívül egyéb bizonyíték is alátá­masztotta az ítéletet. A fideszes Balsai István javaslatára elfoga­dott törvény a 2006-os zavargá­sok elítéltjeit rehabilitálná. ■- Hajdúhadházon kedd óta jár- őrözik a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület Ön miért ment le teg­nap a településre? - kérdeztük Vona Gábort, a Jobbik elnökét.- Egy temetésre mentem mint magánember. Egy idős, 81 éves hadházi asszonyt és a hatvanéves fiát még januárban támadták meg betörők. Az asszony néhány nappal ezelőtt halt bele a sérülé­seibe. Vasárnap azonban már hi­vatalosan is visszatérek Hajdú- hadházra, a nagygyűlésre. Békés demonstrációra készülünk.- Úgy tudni, nemkívánatos személlyé nyilvánították Pintér Sándort. Ezt hogy gondolják?- Ennek az az oka, hogy a A rablótámadás áldozatának temetése. Vona állítja, sok a támogatója belügyminiszter törvényi alap nélkül szólította föl a polgárőr egyesületet a településről való távozásra. Néhány óra alatt kétezer támogató aláírást gyűj­töttek össze a településen, ami azt bizonyítja, hogy a helyi la­kosság szimpatizál a polgár­őrökkel.- A cigányok is?- Hiába írja azt a média egy ré­sze, hogy a romák rettegnek, ez nem igaz. Nem tapasztaltam fé­lelemérzetet a cigányokban...- ...jogvédők viszont igen...- ...én úgy tudom, hogy ci­gányemberek is csatlakoztak az aláírásgyűjtéshez.- Mi lesz vasárnap után?- Vasárnapig tart a járőrszol­gálat. A híresztelések szerint utána a belügy műveleti terület­té nyilváníthatja a települést. Ez gyurcsányista módszer lenne.- Miért éppen mostanra időzí­tették országmentő program­juk bemutatását?- A Széli Kálmán-terv újabb megszorítások elé állítja az or­szágot. A Jobbik IV. Béla-terve vi­szont azt mondja, a megélhetési gyermekvállalással le kell szá­molni. A családi pótlékot a 3. gyermektől fölfelé adókedvez­ménnyé alakítanánk, folyósítá­sát pedig az édesanya 19. betöl­tött életévéhez kötnénk. ■ V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents