Tolnai Népújság, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-15 / 88. szám

2011. ÁPRILIS 15., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG EGYHÁZI TÜKÖR Udvardy György húsvétüor veszi át az egyházmegye kormányzását Dalokban vallja meg hitét ifjúsági találkozó Nagymaroson négyezer fiatal szokott összejönni Mint arról már beszámoltunk, XVI. Benedek pápa Udvardy Györgyöt, ez ideig marazanae-i címzetes püspököt, esztergom- budapesti segédpüspököt pécsi megyés püspökké nevezte ki. Az új főpásztor április 25-én, húsvéthéfőn délelőtt 10 órakor ünnepélyes szentmise kereté­ben veszi át az egyházmegye kormányzását a pécsi baziliká­ban - tudatja a Magyar Katoli­kus Püspöki Konferencia Titkár­ságának közleménye. Udvardy György 1960. május 14-én született Balassagyarma­ton. 1985. június 15-én szentel­ték pappá Esztergomban. 1985- től káplán volt Érsekvadkerten, majd 1988-tól 1990-ig Csitáron plébánosként szolgált. 1990 és 1993 között Rómában folytatott tanulmányokat. 1993-tól 2003- ig hitoktatási felügyelő. 1997-2004 között a PPKE Hit- tudományi Kar Levelező Tago­zatának tanára, és 1998-tól a PPKE Hittudományi Karának docense 2004-ig. Ugyanezen időben a Társadalmi-Oktatási- Kulturális Szakterület püspöki helynöke. 1999-ben pápai káp­lán címet kapott. 2000-től az Esztergomi Hittudományi Főis­kola tanára. 2003-04-ben plé­bános Budapest-Erzsébetváros- ban. 2003-tól érseki általános helynök és vagyonkezelő az Esz- tergom-Budapesti Főegyházme­gyében, valamint 2004-től az Országos Hitoktatási Bizottság elnöke. 2004. január 24-én marazanae-i c. püspökké és esztergom-budapesti segédpüs­pökké nevezte ki a pápa. 2004. február 21-én szentelték püs­pökké Esztergomban. ■ Udvardy György megyés püspök A tamási könyvtárban találkozott a közönséggel Sillye Jenő. Vallásos témájú dalait már sokfelé éneklik a katolikus közösségek Egyházi dalok szerzője Sillye Jenő. Gitáros srác­ként tűnt fel plébániákon, katolikus ifjúsági találko­zókon a hatvanas évek kö­zepén. Dalait ma már az egész Kárpát-medencében ismerik, éneklik. Wessely Gábor Egy NDK-gyártmányú gitárral, 16 évesen kezdte zenészi pálya­futását Sillye Jenő. Első dalát 22 évesen írta. A ma 64 éves dal­szerző Tamásiban beszélt pályá­járól és hitéről. A Tolna megyei városba a Keresztény Értelmisé­giek Szövetségének meghívásá­ra érkezett. A helyi csoport nevé­ben Firbás Nándor elnök kö­szöntötte. A könyvtárban több mint százan hallgatták dalait és hitvallását. Amikor másokat hatalmába kerített a rock, ő vallásos témá­jú dalokat írt. Katolikus ifjúsági rendezvényeken lépett fel, elein­te egyedül, később már a zene­karával. A nagymarosi találko­zó az ország legnagyobb ilyen eseményévé fejlődött. Négyezer fiatalt vonz egy évben kétszer, | májusban és októberben. £ A dalok megmagyarázhatat­lan módon, titkos csatornákon terjedtek. A rendszerváltás előtt csupán egy hanglemeze jelent meg Sillye Jenőnek, mégis min­denütt ismerték a műveit, ahova ment fellépni, kérés nélkül is ve­le együtt énekelték a refréneket. Magnókazettákon sokszorosítva eljutottak a Sillye-dalok a határa­inkon túl élő magyarokhoz is. Amikor a fordulatot követően először meghívták Erdélybe, ott már közismertek voltak az álta­la szerzett vallásos énekek. Az évek során mintegy 350 dalt írt. Nem tekinti magát fre­netikus képességű előadónak vagy zeneszerzőnek; egyszerű­en csak teszi azt, amiről úgy ér­zi, hogy a feladata. Kapott bírá­latot is jócskán, de ezzel kap­csolatosan azt mondja, hogy akinek a Jóisten több talentu­mot adott, mint neki, az örül­sillye JENŐ 1947-ben született Budapesten. Egyházi dalokat kezdett komponálni, előadni, gitárkísérettel Legkedvezőbb fogadtatásra Nagymaroson talált, ahol 1978-tól rendsze­resen részt vesz a katolikus ifjúsági találkozókon. A leg­nagyobb közönség, több tíz­főn, és szolgálja az embereket tehetsége szerint. Öt gyermeke van és hét uno­kája Sillye Jenőnek. Három fia rendszeresen együtt zenél vele. Úgy gondolja, hogy dalokkal, szavakkal is lehet hatni az em­berekre, de a legfontosabb a példaadó életvitel. Épp ezért tartja bölcs dolognak, hogy a püspöki kar meghirdette A csa­lád évét. Mert - megítélése szerint - ha vala­mit, hát ezt fennhangon kell „reklámozni”! Miközben azok, akik manipulálják a világot, nagyszájjal hirdetik a pénz, a halál kultúráját, a kereszté­nyek sem maradhatnak csend­ben. Nekik még hangosabban kell hirdetniük az élet kultúrá­ezer ember előtt a pápaláto­gatáskor játszott a Népstadi­onban. házas, öt gyermeke és hét unokája van. Munkásságát, többek között Pro Ecclesia Hungáriáé díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével ismerték el. ját. Az Istenhez tartozó ember örök életbe vetett hitét. Minden egy francia dallal kez­dődött. Egy Magyarországra be­csempészett magnószalagról, a hatvanas évek derekán, Lucien Aimé Duval jezsuita atya vallá­sos sanzonja szólt. „A Mester visszatér, a Mester visszatér, ha igazán boldog akarsz lenni, találkoznod kell Ve­le!” Ez adta a kezdő lökést Sillye Jenőnek: igen, ő is így szeretne szólni az emberekhez. A diktatúra idején semmiféle támogatásra nem számíthatott; még az egyházon belül is sokan ellenezték, hogy a gitárt beengedjék a templomba. Közösségi termekben és plébá­niakertekben zenélt. Egerben volt egy nagyobb áttörés a hetve­nes évek elején, amikor sok pap összegyűlt, s azt vitatták meg, hogyan lehetne megszólítani a fiatalokat. Sillye Jenőt is meghív­ták a barátaival. Énekeltek a ren­dezvényen és szóban is tanúsá­got tettek hitükről. Azt követően már az egész országból kaptak meghívásokat, a rendszerváltás után pedig a határainkon túli magyarlakta területekről is. A dalok mindenütt megelőzték őket. Már akkor ott voltak, ami­kor ők még nem mehettek. A pápalátogatáskor Is fellépett, a Népstadionban ■ Mindennél fontosabb a példaadó élet­vitel. A templom kupolájáért „ütik a tojást" szoiSZÁf® Az „Összefogás a belvárosi templomért” akció keretében „tojásütő” zenés, táncos rendezvényt szervez a szekszárdi katolikus egyház- község és az alsóvárosi katoli­kus közhasznú egyesület ápri­lis 24-én, húsvétvasárnap 20- tól hajnali kettőig a plébánia közösségi házában. A bátyus bálon nem szednek belépődí­jat, de szívesen fogadnak ado­mányokat, a belvárosi templom kupolájának felújítására, (gy) Hosszú zarándokújáról számolt be tolna Közel nyolcszáz kilo­méteres zarándokút az El Camino, amit a tolnai Sza- kály Árpádné két részletben tett meg. Spanyolországi út­járól filmvetítéssel egybekö­tött élménybeszámolót tar­tott a keresztény értelmiségi­ek összejövetelén. A rendez­vény április 13-án volt a tol­nai zeneiskola hangverseny- termében. (wg) A lelki egészségről is beszél Levente Péter szekszárd Módszertani be­mutatóórát tart Levente Péter, egykori szekszárdi általános iskolájában. Szó lesz a lelki egészségről, az egyéniségről, a személyiségről, és egy kaca­gókoncert is színesíti a prog­ramot. A Szent József katoli­kus iskola április 20-i rendez­vénysorozatának bizonyos ré­szeire külső érdeklődők is be­mehetnek. (wg) Húsvéti kiállítás nyílik Decsen a Faluházban decs A decsi önkormányzat, a római katolikus és a refor­mátus egyházközség az idén is megrendezi a hagyomá­nyos húsvéti kiállítást. Az áp­rilis 17-én, virágvasárnap 18 órakor a Faluházban nyíló tárlaton az ART ’999 művé­szei mutatkoznak be. Közre­működik Decsi Kiss János képzőművész, újságíró, ün­nepi köszöntőt Biczó Ernő decsi polgármester, húsvéti örömhírt Kürtösi Krisztián kakasdi plébános mond - tudtuk meg Kocsis László di­akónustól. (gy) Továbbiak a TEOLhu hírportálon Püspökök, papok búcsúztatták tolnán szolgált Utolsó éveit Szekszárdon töltötte Nem a család van válságban püspöki üzenet Merjünk boldog házasságról álmodni Bíró László püspök búcsúztatta Lendvai István apátplébánost a szekszárd-újvárosi temetőben. Lendvai István aktív papi pályá­ját Tolnán fejezte be, öt éve. Ne­véhez kötődik a tolnai templom teljes felújítása. Előtte más tele­püléseken is szolgált, leginkább talán Tengelichez kötődött. Utol­só éveit Szekszárdon töltötte. Búcsúztatásán mintegy 25 pap és 150 hívő vett részt Gyászmisét Szekszárdon, az újvárosi temp­lomban mondtak érte. A búcsú­zok között ott volt Mayer Mihály nyugalmazott megyés püspök, Bacsmai László jelenlegi, Farkas Béla egykori szekszárdi plébános és Kirsch János újvárosi diakónus. Lendvai István 80 évet élt ■ W. G. Bíró László püspök búcsúztatta az elhunyt apátplébánost Nem a család, az ember van vál­ságban, szögezte le Bíró László tábori püspök, a Magyar Katoli­kus Püspöki Kar családreferen­se Szekszárdon, a PTE Illyés Gyula Főiskolai Karán A család éve: 2011. címmel tartott elő­adásán. Mint mondta, az Európai Uni­óban, ha szóba kerül a család, akkor csak pragmatikus szem­pontokról beszél a politika, a csökkenő születésszám követ­kezményeiről, az elöregedésről, a munkaerőhiányról, a nyugdíj- rendszer összeomlásáról. Csak a családról, mint önértékről nem esik szó. Pedig a család örömhír, evangélium, amit ün­nepelni kell. A házasságon alapuló család­nak ugyanis nincs semmilyen alternatívája, a ma olyannyira favorizált élettársi kapcsolat nem az. A kutatások szerint fe­leannyi gyerek születik itt, mint a házasságokban, ráadásul az ■ A házasságon alapuló családnak nincs alternatívája. együttélés időtartama is jóval rövidebb, átlagban három évig tartanak az efféle kapcsolatok. Az individualista lét győz, két önzés találkozik, csökken a há­zasodási kedv, egyre többen és többen élnek élettársi kapcso­latban. Ugyanakkor gazdátlanok a párkapcsolatban élők, senki nem segít nekik abban, mit kell tenniük, hogyan kell kezelni a konfliktusokat. Hogy egymás­ban gazdagodni kell, nem pedig egymás mellett élni. Nem sza­bad beérni egy csonka ember­képpel. Tudunk-e az érzések szintjén kommunikálni egy­mással, ezen múlik a jó házas­ság, az igazi az egymásban lét, hangzott el. A család éve programjainak célja: ünnepelni a családot. Fel- ragyogtatni a család felelőssé­gét, szeretetet kelteni iránta, tu­datosítani, hogy a család pótol­hatatlan érték, hangsúlyozta a püspök. ■ F. Kováts É. i i

Next

/
Thumbnails
Contents