Tolnai Népújság, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-15 / 88. szám
2011. ÁPRILIS 15., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG EGYHÁZI TÜKÖR Udvardy György húsvétüor veszi át az egyházmegye kormányzását Dalokban vallja meg hitét ifjúsági találkozó Nagymaroson négyezer fiatal szokott összejönni Mint arról már beszámoltunk, XVI. Benedek pápa Udvardy Györgyöt, ez ideig marazanae-i címzetes püspököt, esztergom- budapesti segédpüspököt pécsi megyés püspökké nevezte ki. Az új főpásztor április 25-én, húsvéthéfőn délelőtt 10 órakor ünnepélyes szentmise keretében veszi át az egyházmegye kormányzását a pécsi bazilikában - tudatja a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkárságának közleménye. Udvardy György 1960. május 14-én született Balassagyarmaton. 1985. június 15-én szentelték pappá Esztergomban. 1985- től káplán volt Érsekvadkerten, majd 1988-tól 1990-ig Csitáron plébánosként szolgált. 1990 és 1993 között Rómában folytatott tanulmányokat. 1993-tól 2003- ig hitoktatási felügyelő. 1997-2004 között a PPKE Hit- tudományi Kar Levelező Tagozatának tanára, és 1998-tól a PPKE Hittudományi Karának docense 2004-ig. Ugyanezen időben a Társadalmi-Oktatási- Kulturális Szakterület püspöki helynöke. 1999-ben pápai káplán címet kapott. 2000-től az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára. 2003-04-ben plébános Budapest-Erzsébetváros- ban. 2003-tól érseki általános helynök és vagyonkezelő az Esz- tergom-Budapesti Főegyházmegyében, valamint 2004-től az Országos Hitoktatási Bizottság elnöke. 2004. január 24-én marazanae-i c. püspökké és esztergom-budapesti segédpüspökké nevezte ki a pápa. 2004. február 21-én szentelték püspökké Esztergomban. ■ Udvardy György megyés püspök A tamási könyvtárban találkozott a közönséggel Sillye Jenő. Vallásos témájú dalait már sokfelé éneklik a katolikus közösségek Egyházi dalok szerzője Sillye Jenő. Gitáros srácként tűnt fel plébániákon, katolikus ifjúsági találkozókon a hatvanas évek közepén. Dalait ma már az egész Kárpát-medencében ismerik, éneklik. Wessely Gábor Egy NDK-gyártmányú gitárral, 16 évesen kezdte zenészi pályafutását Sillye Jenő. Első dalát 22 évesen írta. A ma 64 éves dalszerző Tamásiban beszélt pályájáról és hitéről. A Tolna megyei városba a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének meghívására érkezett. A helyi csoport nevében Firbás Nándor elnök köszöntötte. A könyvtárban több mint százan hallgatták dalait és hitvallását. Amikor másokat hatalmába kerített a rock, ő vallásos témájú dalokat írt. Katolikus ifjúsági rendezvényeken lépett fel, eleinte egyedül, később már a zenekarával. A nagymarosi találkozó az ország legnagyobb ilyen eseményévé fejlődött. Négyezer fiatalt vonz egy évben kétszer, | májusban és októberben. £ A dalok megmagyarázhatatlan módon, titkos csatornákon terjedtek. A rendszerváltás előtt csupán egy hanglemeze jelent meg Sillye Jenőnek, mégis mindenütt ismerték a műveit, ahova ment fellépni, kérés nélkül is vele együtt énekelték a refréneket. Magnókazettákon sokszorosítva eljutottak a Sillye-dalok a határainkon túl élő magyarokhoz is. Amikor a fordulatot követően először meghívták Erdélybe, ott már közismertek voltak az általa szerzett vallásos énekek. Az évek során mintegy 350 dalt írt. Nem tekinti magát frenetikus képességű előadónak vagy zeneszerzőnek; egyszerűen csak teszi azt, amiről úgy érzi, hogy a feladata. Kapott bírálatot is jócskán, de ezzel kapcsolatosan azt mondja, hogy akinek a Jóisten több talentumot adott, mint neki, az örülsillye JENŐ 1947-ben született Budapesten. Egyházi dalokat kezdett komponálni, előadni, gitárkísérettel Legkedvezőbb fogadtatásra Nagymaroson talált, ahol 1978-tól rendszeresen részt vesz a katolikus ifjúsági találkozókon. A legnagyobb közönség, több tízfőn, és szolgálja az embereket tehetsége szerint. Öt gyermeke van és hét unokája Sillye Jenőnek. Három fia rendszeresen együtt zenél vele. Úgy gondolja, hogy dalokkal, szavakkal is lehet hatni az emberekre, de a legfontosabb a példaadó életvitel. Épp ezért tartja bölcs dolognak, hogy a püspöki kar meghirdette A család évét. Mert - megítélése szerint - ha valamit, hát ezt fennhangon kell „reklámozni”! Miközben azok, akik manipulálják a világot, nagyszájjal hirdetik a pénz, a halál kultúráját, a keresztények sem maradhatnak csendben. Nekik még hangosabban kell hirdetniük az élet kultúráezer ember előtt a pápalátogatáskor játszott a Népstadionban. házas, öt gyermeke és hét unokája van. Munkásságát, többek között Pro Ecclesia Hungáriáé díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével ismerték el. ját. Az Istenhez tartozó ember örök életbe vetett hitét. Minden egy francia dallal kezdődött. Egy Magyarországra becsempészett magnószalagról, a hatvanas évek derekán, Lucien Aimé Duval jezsuita atya vallásos sanzonja szólt. „A Mester visszatér, a Mester visszatér, ha igazán boldog akarsz lenni, találkoznod kell Vele!” Ez adta a kezdő lökést Sillye Jenőnek: igen, ő is így szeretne szólni az emberekhez. A diktatúra idején semmiféle támogatásra nem számíthatott; még az egyházon belül is sokan ellenezték, hogy a gitárt beengedjék a templomba. Közösségi termekben és plébániakertekben zenélt. Egerben volt egy nagyobb áttörés a hetvenes évek elején, amikor sok pap összegyűlt, s azt vitatták meg, hogyan lehetne megszólítani a fiatalokat. Sillye Jenőt is meghívták a barátaival. Énekeltek a rendezvényen és szóban is tanúságot tettek hitükről. Azt követően már az egész országból kaptak meghívásokat, a rendszerváltás után pedig a határainkon túli magyarlakta területekről is. A dalok mindenütt megelőzték őket. Már akkor ott voltak, amikor ők még nem mehettek. A pápalátogatáskor Is fellépett, a Népstadionban ■ Mindennél fontosabb a példaadó életvitel. A templom kupolájáért „ütik a tojást" szoiSZÁf® Az „Összefogás a belvárosi templomért” akció keretében „tojásütő” zenés, táncos rendezvényt szervez a szekszárdi katolikus egyház- község és az alsóvárosi katolikus közhasznú egyesület április 24-én, húsvétvasárnap 20- tól hajnali kettőig a plébánia közösségi házában. A bátyus bálon nem szednek belépődíjat, de szívesen fogadnak adományokat, a belvárosi templom kupolájának felújítására, (gy) Hosszú zarándokújáról számolt be tolna Közel nyolcszáz kilométeres zarándokút az El Camino, amit a tolnai Sza- kály Árpádné két részletben tett meg. Spanyolországi útjáról filmvetítéssel egybekötött élménybeszámolót tartott a keresztény értelmiségiek összejövetelén. A rendezvény április 13-án volt a tolnai zeneiskola hangverseny- termében. (wg) A lelki egészségről is beszél Levente Péter szekszárd Módszertani bemutatóórát tart Levente Péter, egykori szekszárdi általános iskolájában. Szó lesz a lelki egészségről, az egyéniségről, a személyiségről, és egy kacagókoncert is színesíti a programot. A Szent József katolikus iskola április 20-i rendezvénysorozatának bizonyos részeire külső érdeklődők is bemehetnek. (wg) Húsvéti kiállítás nyílik Decsen a Faluházban decs A decsi önkormányzat, a római katolikus és a református egyházközség az idén is megrendezi a hagyományos húsvéti kiállítást. Az április 17-én, virágvasárnap 18 órakor a Faluházban nyíló tárlaton az ART ’999 művészei mutatkoznak be. Közreműködik Decsi Kiss János képzőművész, újságíró, ünnepi köszöntőt Biczó Ernő decsi polgármester, húsvéti örömhírt Kürtösi Krisztián kakasdi plébános mond - tudtuk meg Kocsis László diakónustól. (gy) Továbbiak a TEOLhu hírportálon Püspökök, papok búcsúztatták tolnán szolgált Utolsó éveit Szekszárdon töltötte Nem a család van válságban püspöki üzenet Merjünk boldog házasságról álmodni Bíró László püspök búcsúztatta Lendvai István apátplébánost a szekszárd-újvárosi temetőben. Lendvai István aktív papi pályáját Tolnán fejezte be, öt éve. Nevéhez kötődik a tolnai templom teljes felújítása. Előtte más településeken is szolgált, leginkább talán Tengelichez kötődött. Utolsó éveit Szekszárdon töltötte. Búcsúztatásán mintegy 25 pap és 150 hívő vett részt Gyászmisét Szekszárdon, az újvárosi templomban mondtak érte. A búcsúzok között ott volt Mayer Mihály nyugalmazott megyés püspök, Bacsmai László jelenlegi, Farkas Béla egykori szekszárdi plébános és Kirsch János újvárosi diakónus. Lendvai István 80 évet élt ■ W. G. Bíró László püspök búcsúztatta az elhunyt apátplébánost Nem a család, az ember van válságban, szögezte le Bíró László tábori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar családreferense Szekszárdon, a PTE Illyés Gyula Főiskolai Karán A család éve: 2011. címmel tartott előadásán. Mint mondta, az Európai Unióban, ha szóba kerül a család, akkor csak pragmatikus szempontokról beszél a politika, a csökkenő születésszám következményeiről, az elöregedésről, a munkaerőhiányról, a nyugdíj- rendszer összeomlásáról. Csak a családról, mint önértékről nem esik szó. Pedig a család örömhír, evangélium, amit ünnepelni kell. A házasságon alapuló családnak ugyanis nincs semmilyen alternatívája, a ma olyannyira favorizált élettársi kapcsolat nem az. A kutatások szerint feleannyi gyerek születik itt, mint a házasságokban, ráadásul az ■ A házasságon alapuló családnak nincs alternatívája. együttélés időtartama is jóval rövidebb, átlagban három évig tartanak az efféle kapcsolatok. Az individualista lét győz, két önzés találkozik, csökken a házasodási kedv, egyre többen és többen élnek élettársi kapcsolatban. Ugyanakkor gazdátlanok a párkapcsolatban élők, senki nem segít nekik abban, mit kell tenniük, hogyan kell kezelni a konfliktusokat. Hogy egymásban gazdagodni kell, nem pedig egymás mellett élni. Nem szabad beérni egy csonka emberképpel. Tudunk-e az érzések szintjén kommunikálni egymással, ezen múlik a jó házasság, az igazi az egymásban lét, hangzott el. A család éve programjainak célja: ünnepelni a családot. Fel- ragyogtatni a család felelősségét, szeretetet kelteni iránta, tudatosítani, hogy a család pótolhatatlan érték, hangsúlyozta a püspök. ■ F. Kováts É. i i