Tolnai Népújság, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-15 / 88. szám
4 A NAP TÉMÁJA TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. ÁPRILIS 15., PÉNTEK közművelődés Vélhetően többen is igényelnék, hogy gyakrabban jussanak el könyvtárba, színházba, moziba, vagy vegyenek részt kulturális rendezvényeken, mint ahányan ezt meg is teszik. Az idő és főleg a pénz azonban nagy úr AZ INGYENES PROGRAMOK VONZÓBBAK Általában sajnos a kultúra az első, ami megsínyli az emberek pénztelenségét. Az elmúlt évek gazdasági, társadalmi nehézségei is megtették a hatásukat, többek között ez is kiderül a Központi Statisztikai Hivatal 2009-es közművelődési helyzetképéből. Hargitai Éva A legolcsóbb művelődési forrás a könyvtár, azaz a könyvek, filmek, zenei CD-k kölcsönzése. Tolna megye adottságai az adatok szerint ebből a szempontból jók, a régióban a legjobbak, hiszen a megye szinte minden településén működik kisebb-na- gyobb bibliotéka. Az adatokból az is kiderül, hogy a könyvtári egységekkel való ellátottság, azaz a kölcsönözhető tartalmak 1000 főre eső száma is meghaladja az országos átlagot. Egyéb mutatók tekintetében azonban már nem áll ilyen jól a megye, azaz úgy tűnik, hogy a kedvező adottságokkal viszonylag kevesen, a régióban a legkevesebben élnek. Tolnában például ezer lakosra 2103 kikölcsönzött tartalom jut, ez annyit jelent, ha mindenki be lenne iratkozva, évente 2-3 dokumentumot kölcsönözne. A beiratkozott olvasók természetesen kevesebben vannak a teljes lakosságnál, ám így is hátul kullog a megye a régióban az egy olvasóra jutó kölcsönzések számát tekintve, amely mindössze átlagosan 16. Tavaly nyáron a Múzeumok Éjszakája változatos programkínálata is szép számmal vonzott látogatókat a Wosinsky Mór megyei múzeumba Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár tavaly közel 3193 beiratkozott taggal bírt, akik 22 862 alkalommal kölcsönöztek összesen 92 984 dokumentumot - tájékoztatta lapunkat Liebhauser János igazgató. Hozzátette, ezek a számok némi ingadozástól eltekintve az elmúlt években is hasonlóan alakultak. A beiratkozottak lakossághoz viszonyított aránya nagyságrendileg megfelel az országos átlagnak, ami a települések lakosságának általában 10 százalékát jelenti. Az olvasóköA kulturális rendezvények száma és látogatottsága (2009) Rendezvények száma Baranya Somogy Tolna kiállítások 546 320 280 művészeti események 1489 537 2531 szórakoztató rendezvények 1168 862 385 közösségi rendezvények 2091 1624 810 Látogatók száma kiállítások 448 173 144 827 127 165 művészeti események 403 540 108 801 216 745 szórakoztató rendezvények 262 552 240 009 127 826 közösségi rendezvények 335 602 213 045 156 026 FORRÁS: WWW.KSH.HU zönség egyik jellemző sajátossága, hogy a legtöbben praktikus okok, például tanulás miatt veszik igénybe a szolgáltatásokat, és a nyugat-európainál alacsonyabb azok aránya, akik a bibliotékát szórakozásra is használják. Szintén jellemző, és összefügg az előbbiekkel, hogy az aktív közép- korosztály ér rá a legkevésbé igénybe venni a szolgáltatásokat. Sajnos az is nehezíti a helyzetet, hogy egyre jellemzőbb a funkcionális analfabetizmus, sokan vannak, akik ugyan tudnak olvasni, de a szöveg értelmezése nehézséget jelent a számukra, így az olvasás inkább teher, mint kikapcsolódás. Ezen azonban változtathatna, ha többet olvasnának. A múzeumok sincsenek köny- nyű helyzetben, hiszen nagyon nehéz megmozgatni a közönséget A Wosinsky Mór Megyei Múzeumban tavaly megközelítően 16 ezer látogató fordult meg, egyébként átlagosan 14-15 ezer körül van az éves látogatószám. A 2010-es kiemelkedő eredmény a pályázati támogatással megvalósuló ingyenes programoknak volt köszönhető. - Az embereket többnyire úgy lehet bevonzani a múzeumba, hogy valamilyen ingyenes programot kínálunk - mondta Andrásné Marton Zsuzsa programszervező. Hozzátette, tavaly például nagyon népszerűek voltak a családi hétvégék és a nyári táborok. A látogatók között, ahogy a Wosinsky múzeum- A mozik kö- ban, úgy a megye zönsége is év- más muzeális intéz- ről évre fogy. ményeiben is magas a diákok aránya, megközelítően a fele, vagy annál valamivel több. Jellemző Tolnára, hogy 2009-ben itt ezer lakosra a régióban kiemelkedő számú múzeumi látogatás jutott, viszont a vendégek mindössze 5 százaléka vásárolt teljes árú jegyet, az ingyenes látogatók száma 87 százalékot tett ki. Tolnában 8 városban és 10 községben összesen 22 muzeális jellegű intézmény működik. Szekszárdon jelenleg nem működik mozi, de Dunafóldváron, Bölcskén, Bonyhádon, Tamásiban és Pakson is üzemeltetnek A színházak népszerűsége mit sem csökkent pozitív tendenciát mutat a régióban a színházlátogatások alakulása. Az adatok azt mutatják, hogy mind a színházak, mind az előadások, mind a nézők száma emelkedik. Tolna egy kicsit elmarad a régió másik két megyéjétől, hiszen itt az egyetlen ilyen jellegű állandó intézmény a speciális és kis befogadóképességű Magyarországi Német Színház, míg Baranyában 6 színház is várja az érdeklődőket, Somogybán pedig ott van a Csiky Gergely Színház. mmam ■ ön szerint mennyire meghatározó a pénz a kultúrafogyasztásban? Szavazzon honlapunkon / ma 16 óráig: TEOLhu / A szavazás eredményét a szombati számunkban közöljük. mozitermet. A helyi közönség azonban 2009-ben - akkor még a megyeszékhelyen is élhettek volna a lehetőséggel - nem fordult meg gyakran a helyi filmszínházakban, tíz emberre mindössze 1-2 mozilátogatás jutott. Cselenkó Erika, a paksi mozi vezetője is azt tapasztalja, hogy az átlagos nézőszám kis mértékben, de évről évre csökken. Tavaly összesen 109 filmet vetítettek, amire alkalmanként átlagosan 40-en voltak kíváncsiak. Nagyobb közönséget főleg a gyerkeknek szóló filmek vonzanak, amelyek családi programként is betervezhetőek. A mozivezető meglátása szerint most a 3D, a digitális technika az, ami még a mozikba tudja vonzani az embereket, de ez Pakson nincs, és mivel drága, a vidéki filmszínházakban, legalábbis legtöbbjükben valószínűleg nem is lesz. A közművelődési intézmények szintén jelentős szerepet játszanak a kulturális élet alakításában. Tolna megyében 2009-ben 41 településen 69 intézményt regisztráltak. Rendezvényszervezés tekintetében rendkívül aktívak, ezt mutatja, hogy a régióban itt a legmagasabb az ezer lakosra jutó programok száma, a részvételi aktivitás is viszonylag jó, egy ember átlagosan 2-3 rendezvényen jelent meg. A közösségi programok nagy részét kézműves és egyéb vásárok, bemutatók, társadalmi rendezvények, ünnepségek tették ki. Települési könyvtárak főbb adatai (2009) könyvtárak száma könyvtári egységek száma (ezer) kölcsönzött egységek száma (ezer) beiratkozott olvasók Baranya 239 1974 1053 49 871 Somogy 231 2205 1011 54 596 Tolna 109 1358 491 30 459 FORRÁS: iVMY.KSH.HU Játékos ismerkedés a hiányszakmákkal pályaválasztás A kistérségi döntőn a madocsai iskola csapata győzött Kilenc iskola diákjai meséltek a tündérekről Paks Verset írtak, filmet készítettek, totót töltöttek ki azok a csapatok, akik a paksi kistérség iskoláiból bejutottak a Mesterségem címere elnevezésű pályaválasztási vetélkedő döntőjébe, ahol játékos formában ismerkedhettek a pályaválasztás előtt álló diákok a térség hiányszakmáival. A munkaügyi központ paksi kirendeltsége és a Dél-Dunántúli Humán- erőforrás Kutató és Fejlesztő Kft. 6-7. osztályosokat várt versenyére. Az iskolákban rendezett házi fordulók legjobbjait népes szurkolótábor buzdította tegnap. A kistérségi döntőn a madocsai általános iskola csapata diadalmaskodott, második a Györ- köny-Bikács általános iskola válogatottja lett, harmadik helyen pedig a paksi Deák-iskola tanulói végeztek. Ők tárgyjutalmat is kaptak, illetve valamennyi részt vevő csapat egynapos jutalom- utazáson vesz részt. A program során értékelték az ugyanebben a témakörben hirdetett rajzpályázatot, amelyre 96 pályamű érkezett. Az első díjat Mészáros Gábor vihette haza, második Bengő Evelin, harmadik Orsós Bence lett. Mindkét kezdeményezés a paksi munkaügyi ki- rendeltség által 2008-ban indított Szakmatúrák programhoz kapcsolódik és azt szolgálja, hogy a pályaválasztás előtt álló diákok megismerjék a hiányszakmákat. ■ V. T. Sokan buzdították a versenyzőket a sportcsarnokban tamási Kilenc település általános iskolájából vettek részt az alsó tagozatosok az V. Kistérségi mesemondó versenyen Tamásiban, amelyet „Tündérkert” címmel a városi művelődési központ szervezett. A mesék tündérekről, királyfiakról, királylányokról szóltak. Ide már a legjobb mesemondók érkeztek, hiszen minden iskolában előselejtezőket tartottak. A mesemondó verseny két részben zajlott, április 6-án a 3-4. osztályosok, míg 13-án az 1-2. osztályosok mérték össze tehetségüket és felkészültségüket. A két napon összesen 41 kis előadó szerepelt a zsűri előtt. Az 1. évfolyamosoknál első helyen Gergály Barnabás végzett, második lett Pécsi Tímea, a harmadik helyet pedig holtversenyben Takács Botond és Galambos Levente szerezte meg. A 2. évfolyamon az első Ulrich Zoé lett, a helyezést meg kellett osztania Fintor Lászlóval, őket Mészáros Csilla és Orsós Dzse- nifer követte sorrendben. A 3. évfolyam diákjai közül Tanner Hunor és Huzlinger Zsófia előadása hasonló színvonalú volt, így mindketten elsők lettek, őket sorrendben Retkes Natália és Márkus Alexa Lea követték. A negyedikeseknél Jung Domonkos végzett az élen, őt Szaka Gyula és Mosonyi Roland követték. ■ R. T.
