Tolnai Népújság, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-09 / 83. szám
2011. ÁPRILIS 9., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG 3 MEGYEI TÜKÖR PROMÓCIÓ Dr. Puskás Imre: Ne csak a jogok jelenjenek meg az alaptörvényben: hanem az is, hogy ki, milyen felelősséggel tartozik a társadalom iránt Húsvéti lehet az alkotmány keretek A megye elnöke az alaptörvényről és lényegi elemeiről JEGYZET P • cmi W WESSELY nft ÜSS Mm GÁBOR A változások hajnalán indul a brigád a feketemunkára. A mikrobusz körbejárja a falut, az utcasarkokon beszállnak a jövedelemkiegészítésre vágyó munka- nélküliek. Az egyiken még a hajdani húsipari vállalat fehér zubbonya van, a másikon a közutasok narancs- sárga overállja, a harmadikon, egykori tanműhelye, a Mester Kft. zöldeskék munkásruhája, a negyediken fekete vagyonőr formaruha. Indulnak az építkezés helyszínére, a városba. A főnökük nem rossz ember, nem szélhámos, nem adócsaló, pusztán csak létezni akar. Még a mostani közterhek mellett is bizonytalan kimenetelű kaland a kisvállalkozás. A vállalási díjak nyomottak, az anyagárak nőnek, s ha bekap egy komolyabb munkavédelmi bírságot, le is húzhatja a rolót. Mégis kockáztat, hátha végre nyeresége is lesz, nem csak törleszthetetlen hitele. Szívesen adna egységes munkaruhát az embereinek, szívesen felvenné őket legálisan, állandó alkalmazottaknak, de egyelőre nincs rá keret. PEDIG tagadhatatlanok a kedvező változások. Megszűnt a gazdaság zuhanása, erősödik a forint. Ugyanakkor sokan fájlalják, hogy általában már megint nem az igazi szakemberek kerültek vezető pozíciókba, hanem a pártkatonákat váltó pártkatonák. Mások irányítják a közhivatalokat és a stratégiai fontosságú állami vállalatokat, mint eddig. Mások láttak neki a közigazgatás újabb átszervezésének, mások nevéhez fűződnek a vitatható gépkocsihasználatok és a költségtérítési botrányok, mint eddig. Mások vétik el a szavakat az útelágazódás és a balneológia terén, illetve a köztársasági elnöki hivatalban, mint eddig. És mások keresnek jól. De már megint nem én. Mi szükség van arra, hogy új alaptörvényünk legyen? A kérdésről dr. Puskás Imre kiforrott állásponttal rendelkezik. Szeri Árpád Ezt bizonyítja az is, hogy Tolna megye közgyűlésének elnöke - országgyűlési képviselői minőségében - a T. Házban is választ adott a felvetésre: mi szükség van arra, hogy új alaptörvényünk legyen?- Egy alkotmány, azaz alaptörvény meghatározza azt, hogy mit gondolunk magunkról, hogyan gondolkodunk nemzetünkről, milyen keretek között szeretnénk szervezni társadalmunkat, és milyen jövőt szánunk önmagunknak - sorolta az elnök. - A válaszokat a jelenleg hatályos, 1949. évi XX-as számmal jegyzett alkotmány kisebb részben megadta, nagyobb részben viszont nem. Ugyanakkor a jelenlegi alkotmány első bekezdése világosan jelzi annak ideiglenes jellegét. Ha pedig így van - és így van - akkor nem képes hordozni azt a küldetést, mely szükséges lenne a társadalom számára fontos, útmutatónak számító válaszok maradéktalan megadásához. Ezért gondoljuk azt, hogy most, amikor a jogszabály által meghatározott keretek között kétharmados többség fogadhat el új alkotmányt, akkor bűn lenne nem élni ezzel a lehetőséggel. Miért alaptörvény és miért nem alkotmány? Ha alkotmánynak neveznénk, akkor azzal tagadnánk a történeti alkotmány létezését. Mi az 1949. évi alkotmányt helyezzük hatályon kívül, viszont helyreállítjuk a történeti alkotmányt. Magyarországnak egyébként 1949-ig valójában nem volt írott alkotmánya, de volt A visszajelzésekből kiderült: a választópolgárok többsége nem támogatja a gyermekszám utáni pluszszavazati jogot. Dr. Puskás Imre szerint ugyanakkor nem volt minden alap nélküli az a törekvés, mely egy elöregedő társadatörténeü alkotmánya. Fontos törvények összessége - többek között az Aranybullától az ősiségen át 1848-as rendelkezésekig - alkotta meg azt a keretet, mely az ország társadalmát szervezte. Máig érvényesnek tekintjük a jogfolytonosságot, s ebben a jogfolytonos alkotmányban legfontosabb szabályozási tényező az új alaptörvény lesz. Úgy, hogy mindeközben megadjuk az előtte létező történeti alkotmánynak a feléledés lehetőségét. Ezért van jelentősége annak, hogy miért beszélünk alaptörvényről, nem pedig alkotmányról. Nagyon fontos, szemléleti-tartalmi újdonsálomban a családosok, a gyermeket vállalók érdekeit is hangsúlyosabban kívánta meg jeleníteni. A vármegye helyett pedig az elnök szerint maradhatna a megye elnevezés: úgy látta, hogy utóbbi név már gyökeret vert a köztudatban. got jelent az a megfogalmazás, hogy felelősséget vállalunk a határainkon kívül élő magyarok iránt is. Ugyancsak komoly hor- dereje van annak, hogy nemcsak jogokat rögzítünk, hanem kötelezettségeket is. Itt kapcsolódik a témakörhöz az a tény, hogy az alaptörvény megalkotásakor a nemzeti konzultáció keretében a választópolgárok kaptak egy kérdőívet. Annak kitöltésével véleményt alkothattak és megjegyzéseket tehettek. Ebben a nemzeti konzultációban több mint ki- lencszázezer ember aktívan részt vett, ez pedig nemhogy nem lebecsülendő, de nagyon is értékelendő, jelentős értékű társadalmi résztvétel. A többség egyébként egyértelműen helyeselte, hogy ne csak a szabadság megnyilvánulásai, a lehetőségek, a jogok jelenjenek meg az alaptörvényben: hanem az is, hogy ki, milyen felelősséggel tartozik a maga élete, illetve a társadalom iránt. Mert ilyen felelőssége mindenkinek van. A végleges formáját elnyerő alaptörvényt az államfő a tervek szerint húsvét hétfőjén írja alá. Ezért viselheti a Húsvéti Alkotmány nevet. HIRSAV Munkaidőn túl fizetni kell a házasságkötésekért snwoNTORNYA A képviselőtestület - az állami jogharmonizációt követve - döntött a polgármesteri hivatal munkaideje utáni házasság- kötések díjtételeiről. A hivatalban kötött házasság esetén tízezer, míg a külső helyszínen végzett szolgáltatásért huszonötezer forintot kell fizetni, (vl) Őrzik a hagyományokat, tojást festenek nagykőnyi A térség hímes- tojás-készítői, gyűjtői találkoznak ma 14 órakor a művelődési házban. A kézműves-foglalkozáson kicsik és nagyok egyaránt elsajátíthatják a tojásfestés fortélyait. A találkozót a helyi iskola tanulóinak és a felnőttnéptánccsoportnak a műsora színesíti, (vl) Konferencián volt dr. Dobos Gyula szekszárd A 60 éves levél- tárosképzésről és a 100 éve született, e képzésben fontos szerepet játszó Sinkovits István professzorról szóló rendezvényen vett részt dr. Dobos Gyula. A megyei levéltár nyugalmazott igazgatója az ELTE Bölcsészettudományi Kar meghívására utazott Budapestre, az ünnepi konferenciára. A bemutatott kötet képet ad a képzés hat évtizedéről, és alapadatokat közöl a végzettekről. A több száz levéltáros közül Tolna megyéből összesen 3 szerzett diplomát ezen a szakon. A már elhunyt Károly István 1983-ban, dr. Dobos Gyula 1987-ben és Cserna Anna 1993-ban. (szá) Dr. Dobos Gyula Továbbiak a TE0L.hu hírportálon ■ Megadjuk a történeti alkotmánynak a feléledés lehetőségét. Ami a nemzeti konzultáció alapján kimaradt Kiáltás a harci alsó tagozatos diákok legszebb kézművesmunkáit csodálhatja meg a nagyérdemű április végéig Bíró Lőrinc fafaragó állandó tárlatának keretein belül. A tegnap megnyílt kiállítás változatosságáról árulkodik, hogy a gyerekek munkái a rajz-, technikaórákon, illetve a heti egy alkalommal megtartott kézművesszakkörökön elsajátított technikák számos fajtáját felvonultatják. Egyelőre nem egyesülnek hatvan nap A felek időt kaptak a szakmai egyeztetésre dombóvár Több mint valószínű, hogy hosszú munkaügyi per elébe néz a dombóvári önkormányzat dr. Szabó Péter aljegyző menesztése miaú - állítja Szabó Lo- ránd polgármester. A testület csütörtöki, éjszakába nyúló ülésén ugyanis nem vonták vissza a városatyák azt a korábbi döntésüket,miszerint az aljegyző munkaviszonya április elsejei hatállyal, indoklás nélkül megszűnik. Szabó Loránd szerint dr. Gábor Ferenc jegyző állásfoglalása is az, hogy a határozat, amit az érintettel egyébként írásban péntekig nem közöltek, jogi aggályokat vet fel. Mivel az Alkotmánybíróság napokban meghozott döntése szerint nem lehet köztisztviselőket indoklás nélkül elbocsátani. Elállt viszont a testület az oktatási bizottság azon javaslatának azonnali elfogadásától, hogy szeptembertől ösz- szevonja a József Attila AMK általános iskolát az Illyés Gyula Gimnáziummal, és utóbbiban megszüntesse a nyolcosztályos gimnáziumi tagozatot. Igaz, ehhez kellett az is, hogy a város pedagógustársadalma, kiegészülve a vidéki kollégáikkal, a polgármesteri hivatal előtt demonstráljanak, illetve képviselőik elmondják a tervezet elleni érveiket a testületi ülésen. Egyeztetés után újragondolják a stratégiát. A tanárok nem látták indokoltnak, hogy ilyen gyorsan - ráadásul előzetes szakmai egyeztetés nélkül - bevezessék a változtatásokat, amikor a parlament az új közoktatási törvényt még el sem fogadta. A testület - hosszas eszmecsere után - úgy döntött, hatvan napot ad az egyeztetésre, a koncepció újragondolására. A szeptemberben induló tanévet a város iskolái pedig még mindenképpen a jelenlegi állapotukban kezdhetik meg. Nagy Roland fideszes képviselő aláhúzta, a tervezet igyekezett igazodni a majdani oktatási törvényhez. Azt is előrevetítette, valószínűleg előbb vagy utóbb szükség lesz az oktatás átalakítására. ■ Rácz T.
