Tolnai Népújság, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-08 / 82. szám
6 2011. ÁPRILIS 8., PÉNTEK GAZDASÁG J Nyitóérték: Záróérték: 24298 24451 A BUX index 2011. április 7-én 24 500 24400 24 300 24200 24100 24000 23 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011. 04. 07. mmmm a— mm Mól 25 550 1,38 8 667 Rába 813 0,49 19 OTP 6 280 0,35 31062 CIG Pannónia 877 0,22 58 MTelekom 607 0,16 1004 VESZTESEK Részvény Utntóárfft) Vágóra«; í%) r< .MtMfllf t Econet 59-9,23 259 Pannergy 925-1,59 21 Egis 19 600 00 1 23 6 FHB 1028-1,34 102 E-Star 11550-1,28 293 A BUX index az elmúlt napokban 24 337 i 24400 24200 24000 23800 23600 23400 23200 23-036 , 23 000. ____________________ 03 .300331 04.01 04.04 04.05 04.06 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 04.07.) K". tij elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus 49 400 MALMI BÚZA 2011, május 68900 TAKARMÁNYBÚZA 2011. május 64500 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. május 57500 OLAJNAPRAFORGÓ 2011. május 120 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. április 7-én 1€ 1$ 1CHF t t f 264,35 Ft +0,60 Ft 184,94 Ft +0,36 Ft 201,37 +0,19 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 04.07.) Vételi Eladási | Budapest Bank 256,44 272,30 CIB Bank 253,53 274,65 Citibank 253,47 274,59 Erste Bank 256,61 271,39 FHB Bank 256,73 272,07 K&H Bank 256,56 271,34 MKB Bank 257,25 270,45 OTP Bank 257,99 271,22 Raiffeisen Bank 258,70 270,34 EKB: kamatemelés A várakozásoknak megfelelően közel három év után ismét kamatot emelt az Európai Központi Bank (EKB). Az infláció megfékezése érdekében a rátát 25 bázisponttal, 1,25 százalékra emelte a frankfurti testület. Ezzel az alapkamat elmozdult a közel két éve, 2009 májusa óta érvényes egyszázalékos rekordalacsony szintről, amivel az EKB a 2008 végén kirobbant gazdasági válság hatásait próbálta enyhíteni az eurózóna gazdaságai számára. ■ Elismerés is, kritika is OECD Orbán Viktor: Nem lehet munka nélkül értéket teremteni Orbán Viktor korábban is hangoztatta, hogy a népesedési problémák Európában nem kezelhetők bevándorlással Kapott elismerést, de kritikát is a kormány az OECD-től, miközben Orbán Viktor új gazdasági világrendet vetített előre. Versenyképesebb államot kíván teremteni, de a népesedési folyamatokra is figyelmet fordít Benke Dávid Kritikát fogalmazott meg az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a magyar kormány legnagyobb horderejű lépéseivel kapcsolatban, de az adósságcsökkentést támogatja. A második nyugdíjpillér megnyirbálása és a különadók helyett szerencsésebbnek tartaná a szervezet az adózói bázis szélesítését és a vagyonadók bevezetését - derült ki a szervezet Út a növekedéshez című tanulmányából. A fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából % budapesti konferenciát rendező 5 intézmény ugyanakkor az adós- | ságcsökkentési törekvéseket tá- | mogatja - derült ki a főtitkár, Angel Gurría beszédéből. Ugyanitt Orbán Viktor elismerően szólt az OECD-ró'l, amelynek szakmai anyagait kiegyensúlyozottnak tartja, és külön kiemelte, hogy nem avatkozik a szervezet a tagországok belpolitikájába. A kormányfő a magyar gazdaságpolitika sajátos, nem szokványos eszközeinek bevetését emelte ki és ajánlotta az OECD figyelmébe, mint például a demográfiai kérdéseket is kezelő, egykulcsos családi adórendszer. A miniszterelnök elsősorban azt hangsúlyozta, hogy megdőlt az a nézet, miszerint lehet munka nélkül is értéket teremteni. Erre a káros szemléletmódra vezette vissza az elmúlt évtizedek spekulációja által véghezvitt rombolást. A fő problémakörnek az eladósodás mellett a népesedési gondokat nevezte, amely a tengerentúli véleményekkel ellentétben Európában nem kezelhető a bevándorlással. „Az államot nem szabad kizárólag versenyhátrányként értelmezni” - hangsúlyozta Orbán. Ha van egy jó politikai menedzsment, ha gyors, keveset költ, deregulál, kooperatív, akkor versenyelőny- nyé is válhat. „A kabinet valamennyi programja azokon a legjobb gyakorlatokon alapul, amelyeket a nemzetközi szervezettől kaptunk” - mondta a Széli Kálmán- terwel kapcsolatban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az OECD tanulmányának bemutatóján. A szervezet főtitkára viszont azt hangsúlyozta, hogy a munkahelyteremtést a munkát és a vállalkozásokat terhelő adók mérséklésével kell olcsóbbá tenni. A konferencián részt vevő Demján Sándor kifejtette: minden adó végső soron a vállalkozásoktól folyik be, ezért a kilábalás alapjait is ezekből kiindulva kell megtalálni. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke hozzátette: Európa foglalkoztatási szerkezete teljesen eltorzult, mert kevesen dolgoznak a termelésben fizikai munkásként. Ez oktatási rendszer kérdése is Demján szerint, volt például olyan év, amikor többen jelentkeztek Magyarországon pszichológusnak, mint mérnöknek. Ahogyan az OECD vezetője, a magyar vállalkozó is elismerően szólt a kormány adósságcsökkentési törekvéseiről. A készülő alkotmányban rögzítendő 50 százalékos GDP-arányos államadósság-maximumot külön kiemelte. Szakértők ugyanakkor ezt többször kritizálták, mondván, nem elég kifinomult szabályozó eszköz, ezért a válságok idején inkább fékezi a gazdaságot. A meglévő közpénzügyi törvényeknél átláthatóbb helyzetet teremt a lengyelországihoz hasonló megoldás. Az OECD szerint Magyarországon az idősebb munkavállalók számára túlságosan köny- nyen elérhető rokkantsági járadékok csökkentik az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátáját. A szervezet szerint az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételét a továbbfoglalkoztatást terhelő adók további csökkentése, valamint a korkedvezményes nyugdíjprogramok fokozatos megszüntetése révén kell elősegíteni. Ezzel a vállalkozói érdekképviseletek vezetői is egyetértenek, Demján szerint rá kell kényszeríteni az arra képeseket a munkára, akik valóban munkaképtelenek, azoknak viszont tisztes szociális ellátást kell biztosítani. Jó kilátások: még tovább erősödhet a forint Az euró értéke akár 260 forint alá is csökkenhet, a magyar részvények pedig tovább drágulhatnak a Buda-Cash Brókerház elemzői szerint. A szakértők ugyanis úgy vélik, a kedvezőtlen nemzetközi környezethez képest Magyarország gazdasági kilátásai nagyon jók, ám igazán kedvező fejleményekre csak a Széli Kálmán-terv megvalósítása esetén számíthatunk. Török Bálint, a brókercég elemzője szerint a vüággazdaság jórészt kezelte a válságot, az eszközök azonban komoly problémákat okoznak. A költségvetési kiadások növelésével ugyan élénkíteni lehetett a gazdaságot, ám az megnövelte az országok eladósodottságát, amely költség- vetési szigorításokhoz vezet, és rontja a növekedési kilátásokat. A jegybanki alapkamatok csökkentése és a központi bankok kötvényvásárlási programjai ugyan megkönnyítették a vállalkozások hitelhez jutását, de felpörgetik az áruk és nyersanyagok árát. Az inflációs veszély viszont növeli az eladósodott országok, vállalkozások és emberek terheit. A pénzügyi szektor veszteségei miatt fellépő hitelszűke szintén rontja a gazdasági bővülés esélyét. A viszonylag kedvezőtlen nemzetközi környezet ellenére Magyarország küátásai nagyon jók - véli Tóth Gergely. A cég elemzője szerint a Széli Kálmán- terv egyensúlyjavító és élénkítő hatású. Megvalósítása esetén az államháztartás hiánya kisebb lesz, az államadósság csökken, a jegybanki alapkamat szinten maradhat, az infláció mérséklődhet, és 3 százalék körüli gazdasági növekedés várható. ■ A Széli Kálmán-terv felhígulása megingathatja a befektetők bizalmát. Taracky Andrej devizapiaci üzletágvezető szerint a terv megvalósulása esetén felértékelődnek a magyarországi befektetések, az euró árfolyama 260 forint alá csökkenhet, a részvény- árfolyamok tovább emelkedhetnek, a kötvényhozamok mérséklődhetnek. A brókercég szerint a kedvező fejlemények feltétele a Széli Kálmán-terv részletes kidolgozása és annak időben történő megvalósítása. ■ G. J. Túl magasak az adók Magyarországon Magyarországon az egyszemélyes és az egykeresős háztartásokat terhelő átlagos adóék mértéke az OECD viszonylatában a legmagasabbak közé tartozik - mutatott rá a szervezet elemzése. Ez ösztönzi az adóelkerülést és a feketemunkát, csökkenti a munkaerő-kihasználást Az OECD szerint Magyarországon nem került sor továbbá a közigazgatás reformjára sem, a szolgáltatásnyújtás pedig a jelenlegi formában nem költséghatékony. Gyenge a helyi önkormányzatok közötti együttműködés is. A javaslatok szerint több ösztönzőt kell biztosítani az önkormányzatok számára a méretgazdaságosság kiaknázásához. Lisszabon beadta a derekát csődközelben Ma már tárgyalhatnak a mentőcsomagról Erős maradt a hazai ipar, kezdi kiheverni a válságot Hivatalosan is elismerte a portugál kormány, hogy külső forrás bevonása nélkül nem tudja megoldani az ország finanszírozását Jósé Sócrates, az ügyvezető kormány első embere ezt szerda este tévébeszédben tudatta, és tegnap az is kiderült már a nap folyamán hivatalosan is benyújtották a kérelmet az Európai Bizottságnak. A külső segítség, amelyet szakértők 70-80 milliárd euróra becsülnek az EU és az IMF mentőalapjából érkezhet majd Lisz- szabonba. A kérdésről már ma, az uniós pénzügyminiszterek gödöllői tanácskozásán tárgyalhatnak. Az alkut nehezíti, hogy Portugáliában a legutolsó megszorító csomag parlamenti elutasítása miatt két hete lemondott a kormány, így a júniusi választásokig ügyvezető kabinet működik. Portugál elemzők úgy látják, ez nem akadályozza meg a kormányt abban, hogy végső esetben külső segítséget kérjen, ám ha az EU vagy az IMF ezért cserébe bármilyen kiigazítást vár el, azt nem indítványozhatja. A patthelyzet feloldása érdekében a lemondásáig kisebbségben kormányzó Sócrates bejelentette: mindenfajta formális kérés előtt konzultál az ellenzékkel. A Diário Económico azonban úgy értesült, mindez nemcsak jövő idő: a tárgyalások valójában a szerda esti bejelentés előtt megkezdődtek. ■ Sócrates: Kell a külső segítség! Rácáfolt a pesszimista hangulatra a hazai ipar, és rég nem látott sebességre kapcsolt. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a januári teljesítményt 0,9, a tavaly februárit 14,3 százalékkal haladta meg az idei második hónapban a szektor. November óta nem látott mértékű bővülési ütemben már egyre kisebb a szerepe a bázishatásnak. A növekedés már tavaly ilyenkor beindult, így nem lehet kizárólag az alacsony viszonyítási alappal magyarázni a kirobbanó bővülési ütemet. Mivel a januári termelés is hasonlóan erős volt, ezért az első kéthavi átlagnövekedés 13,8 százalékos lett. Az előrejelzések év végére ennek már csak a felével számolnak, mivel a nyugat-európai konjunktúra lanyhulását elkerülhetetlennek tartják. 2012- re azonban az ipar újra elérheti a válság előtti termelési szintet, mint ahogyan az exportban ez már meg is történt. A belső kereslet megélénkülésére szakértők szerint legalább a második fél évig várni kell. Várhatóan azonban akkor is szűk körben bővül csak a vásárlóerő, így nem biztos, hogy az ipart ez jelentősen befolyásolni tudja. Év vége felé ugyanakkor jelentős autóipari kapacitások is termelésbe kezdhetnek, és a következő évet is ez a szegmens határozhatja meg. ■ B. D.
