Tolnai Népújság, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-05 / 54. szám

11 2011. MÁRCIUS 5., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG HÉTVÉGE Most neki van szüksége támaszra betegség A kezelés utáni otthoni ápoláshoz is nélkülözhetetlen a steril szoba Szilvia nagyon szereti az általa gondozott elesett embereket, házigondozó­ként mindent tőle telhe­tőt megtesz értük. Most azonban neki is támaszra lenne szüksége: halálos kórral kell megküzdenie. Steinbach Zsolt Aki ránéz Simon Szilviára, az egy csinos, mosolygós, életerős fiatalasszonyt lát. Ha a látszat nem is csal teljesen, a harminc­hét éves, háromgyermekes, kölesdi családanya nagyon be­teg. A baj váratlanul, hirtelen jött. Tavaly szeptemberben, egy rutin vérvétel során derült ki, hogy igen alacsony a fehérvér- sejtszáma. A csontvelővizsgálat a leukémiát kizárta, hamarosan azonban kiderült, hogy Szilvia egy mielodiszplázia nevű, rossz­indulatú vérképzőszervi beteg­ségben szenved, amely gyakran fordul át leukémiába. A gyógyu­láshoz az egyeüen esélye az ős- sejtbeültetés. Ellenkező esetben egy-két éven belül végzetesen leromlik az állapota. Szilvia tárgyilagosan és feltű­nően szakszerűen beszél a beteg­ségéről. Ehhez alapot ad egészségségügyi végzettsége, il­letve az, hogy nagyon alaposan utánaolvasott a témának. - Az a típusú beteg vagyok, aki mindent tudni akar. A bizonytalanságnál nincs rosszabb - magyarázza. Szilvia tehát tisztában van az esélyeivel, és azzal is, hogy mi vár rá, ha küzdeni akar az életé­ért. A családtagjait még decem­berben megvizsgálták, közülük senkinek a vére nem alkalmas arra, hogy őssejteket nyerjenek ki belőle Szilvia számára. A fiatal- asszony január 28-án került fel az úgynevezett transzplantációs listára. Azóta keresik neki a meg­felelő donort, akinek őssejtjei ré­vén Szilvia meggyógyulhat. Az orvosok azt mondták, 3-6 hónap alatt valószínűleg sikerül találni megfelelő donort. Onnan kezdve rendkívül kemény megpróbálta­tás, nem csupán lelki, hanem igen erős fájdalmakkal járó fizi­kai szenvedés is vár Szilviára. A budapesti Szent László Kórházba fekszik majd be. Néhány napon át sugárkezelést és kemoterápiás kezelést kap. Az őssejtbeültetés utá­ni első száz nap a legkritikusabb. Bonyolult és drága a terápia, Szilvia végleges gyógyulásá­hoz az egyetlen esély az ős­sejtbeültetés Segítséget kérni mindig a legnehezebb dolgok közé tartozott- nagyon nehéz űz embernek kitárni az életét mások előtt. A „kérlek” pedig az egyik leg­nehezebben kimondható szó - állapítja meg Szilvia. Ezzel együtt elismeri, hogy ezúttal nekik van szükségük segítség­re. Van is, ahonnan már kap­tak. Az őssejt kezelés előtt szükséges góckutatás a fogak­ra is kiterjed. Dr. Halász Zsolt szekszárdi fogorvos egy segít­ségkérő levél után azonnal te­lefonált: Szilvia mehet hozzá, rendbeteszi a fogait, grátisz. Simonék nagyfia a kölesdi fo­cicsapatban futballozik, az egyesület felajánlotta, hogy a Népújság Kupa KölesdSzedres mérkőzésének bevételét fel­ajánlja Szilvia gyógyulására. A fiatalasszony édesanyja segít majd lánya otthoni lábadozá­sánál, barátok is felajánlották segítségüket, és a családtagok is „be lesznek fogva”. A fürdő­szoba és a steril szoba kialakí­tása azonban még figgőben van. A család bármilyen segít­séget szívesen fogad. Ebből legalább egy hónapot a kór­házban, steril szobában tölt majd. Ha ott minden rendben lesz, és hazaengedik, akkor még hosszú ideig otthon is steril szobában kell élnie. Gyakorlatilag ott sem érintkezhet senkivel, közben pe­dig rendkívül szigorú higiéniai szabályokat kell betartani. Heten­te Budapestre kell majd járnia kontrollra. Hogy ezt steril körül­mények között miképpen lehet megoldani, még nem tudja.- Azt mondják rólam, nagyon kemény vagyok - mondja a fia­talasszony. - Vannak jó és rossz napok. Szilveszterkor volt a leg­rosszabb, akkor mindent elsirat­tam. Aztán azt mondtam, hogy 2011 a „carpe dieml”, az „élj a mának” éve lesz, mert csak a „ma” a biztos. A fájdalomtól ér­dekes módon nem félek. A legin­kább azért aggódom, hogy mi lesz a családdal. A nagyobbik, ti­zenöt éves lányom például má­jusban fog ballagni. És miként fogadják majd, ha hazajövök ki­hullott hajjal, lefogyva, rossz ál­lapotban? És az is aggaszt, hogy hogyan tudjuk az anyagiakat előteremteni. Az otthoni ápoláshoz ugyanis tökéletesen fertőtleníthető fürdő­Mindig másokért dolgozott, most neki kellene támogatás. szobára és egy hasonló szinten tisztán tartható steril szobára van szükség. A család fürdőszo­báját ehhez kompletten fel kelle­ne újítani. A steril szobát már le­választották, de annak aljzatát és a nyílászáróit is ki kellene cserél­ni. Ennyi pénzük pedig nincs. Férje gépkocsivezetőként dol­gozik, Szilvia házigondozó Kölesden. Bár mostanában már fáradékonyabb, a mai napig dol­gozik, napi nyolc órában. Táp­pénzre nem akar menni, mert nagyon szereti a gondozottait, és az állását is félti. Munkája során pedig, miközben elesetteket istá- pol, kevesebbet foglalkozik a sa­ját bajával. HAJDAN Március ötödikén 155 éve, 1856-ban meghalt Dóczy József, volt bölcskei plébá­nos, könyvek írója. 145 éve, 1866-ban az Akadémián ■ „Toldy Ferenc ismertette Baranyai Decsi János XVI. századi írót, ki gyűjtött ma­gyar közmondásokat, írt bölcsészeti munkát”. 135 éve, 1876-ban Paksnál meg­indult a jég, de a Sárköz községeit elöntötte az ár. Március hatodikán 155 éve, 1856-ban hunyt el Bezerédj István, az első ön­ként adózó nemes, job­bágyfelszabadító, Szedres alapítója. 100 éve, 1911- ben a tárgyalást végigtér­delő méregkeverő anyóst ítéltek el Szekszárdon. 85 éve, 1926-ban Dombóvár Szepessy László-, Borjád Petőfi Sándor-emléktábla állítását határozta el. ANEKDOTATÁR Baráti Bezerédj-portré A Vasárnapi Újság öt évvel s egy héttel halála után, 1861. április 14-én közölte arcképes Bezerédj István-cikkét. Szerzője ismeretlen, de benne Bartal Györgyöt sejthetjük, ki még ez évben alispánunk és képvise­lőnk lesz... 'Mindig azok sorában állott leg­elöl, kik a szabadság, művelt­ség szent zászlóit lobogtatták, nemes szíve a haza és emberi­ség boldogságáért oly melegen dobogott, mint senki másé. Ró­la írták elmésen: ha egyszer magyar minisztérium alakul, számára egy külön emberszere­teti tárcát kell alapítani. Ellensé­geivel is gyöngéd kímélettel bánt. Beszéde megnyugtató ha­tású volt, de hibája éppen az, hogy villámait nem rettegték: külseje, fejalkata a görög böl­csekre emlékeztetett. Egész lé­nye csupa szeretet, boldogítási vágy volt; sajnálta a gyarlósá­got, megsiratta a bűnt, s hibája csak az volt, hogy gyűlölni nem tudott. De éppen ebből fakad­tak legszebb erényei is. Jobbágyai valódi atyjokat tisztel­ték benne; mert az emberszere­tet és szabadság eszméit, me­lyeket az ország és megyék ter­meiben oly fennhangon harsog- tatott, otthon a gyakorlatban tényleg sikeresíté is. Saját rendeleténél fogva ott por­ladnak hamvai a közös sírkert­ben, hajdani jobbágyai sorá­ban...' ■ Dr. Töttős Gábor A kézművesmunka nagy érték, a gépi késnek nincsen lelke fegyverkovács Spirituális dolgokkal is szívesen foglalkozik, az anyag és a lélek rejtelmei egyaránt izgatják Történelem szakos diplomát szerzett a pécsi egyetemen, az­tán beállt apja kovácsműhelyébe elsajátítani a mesterséget. Nem szokványosán indult ifj. Fazekas József életútja. Persze, volt kitől örökölni ezt a sok mindent kipróbáló, útkereső hajlamot. Apja se egykönnyen talált rá a fegyverko­vács mesterségre. Volt előtte vil­lanyszerelő, eladó, gépbeállító és dobos is. A Balassi-kard tette országosan ismertté az idősebb Fazekas Jó­zsef nevét. Ezzel a díszszablyával minden évben egy költőt és egy műfordítót jutalmaznak, Bálint napján, 1997 óta. Készít ezenkí­vül mindenféle korhű fegyvert, a római kardtól a damasztpengés munkákon át a tőrös sétapálcáig. Több rokonszakmához ért: ko­vács, késes, köszörűs, ismeri a fém edzésének, hőkezelésének módját, és a marko­latok, hüvelyek, to­kok készítésekor ko- nyítania kell egy ki­csit az asztalos-, bő­rös- és ötvösmesterséghez. Összefogja és menedzseli a ma­gyarországi késeseket Fazekas József. Létrehozta 2004-ben a Késmíves Céhet, és kiadja 2005 óta a szakma lapját, a Késművest. Nagy segítséget jelent számára, hogy a fia profi módon fotózik. Az ő felvételei illusztrálják az új­■ Solingenben már megbe­csült kiállítók. ságot, és azt a könyvet is, melyet nemrég adott közre a japán kard­ról. A könyvben spirituális dol­gokkal is foglalkozik a szerző, hi­szen az anyag és a lélek rejtelmei egyaránt izgatják. A Fazekas család hétköznapjai a kardokról, tőrökről, késekről szólnak. Vállalkozásuk, a Pyraster Műhely tevékenységében részt vesz még Sövér László is, aki több­nyire a markolatok ötvösmunká­ját végzi. Egyedi darabokat készí­tenek, a vadászkéstől a pallosig. „ Ifj. Fazekas József, a kovácsolást | leszámítva már minden munkafo- t < lyamatot megtanult. Csiszolja, £ edzi, élezi a fémet, rögzíti a kézvé- | dőt, a markolatot. Maga tervezi a £ késeket, tiszteletben tartva a tra­Fazekas József és fia a munkáikat bemutató bonyhádi kiállításon díciókat, de ügyelve arra, hogy minden darabban legyen valami újszerű megoldás is. Értékes kéz­művesalkotások a faster Mű­hely termékei. Az alkotók min­den fórumon felemelik szavukat a sorozatgyártás ellen. Szerintük a gépi késnek nincsen lelke. Fazekasék lélekből fogant kései, kardjai most egy bonyhádi kiál­lításon tekinthetők meg, március 11-ig. Ugyanott ifj. Fazekas József természetfotóiban is gyönyör­ködhet a közönség. Ezt követően Budapesten mutatják be munká­ikat a Fehova-kiállításon, majd a németországi Solingenbe utaz­nak. Az ottani nemzetközi szak­vásáron rendszeres, megbecsült kiállítók. ■ Wessely G.

Next

/
Thumbnails
Contents