Tolnai Népújság, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-04 / 53. szám

5 2011. MÁRCIUS 4., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG A NAP TÉMÁJA szT-TiszTEK Vannak, akik üdvözlik a lista nyilvánosságra hozatalát, mások kései gesztusnak tartják, megint mások a teljességet hiányolják, és a részlisták csöpögtetését helytelenítik A HÁLÓZAT TOLNÁBAN IS ÜGYKÖDÖTT Egy MSZMP-s küldöttgyűlés Szekszárdon a hetvenes években (archív felvételünk illusztrációként szolgál) Nyilvánosságra hozták a Kádár-rendszerben, a Bel­ügyminisztérium állomá­nyába tartozó, szigorúan titkos (SZT) állományú tisztek névsorát. Az intéz­kedéssel kapcsolatos véle­mények megoszlanak. Wessely Gábor Hódmezővásárhelyen hozták nyilvánosságra az SZT-tisztek névsorát. A lista az internetre is felkerült. A Kádár-rendszerben, a a Belügyminisztérium állomá- | nyába tartozó SZT-tisztek önként | vállalták feladatukat, amiért fi- § zetséget is kaptak. Volt fedőmim- J kahelyük, általában ott végeztek ü megfigyeléseket, onnan küldtek jelentéseket. Viszonylag sokan te­vékenykedtek a vendéglátóipar­ban - például szállodaportásként -, figyelték a külföldiek mozgá­sát, akadályozták az ifjúság rend- szerellenesnek ítélt tevékenysé­gét, ellenőrizték, és lehetőség sze­rint bomlasztották az egyháza­kat, megfigyelték és leleplezték az ellenzéki nézeteket vallókat. Az MSZMP, az állampárt min­dent tudni akart. Gyűjtötték az információkat, a hangulatjelen­téseket. Most viszont az informá­torokról lehet informálódni. Ösz- szesen 673 SZT-tisztre vonatkozó adatot gyűjtött össze az Emlék­pont Intézet, közülük 551 sze­mélyt már azonosítottak, ismert a lakhelyük, születési idejük és fedőmunkahelyük is - jelentette be Lázár János hódmezővásárhe­lyi polgármester, a Fidesz parla­menti frakcióvezetője. A webol- dalon nemcsak a névsor olvas­ható, hanem a volt tisztek politi­kai meggyőződésére, állambiz­tonsági munkájának minősítésé­re és jutalmazásukra vonatkozó információk is. A politikus remé­li, hogy ez alapján azok a fiatalok is képet kapnak a kor politikai hangulatáról, akik nem éltek még abban az időben. Mások szerint a listának ma már semmi jelentősége nincs, húsz éve kel­lett volna nyilvánosságra hozni. A legismertebb ügynökről, Medgyessy Péter volt miniszter­elnökről 2002-ben derült ki, hogy SZT-tiszt volt. Ezt az exkormányfő először tagadta, majd röviddel később beismerte. Azt állította: a hazája védelmét szolgálta. Tény, hogy nem egyfor­ma súlyú az SZT-tisztek vétke. Akadtak, akik csak formálisan jelentgettek, s voltak olyanok is, akik emberéleteket tettek tönkre a nagy „aktivitásukkal”. Tolna megyei nevek is szere­pelnek a közzétett listán. Ma már nehéz lenne kideríteni, hogy ki lett önként tagja a titkos hálózat­nak, és ki különböző kényszerí­tő körülményeknek engedve. A témával kapcsolatban a Du­nántúli Naplónak nyilatkozó dr. Horváth Csaba politológus úgy tudja, hogy a Kádár-rendszerben A külföldieket, az egyházakat, az ellen­zékieket figyelték. mmmmmmmmmmmwmmmmmmmmmmm mintegy 60-70 ezer személy dol­gozhatott a hatalom, az elhárítás számára, a beépített emberektől a legmagasabb szintű titkos fel­adatokat ellátó, képzett tisztekig. Megítélése szerint már régen közzé kellett volna tenni min­dent, úgy, mint Németország­ban. Húsz évvel a rendszerváltás után így csepegtetni az informá­ciókat több, mint illetlenség. A politológus szerint el kellene végre dönteni: vagy mindent köz- zéteszünk vagy semmit. A mág­nesszalagokon ugyanis azok az információk, listák és jelentések is rendelkezésre állnak, ame­lyekről korábban azt hitték, hogy elhamvadtak a hatalom kazánja­iban. Nem került nyilvánosságra a beszervezők teljes névsora, akik zsarolással vagy pénzzel vették rá a besúgókat, és nem is­merjük a tartótisztek nagy részét sem, akik rászorították az embe­reket a minél pontosabb, precí­zebb munkára. Titok lengi be azok körét is, akik a jelentéseket értékelték, és odatették a döntés­hozó pártvezetők asztalára. Tolna megyei személyek is szerepelnek a listán név születés helye, éve munkahely Bihari Gyula Szolnok, 1925 Tm-i RFK Budai István Szekszárd, 1919 BM, Bp. Farkas József Bonyhád, 1939 Veszprémi Vegyipari Egyetem Gergely János Cegléd, 1930 szekszárdi főiskolai főigazgató Horváth Zoltán Simontornya, 1927 külkereskedelmi vállalat Dr. Kovács Attila László Memye, 1945 Tm-i RFK Sitkéi Zoltán Tengelic, 1950 idegenforgalmi vállalat, Gunaras Dr. Töttős Gábor Szekszárd, 1954 szekszárdi főiskolai docens Van, akit nem érhet az a vád, hogy meggazdagodott több ismert név szerepel a Tolna megyei listán is. Dr. Töttős Gábor egyetemi do­cens a megyei könyvtárban dolgozott, amikor 1986-ban beszervezték. Megbízatása a nyomdák ellenőrzése, a köte- lespéldány-szolgáltatás nyo­mon követése volt a rendszer- váltásig. Ketten dolgoztak az adott munkaterületen, valaki­nek el kellett vállalni ezt a dol­got. Valószínűleg az ország minden megyei könyvtárában szükség volt ilyen személyekre. Az önkéntes közreműködés nem bizonyítható. Dr. Töttős Gábor amint lehetett, 1989- ben kérte elbocsátását a szol­gálatból. Senkit nem bántott, és úgy véli, az a vád sem érhe­ti, hogy meggazdagodott az SZT-munkából. Azt mondta: „Ha valaki bűnt követ el, azt el kell ítélni. Én senkinek nem ártottam, senkiről nem írtam olyan jelentést, amiből baja származhatott volna. Tiszta a lelkiismeretem, nem tehet elém senki olyan papírt, amelyből az derülne ki, hogy miattam tönkrement. Magyar- országon nagy divat homályos dolgokat bedobni a köztudat­ba. Ez is egy ilyen eset. A való­ság meg az, hogy kerékpárral járok dolgozni, és messze ál­lok a meggazdagodástól. ” HATÁLYON kívül HELYEZVE Jy4.jj9.90. sh vá ........... BE LÜGYMINISZTÉRIUM Szám : 10-21/32/1963. ­k AMINÖSf: az 1993. évi a® •Szigorúim titkos*! Különösen Iont on! W5 'A Magyar Népköztársaság A Belügyminiszterének 0082. számú PARANCSA lindane#!, 1963. tlcücmher 5-ín. 4%; J JA Magyar Népköztársaságok mint a szocialista tábor tagját egyre szé- jedö sokoldalú gazdasági, dorríányos és kulturális kapcsolatok fűzik a ^ szocialista tábor többi országaihoz Külképviseleti .^szerveink beosztottain kívül nagy létszámban tartózkodnak magyar állampolgárok a szocialista w országokban, mint ipari, f^regfcedelmi szakemberek, ösztöndíjasok stb. A BM-parancs, amely létrehozta az SZT-tiszti állomány rendszerét Királyi módon éltek a szocializmusban az SZT-tisztek javadalmazása külön kategória, hiszen egyrészt havi fizetést kaptak a rangjuk­nak megfelelően. Állásuk - in­tézményeknél, vállalatoknál - fedőmunkahely volt, ahol szin­tén megkapták a havi fixet, s mindkét helyről jutott a jutal­makból is. Általában 5000- 10 000forint közötti egyszeri juttatás. Ha a fedőmunkahelyi fizetés nem érte volna el a bel­ügyi bért, a különbözeiét pótol­ták, más esetekben viszont csak SZT-pótdíjat fizettek, amely az akkori középvezetői fizetések 10 százalékának felelt meg. Királyi módon éltek a szocializmusban. Ha elérték a 25 éves munkavi­szonyt, az SZT-tiszteket általá­ban nyugállományba helyezték. A BM hivatásos alkalmazottai­hoz hasonlóan jogosultak vol­tak tárgyjutalmakra, valamint különféle kitüntetésekre, utóbbi­akat azonban érthető módon nem viselhették. Akadt, aki a teljes beosztási illetményt, a ha­vi 11 700forintot megkapta a fedőmunkahelyi fizetés mellett, ha pedig külföldi útra rendel­ték, költségeit a belügy állta. Megélhetési gondjuk nem lehe­tett, ugyanis a hetvenes-nyolc­vanas években hatforintos óra­bér járt a kezdő szakmunkás­nak, s a 2000forint feletti fize­tés igen jónak számított Baranya hazatértek Megkez­dődött a madarak tavaszi ván­dorlása. A seregélyek eseté­ben már többszáz példányt számláló csapatokat is megfi­gyeltek, és a tartós hideg elle­nére a bíbicek is megjelentek. A mezei pacsirták mellett már láthatóak a darucsapatok, ha­zatértek a házi rozsdafarkúak, kék cinegék, szárcsák, kis- és búbos vöcskök illetve a baráz­dabillegetők Is. Az erdei sza­lonkák ilyen korai megjelené­se viszont ritkaságnak számít. Baranya védelem Megtilthat­ják a dohányzást a passzív do­hányosok érdekében a ven­déglátó- és a munkahelyeken júliustól. A dohányzás káros hatásait már mindenki Isme­ri, azzal azonban sokan nin­csenek tisztában, hogy a ciga- ’ rettából felszálló, passzív do­hányosok által beszívott mel­lékfüstben nagyobb arányban van jelen a szénmonoxid. Pécs kérdőjelek Jogutód nél­kül szüntette meg a Baranya megyei közgyűlés az 1987 óta üzemeltetett Művészetek és Irodalom Házát. Ennek oka, hogy az épületet tulajdonló vá­rosi önkormányzat az év ele­jén úgy döntött, nem egyezke­dik a megyével, hanem saját kezelésbe veszi az intézményt. Arról, hogy mi lesz a funkció­ja, még nem tudni. Mint ahogy arról sem, hogy a mun­katársak hol, és mit fognak dolgozni a továbbiakban. Kaposvár mindent a lakókért A sorozatos lakossági pana­szok miatt szinte az összes in­HÍREK A RÉGIÓBÓL gyenes parkolóhely megszűnik a kórház környékén. Júliustól már csak a Berzsenyi, az Anna és a Budai Nagy Antal utcák által határolt területen, vala­mint a Németh István fasoron kívüli részen lehet díjmente­sen letenni az autót. Kedd óta egyébként a parkolási tarifák is nőttek 13-15 százalékkal. Somogy válaszra várnak Dön­tést sürget a Kisosz az üdülési csekk, illetve a rekreációs kár­tya ügyében. Különösen a Ba- laton-parti vállalkozóknak fon­tos, hogy a szezon előtt tisztán lássanak. Egy rádpusztai vál­lalkozás például már két éve vár arra, hogy üdülésicsekk- elfogadó hely legyen, rajta kí­vül azonban még sokan jár­nak hasonló cipőben. Azt sze­retnék végre megtudni, hogy megmarad-e a papír alapú csekk, vagy felváltja a Széche­nyi rekreációs kártya? Siófok fejlesztés Összesen 4 és fél milliárd forint jut fej­lesztésre, ez azonban le is köti a szabad forrásokat. A legfon­tosabb tervek között szerepel a városközpont újjáépítése (pláza, tér, víztorony, könyv­tár), valamint a kórházfejlesz­tés és a bölcsődebővítés. Ba­lázs Árpád polgármester sze­rint azonban nem marad pénz a képviselők javaslatainak megvalósítására, mint az út­vagy járdaépítés. Mohács busójárás Különös jelmezekbe öltözött gyermekek és felnőttek özönlötték el tegnap az utcákat, kisfarsang napján. A hagyományokhoz híven kezdetét vette a busójárás. A szerve­zők szerint idén nemcsak a nézők, de az álarcosok száma is re­kordot dönthet, a számítások szerint 750 busó űzi el a telet.

Next

/
Thumbnails
Contents