Tolnai Népújság, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-29 / 73. szám
NÉPÚJSÁG GAZDASÁGI TŰKOR Türelmi idő a termelőknek veszélyes anyagok Év végéig nem kérik a szakképesítés igazolását Összességében megköny- nyítette a gazdálkodók helyzetét a március 23-tól érvényben lévő' új előírás, amely a veszélyes anyagok, vegyszer, gázolaj, műtrágya szállítására vonatkozik. Mauthner Ilona Már elkezdődtek a határban a mezőgazdasági munkák. Vetik az árpát, zabot, mákot, borsót, illetve a kukorica és a napraforgó vetését készítik elő a termelők. Közben az ősszel elvetett gabonát fejtrágyázzák, és folyik a gyomirtás. Viszik a műtrágyát, növényvédő szereket a földekre, sőt gyakran a gázolajat is, hiszen ha kiürül a traktorból az üzemanyag, egyszerűbb gépkocsival elugrani a benzinkúthoz. Éppen időben, március közepén jelent meg a régi rendelethez kapcsolódó módosítás (7/2011. (III. 8.) NFM), mely könnyített a gazdálkodók eddigi helyzetén.- Megpróbálták a gyakorlati élethez igazítani az új rendeletet, csökkenteni a szigorításokat, másrészt időt nyerni a gazdálkodóknak, bizonyos szakképesítések megszerzésére - tájékoztatta lapunkat Hársfalvi László, a megyei kormányhivatal közlekedési felügyelőségének munkatársa. Mezőgazdasági vegyszert, üzemanyagot csak úgy lehetett és lehet jelenleg is szállítani, hogy az a környezetet ne veszélyeztesse - mondta a szakember. Ez így természetes, ugyanakkor a termelők, az őstermelők és a családi gazdálkodók korlátozott műszaki lehetőségeit és egyéb szakmai szempontjait ismerve, a jogszabály-előkészítés során nem támogatta a Magyar Agrárkamara a további szigorításokat.- Az egyeztetések eredményesek voltak több területen is. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium konstruktívan fogadta a javaslatokat. így elvetették azt a szigorítást, ami a folyékony műtrágya és üzemanyag szállítására szolgáló tartányok háromévenkénti hatósági vizsgálatát írta volna elő. Maradt az eddig is alkalmazott hatévenkénti kötelezettség. Nem szigorodott a vegyszer- és üzemanyag-szállítást végző jármű vezetőjének ■ t. w W'&ísM c * 9 Ű * Vetik a borsót, zabot, árpát, megkezdődtek a tavaszi munkák szakképesítésére vonatkozó előírás sem. Mezőgazdasági vegyszer és üzemanyag közúti szállításánál - az óránkénti 40 kilométeres sebességkorlátig - sofőr az lehet, aki az ilyen anyagok szállításával kapcsolatos szabályokból a közlekedési hatóságnál vizsgát tett, vagy speciális ADR vizsgabizonyítvánnyal rendelkezik. A tárgyalások fontos eredménye a kisebb gazdaságok szakemberei számára, hogy akik még nem rendelkeznek a szak- képesítéssel, azok ez év végéig megszerezhetik. Ez lényegében jogszabályba foglalt türelmi időt jelent: addig a hatóság nem büntethet. A korábbi évek közúti ellenőrzései során gondot okozott az is, hogy volt olyan termelő, aki a műtrágya, növényvédő szer vagy üzemanyag szállítása során túllépte a rendeletben meghatározott - 50 kilométeres körzet - szállítási távolságot. Csak azért, mert így tudta megközelíteni földjeit, telephelyét. A mostani változással viszont megszűnt a vegyszerek és üzemanyagok saját célra történő szállítási távolságának korlátozása. A rendelet szerinti a távolsági korlát - 50 kilométer - kizárólag azokra vonatkozik, akik szolgáltatásként végeznek lassú járművel veszélyes anyag szállítását. A szigorú előírások továbbra sem változtak NEM változtak azok a szigorú előírások, amelyek az üzemanyag vagy folyékony műtrágya szállítására használt tartály befogadóképességére - amely legfeljebb 6500 liter lehet -, továbbá a veszélyes áruk szállítására, szállítás közbeni csomagolásra, jelölésre vonatkoznak. Be kell tartani a szállítással kapcsolatos műszaki, tűz- és érintés- védelmi előírásokat, és tilos mezőgazdasági vegyszert, üzemanyagot élelmiszerekkel és takarmányozás célját szolgáló terményekkel együtt szállítani. ugyanakkor a tehergépkocsival való szállításnál a gazdálkodóknak nem kell az ADR (veszélyes áru szállítására vonatkozó szabályozás) előírásait alkalmazni abban az esetben, ha az üzemanyaggal megtöltött tartály legfeljebb 60 literes, és a szállított mennyiség nem haladja meg a 240 litert. A rakomány rögzítésére, az edények szivárgásmentes lezárására természetesen fokozott gondot kell fordítani. Tavaly mindenből kevés termett a belvíz miatt Hetvenhat bort kóstoltak verseny Rozé, fehér és vörös került a bírálóbizottság asztalára 2011. MÁRCIUS 29., KEDD - TOLNAI TŐZSDE Folytatódott az árcsökkenés A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában tovább nőtt az érdeklődés a napraforgómag iránt március 10-e és 17-e között. Ez idő alatt 48 ügyletet kötöttek a terményre, emellett a takarmánykukoricát vásárolták nagyobb volumenben (34 kontraktus). A világpiaci árak csökkenése hatására folytatódott a lejtmenet. Az eurobúzáért tonnánként 3300 forinttal fizettek kevesebbet a jelzett napokban. A malmi búza különböző terminusokra vonatkozó elszámolóára 2200- 5200 forinttal zuhant. A régi típusú takarmánybúza augusztusi ára 5300 forintos értékcsökkenést szenvedett el. Az új típusú takarmány- búza májusi ára 500, az augusztusi 4000 forinttal esett egy hét alatt. A takarmány- kukorica is veszített értékéből, tonnánként 1800-4700 forinttal csökkent az ára. Termény Időszak FVt Eurobúza 2011. Vili. 49 400 Malmi búza 2011. Vili. 45410 2011. IX. 48 000 T. búza 2011. Vili. 42 700 T. búza (TABU) 2011. Vili. 45 000 2011. IX. 54 000 T. kukorica 2011. VII. 56200 2011. IX. 54 000 T. árpa 2011. Vili. 44 000 Napraforgó 2011. X. 110 500 2011. XII. 113 000 Repce 2011. Vili. 109 000 Forrás: AKI Közös közlemény: MOSZ és MAGOSZ Közös közleményt adott ki a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) a tisztességtelen piaci magatartást tanúsító felvásárlókkal és integrátorokkal szemben. A törvény kimondja, jó erkölcsbe ütközik az olyan szerződési rendelkezés, amely az egyik felet ért elháríthatatlan külső ok miatt a meg nem termett mezőgazdasági termény pótlására kötelezi. Mind két szervezet elfogadhatatlannak tartja azoknak a felvásárlóknak a viselkedését, aki figyelmen kívül hagyják a természeti katasztrófák hatásait és követelik a terményt a megkötött szerződésre hivatkozna. ■ M. I. betakarított területe bő egyhar- madával nagyobb volt a 2009. évinél, míg a termésmennyiség 45 százalékkal, a termésátlag (63, 6 mázsa/hektár) 7,3 százalékkal nőtt. Napraforgóból 6 százalékkal kevesebb területről 17 százalékkal kevesebb termés került a raktárakba, mint az előző évben. így a termésátlag - 2,4 mázsa/hektár - 12 százalékkal csökkent. A repcénél az előző évihez képest 6,6 százalékkal bővült a terület, viszont mintegy tizedével kevesebb termést takarítottak be, aminek következtében a termésátlag (2,5 mázsa/hektár) 16 százalékkal esett vissza. ■ I. M. i.I Egyre több a borverseny Idén is megrendezte hagyományos borversenyét a Szekszárd- Újvárosi Római Katolikus Társaskör, karöltve a Német Nemzetiségi Egyesülettel. Az összesen hetvenhat minta értékelése vasárnap zajlott a Szent István Házban. A tíz fehér bor képviselte kategóriában egy arany, két ezüst, négy bronz és három oklevél talált gazdára. A tizennégy rozé alkotta mezőnyben két aranyat, három ezüstöt, hat bronzot és három oklevelet vehettek át a termelők. Ez alkalommal is vörösborból érkezett a legtöbb, szám szerint ötvenkettő. Az indulók közül tizenheten arany, tizenheten ezüst, kilencen bronz minősítést, s ugyancsak kilencen oklevelet vehettek át. A fehér borokat tekintve Töttős István 2010-es rizlingszilvánija, rozéban Töttős Tibor 2010-es kékfrankos rozéja adta a csúcsbort. A csúcsvöröseket Susák Lászlóné (2010-es merlot, valamint 2009-es cabernet franc), a Hepp Pincészet (2009-es bikavér), illetve Gyurkovics János (2009-es cabernet sauvignon) hozta a versenyre. A legjobb kadarkát Tóth József, a legjobb kékfrankost pedig Dávid Gyula. Az aranyérmesek közül a legidősebb bort Komjáthy Tamás 2006-os merlot cuvée-je jelentette. A legeredményesebb termelőnek Böcz László és Csapó Károly bizonyult. ■ Sz. Á. Elkészült a Központi Statisztikai Hivatal legújabb elemzése, mely a múlt évi mezőgazdasági terméseredmények adatait összegezte. A fontosabb növényi kultúrák a Dél-Dunántúlon: búzából tavaly az egy évvel korábbinál 5,9 százalék- ■ A sok eső kai kisebb területről kö- nagy kárt zel 20 százalékkal ke- okozott, vesebb termést takarítottak be. A hektáronkénti 4,1 mázsa termésáüag 14 százalékos visszaesést jelentett. A kukoricát 2,3 százalékkal kisebb területről takarították be. A termésmennyiség némileg nőtt az előző évihez képest, miközben a termésátlag - 7,4 mázsa/hektár - 2,8 százalékkal emelkedett. A cukorrépa k A l Avismaior miatt késett beruházások befejezhetők A VIDÉKFEJLESZTÉSI MtíÜSZtérium módosította egy régebbi rendeletét, így lehetőséget kapnak a megvalósításra azok a pályázók, akiket az elmúlt időszak időjárása hátráltatott a megnyert beruházásaik megvalósításában. A tárca lehetővé tette azok számára, akik igazolni tudják a vis maior helyzetet, hogy a megvalósítási határidőt egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítsa, amennyiben az ügyfél a beruházást megkezdte, és ezt hitelt érdemlően igazolni is tudja. Nyár közepéig átalakul az új agrárkamara százmillió forintos éves árbevételig nem kellene tagdíjat fizetni az újjáalakuló agrárkamarai rendszerben - ez szerepel az új agrárkamarai törvény most megjelent tervezetében. Nagyobb forgalomnál 1-2 ezrelékes díj lépne életbe. Az új agrárkamara 2011 közepén állna fel, kiterjesztené tagságát az agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a vidékfejlesztés gazdasági szereplőire is. Cél, hogy az új törvény alapján átalakuló Magyar Vidékfejlesztési, Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara a jövőben igazi köztestületként működjön. A magyarok szeretnek kertészkedni, fát ültetni egy felmérés szerint minden harmadik magyar foglalkozik szabadidejében a kertjével, dísznövények vásárlására a jövedelméhez képest sokat költ. A magyar emberek a szabadidejükben - a barátokkal való találkozás után -legszívesebben a növényeik és kertjük ápolásával szeretnek foglalkozni. Évente dísznövényekre fejenként 7000 forintot költenek, így az európai élbolyban vannak ezen a területen. Átalakítja a tárca a hazai élelmiszerkönyvet a szakminisztérium átalakítja a Magyar Élelmiszerkönyvet, így a szabály- rendszerben megjelent az emelt szint fogalma. A fogalom tartalmát elsőként a mézre dolgozták ki, majd a lekvárokra és szörpökre, később a többi termékre. A múlt év vége óta már kaphatók olyan termékek, amelyek gyártói bízhatnak benne, hogy a megkülönböztetés erősíti a piaci pozícióikat. A változtatásra azért van szükség, mert a vevők igénylik, keresik a hazai, jó minőségű termékeket. Az élelmiszerkönyvben rögzítik azokat a feltételeket, melyeknek meg kell felelniük azoknak a termékeknek, melyekre ráírják, hogy emelt szintű az áru. Továbbiak a TEOLhu hírportálon
