Tolnai Népújság, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-28 / 72. szám
4 VADÁSZAT TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. MÁRCIUS 28., HÉTFŐ Talált pénz a gazdáknak a vadkár? vadásztársaságok Nagyobb a vadállomány által okozott kárigény, mint a bevétel Távol kell tartani a vadat a terménytől. Vadvédelmi kerítést állít a Szekszárd-Szálka Vadásztársaság Sötétvölgyben, mutatja Fazekas Péter vadőr Aranyérmes Tolna megyei dámbika trófea a FeHoVa-n Szép standok, érdekes programok várták a FeHoVa 2011. kiállításra látogatókat az elmúlt hétvégén Budapesten. A Kárpát-medence vadászainak és horgászainak nagyszabású találkozóján a legnagyobb látogatottságot a „Magyarok Ázsia vadászösvényem” elnevezésű trófea-bemutató, valamint a 2009-2010. évi vadászidény legszebb hazai vadásztrófeáit felvonultató kiállítás mondhatta magáénak. Az utóbbin, a Nadler-trófea bemutatón egy Tolna megyében, 2009-ben Tamásiban elejtett aranyérmes dámbika trófea - 4,30 kg-os, 196,47 IP pontszám - is szerepelt. Az elejtő vadász Fodor Tibor, a Hőgyészi Földtulajdonosi Közösség tagja. A legszebb trófeákról a Nimród Vadászújság kiadványt jelentetett meg. Fodor Tibor az elejtett dámszarvassal Sikeres az erdei szalonka figyelő program Az erdei szalonka Magyarországon és Európa számos országában egyaránt népszerű vadászható vonuló faj, az Európai Unió Madárvédelmi Irányelvének hatálya alá tartozik. Hazánk központi helyen található a madarak tavaszi és őszi vonulásának szempontjából, feltehetően több irányból érkező vonulási útvonalak keresztezik itt egymást. A magyarországi viszonyokról annak ellenére keveset tudunk, hogy a szalonka vonuló állományával kapcsolatos megfigyelések rendkívül hosszú múltra tekintenek vissza. Az ország területén átvonuló állomány felmérése céljából 2009-ben erdei szalonka monitoring program indult, melybe a Tolna megyei Vadászkamara is bekapcsolódott. A program első szakasza sikeresen lezárult, az adatok feldolgozás folyik. Nincsenek könnyű helyzetben á vadásztársaságok, a növekvő vadkárok, a magas terményárak miatt veszélybe kerülhet a működésük. F. Kováts Éva Mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk idén több Tolna megyei vadásztársaságnál is a tagoknak. Ha nem teszik meg ezt, nem vállalják a plusz kiadásokat, köny- nyen fizetésképtelenné válhatnak a társulások a több milliós vadkárigények miatt. Különösen azokra a vadászatra jogosult társaságokra érvényes ez a megállapítás, melyek területe erdőkkel tarkított.- A vadkárokat megszüntetni nem lehet, csak csökkenteni. A legfontosabb ez ügyben az együttműködés a földtulajdono■ A vetési időszak előtt egyeztetnek a gazdákkal. sokkal. Mi a gazdákkal egyeztetve mindent megteszünk a megelőzés érdekében - állítja Pálfi lános, a Szekszárd-Szálka Vadásztársaság elnöke. A társasághoz 4200 hektár terület tartozik, melynek 67 százaléka erdő. Amennyire szerencsés ez a nagyvad vadászatot tekintve, épp oly hátrányos a vadkár szempontjából. Az erdőből kijáró vadak ugyanis előszeretettel keresik fel a szántókat, tesznek kárt a vetésekben, túrják ki a vaddisznók az elvetett kukoricát, legelik le a szarvasok, őzek a zöldellő terményeket.- Próbáljuk megelőzni a károkat, még a vetési időszak előtt egyeztetünk a gazdákkal, hogy hová, mit vetnek. Abban is megállapodunk, hogy kinek mi a feladata, kit milyen kötelesség terhel a vadkárok megelőzése érdekében. Villanypásztorokat állítanak, bekerítik a vadkár sújtotta területeket, hang- és szagriasztást alkalmaznak, a vadőrök és a vadászok folyamatosan járőröznek, a vadkárelhárítás érdekében őrzik a vetést, elriasztják, kilövik a szántón megjelenő vadakat, jelentette ki Pálfi lános hozzátéve, valamennyi, a társaság területén gazdálkodó földtulajdonossal írásbeli megállapodást kötnek. Ebben pontosan rögzítik, hogy kinek mi a kötelessége a megelőzés érdekében. A kárelhárítás költségeit fele-fele részben próbálják megosztani. Például, ha a földtulajdonos veszi meg a vadvédelmi kerítés anyagát, akkor azt a vadásztársaság állítja fel. A szálkai vadásztársaság két vadőre folyamatosan járja a területet, naplójukba naponta beírják mit tapasztalnak, így utólag könnyebben tisztázható, hogy kit, milyen felelősség terhel. Ha úgy látják, hogy a földtulajdonosnak intézkednie kell, akkor rögtön értesítik, de visszafelé is igaz ez, a gazdák is szobiak nekik, ha a társaságnak kell lépnie a megelőzés érdekében. A vetéseket követően Szálkán a vadászok feladata az erdőben tartani a vadat. Ezt egyrészt etetéssel próbálják elérni - ami szintén jelentős költségekkel jár - másrészt azzal, hogy üyenkor az erdőben nem, csak a mező- gazdasági területeken lehet vadászni, hogy ne kifelé, hanem befelé hajtsák a vadat. Mindezek ellenére tetemes a vadkár - több mint 6 millió forintot fizettek ki 2010-ben - a társaság területén a gabonafélékben, a kukoricában, de a szőlőültetvényekben is, mivel hozzájuk tartozik a szekszárdi borvidék egy része is. Nincsenek jobb helyzetben azok a vadászatra jogosultak sem, ahol kevés az erdő. A Szentgyörgy Vadásztársaságnál - ahol 4500 hektáron folytatnak vadgazdálkodást, és aminek körülbelül csak 20 százaléka erdősített, természetvédelmi, árvédelmi terület - tavaly a vadkár értéke megközeh'tette a tízmillió forintot- A közgazdasági szemlélet elterjedése a mezőgazdaságban, a minél nagyobb árbevételre való törekvés és a természet más szereplőinek, nevezetesen a vadállomány életterének a leszűkítése a fő gond - állítja Kovács Endre, a Szentgyörgy Vadásztársaság gazdasági vezetője. Senki nincs figyelemmel a természeti környezetre. A bejelentett vadkárok összege egyre nő, a terményárak elszabadultak, nagyságrendekkel nagyobb a vadak által okozott kár, mint a társaság bevétele. A gazdák toleranciája csökkent, a vadkárt talált pénznek tartják, gyakran az agrotechnikai hibák miatt kiesett bevételüket próbálják meg kompenzálni vele. Mindennek a természet, a vadállomány látja a kárát Előbb-utóbb oda jutunk, mint Nyugat-Európa, eltűnik a nagyvad, mert megszűnik az élettere. A megoldás az lehetne, ha a földalapú támogatás mintájára természetmegóvás címén kaphatnának a gazdálkodók támogatást, véli Kovács Endre. Próbálnak megegyezésre jutni Ha mégsem sikerült elhárítani a mezőgazdasági kárt, akkor a vadásztársaságok megegyezésre törekednek a gazdákkal, próbálják elkerülni a bírósági utat A vadkár megosztás taglalásánál több tényezőt kell vizsgálni. így a szándékoltságot, hogy a gazdálkodó szándékosan vetett-e vadkárveszélyes területre olyan növényt, melyen nagy vadkár keletkezhet, emellett az értesítés, együttműködés hiányát is vizsgálhatják. Baj, ha nem egyezik a bevétel-kiadás oldal A vadásztársaságok bevétele az évente befizetett tagsági díjból - ami 50 ezer forinttól több százezer forint is lehet fejenként a társaságoktól flggő en -, a vadászatok, trófeás vadak kilövésének eladásából, valamint a vadhús értékesítéséből adódik. Kiadásaik között szerepel a vadőr(ök), a könyvelő fizetése, a vadetetés költségei, villanypásztorok, kerítések, magaslesek állítása, stb. Ehhez csatlakozik a vadállomány által bizonyítottan okozott károk megtérítése, ami ha túl magas, mint idén, akkor az a társaság kaszáját kiürítheti. Ilyenkor, ha el akarják kerülni a felszámolást, a tagoknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, a tagsági díjon felül plusz befizetésre kötelezhetik őket PROMÓCIÓ A vadgazdálkodás ökológiai egyensúlyt próbál teremteni össznemzeti érdek Államilag előírt, kötelező feladat, nem a vadfajok kiirtása, hanem a kordában tartása cél Hazánkban a vadgazdálkodás és ennek egy résztevékenysége kötelező feladat, mondja dr. Király István, a Tolna megyei Vadászkamara titkára. A kötelezettséget törvény írja elő: ‘„A vadászati jog: a vad, valamint élőhelyének védelmével, és a vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá a vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására, a hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásának gyűjtésére, továbbá az elhullott vad tetemének e törvény szerinti elsajátítására való kötelezettségek és jogosultságok összessége.” Látható tehát, hogy nem csak „élmény” oldala van a tevékenységnek, hanem fokozott szakmai és anyagi felelősséggel járó része is. Hogy mi teszi indokolttá a hazai kötelező jellegű vadgazdálkodási tevékenység végzését egy olyan porban és országban ahol a vadászat már nem az élelem beszerzésének egyetlen, vagy kiegészítő módja? Nos, az egyik legfőbb indok az, hogy hazánkban bizonyos országrészeket leszámítva - és itt is csak kis állománynagyságban - nem élnek olyan csúcsragadozók, amelyek a gím- és dámszarvas, vagy akár a vaddisznó állományát természetes módon szabályozni tudnák. így e fajok létszámának „kordában tartása” tulajdonképpen állami feladat. Ellenkező esetA vaddisznó is sok kárt csinál ben a nagyvadállomány olyan méretűre növekedhetne, hogy az erdő- és mezőgazdálkodást egyes térségekben ellehetetlenítené, valamint a természetvédelmi értékeket fokozottan veszélyeztetné. Ebből eredően a vadgazdálkodás szakszerű és tartamos végzése össznemzeti érdek. Természetesen a vadgazdálkodási tevékenység végzésekor nem a vadfajok kiirtása a cél, hanem annak az ökológiai egyensúlynak a megteremtése, amely lehetővé teszi a kiszámítható gazdálkodást. Ennek érdekében a tevékenység folytatása állami eüenőrzés alatt folyik, hatóságok jelenléte mellett, egy adott vadászterületen szigorú kontroll mellett. Ez azt jelenti, hogy csak hatóságilag jóváhagyott éves tervek alapján, az abban meghatározott mértékben kerülhet hasznosításra az adott terület vadállománya. Ennek megfelelően hazánk teljes területe vadászterüVadászvizsga tanfolyam vadászvizsgára és fegyverismereti vizsgára felkészítő tanfolyam és vizsga egy helyen, a megyében egyedül a Tolna Megyei Vadászszövetség szervezésében. Kezdés április hónapban. Információ: 06-30-239-4640 let, természetesen a jogszabályban foglalt kivételekkel: lakott terület, tanya, közút, stb. A 2010- es állapot szerint Magyarország területe 1369 vadászterületre tagolódik. Ebből Tolna megyében 64 található. A vadászok száma 55 000 fő (a teljes lakosság 0,5%- a), amely az uniós átlag alattinak mondható. A mediterrán régióban ez 2-3%, míg a skandináv országokban 3-5% közötti az arány. „ Ősi örökség ez, amit egyik emberörököl, a másik nem. Ősi harc ez, kutatási vágy, megfigyelés, tudásszomj, kalandkeresés, gyűjtési szenvedély, erdők, mezők, nádasok szeretete. ” (Fekete István) « 1 1