Tolnai Népújság, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-24 / 69. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK MEGYEI TŰKÖR Új ügyfélfogadási rend lesz a hivatalban dunaföldvár Megváltozik április elsejétől a polgár- mesteri hivatal ügyfélfoga­dási rendje. A jövőben hét­főn, szerdán és pénteken 8- tól délig, valamint szerdán 13-tól 17 óráig fogadják az ügyfeleket, míg az okmány­irodában mindezeken felül kedden délelőtt is lesz ügy- félfogadás 8 és 12 óra kö­zött. A polgármester és a jegyző szerda délelőttön­ként fogadja az ügyfele­ket. (vt) Szekszárdi sikerek a kadarka borversenyen SZEKSZÁRD, KISKŐRÖS A szekszárdi Halmosi-pincé- szet kadarkája kapta a leg­magasabb pontszámot a XVI. nemzetközi kadarka borversenyen. A kiskőrösi megmérettetésre 89 mintát küldtek be a termelők, 16- ot arany-, 35-öt ezüst-, 38-at bronzéremmel jutalmazott a zsűri. A szekszárdiak kö­zül aranyérmet nyert még az Eszterbauer- és a Mészá­ros-pince 2009-es kadarká­ja is. (mi) Feloldották a tilalmat az újszülöttosztályon szekszárd Ismét szabadon látogatható a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa Já­nos Kórházának újszülött­osztálya. Dr. Németh Csaba orvosigazgató tájékoztatója szerint a járványügyi hely­zet kedvező alakulása miatt tegnap oldották fel a koráb­ban elrendelt látogatási ti­lalmat. (hé) Totón bizonyítottak a cikói diákok cikó A víz világnapja alkal­mából az aktuális témával kapcsolatos totót töltöttek ki a Perczel Mór Általános Is­kola tanulói. A maximálisan megszerezhető pontszám 15 volt. Az első hely Dulf Lau­ráé lett. Másodikként Nagy Brigitta, Ötves Bianka, valamint Nagy Noémi zárta az iskolában megrendezett tudáspróbát, míg Balog Eve­lin a dobogó harmadik foká­ra állhatott fel. (hi) Továbbiak a TEOLhu hírportálon Húsvétra drágulhat a tojás ketreccsere Teljes a bizonytalanság, mi lesz jövő januártól A szekszárdi piacon még nyoma sincs annak, ami a hírekben már rendsze­resen szerepel: drasztiku­san drágul a tojás. A ter­melők azt mondják, az emelés indokolt lenne, de akkor a nyakukon marad­na a termék. <, Mauthner Ilona Egy tojásért 28 és 32 forint kö­zött kérnek a termelők a megye piacain. A 32 forintos olyan szép nagy, hogy alig fér bele a tartó­ba. Á jó idő beköszöntével a tyú­kok is összeszedték magukat, és folyamatosan produkálnak. Nem a piacokon várható elő­ször árdrágulás, hanem a boltok­ban, nagyobb üzletekben - állít­ják a szakemberek. Varga Sán­dor, a Magyar Agrárkamara munkatársa elmondta, hazánk­ban jelenleg 4 millió, piacra ter­melő, intenzív technológiával tar­tott tojótyúk van közel negyven gazdaságban. Közülük egyre töb­ben döntenek a váltás mellett, ez , leggyakrabban azt jelenti, hogy a tojótyúkokról húscsirkékre vál­tanak. A váltás oka, hogy jövő ja­nuártól csak olyan ketrecben le­het majd tyúkot tartani, amely megfelel a brüsszeli állatjóléti előírásoknak. Bár Brüsszelben dolgoznak a megoldáson, egyelő­re nincs döntés arról, hogy a ha­táridőt kitolnák. Az új tartás fel­tételei ugyanis jócskán drágíta: nák a tojástermelést, hiszen a ketreceket le kellene cserélni na­gyobbra, melyben nagyobb len­ne a mozgásterük a tyúkoknak, így viszont ugyanakkora telepen kevesebb lenne az állat. Varga Sándor szerint, ameny- nyiben hatályba lép a szabályo­zás az uniós országokban körül­belül 29 százalékos tojáshiány keletkezik, mert a szabálytala­nul (régi ketrecben) tartott tyú­kok tojásait nem lehet majd ér­tékesíteni. A hiány pedig várha­tóan azonnali áremelkedést okozhat. A szekszárdi piacon megkér­dezett termelők szerint a 30-35 forintos tojás még eladható. En­nél többet szerintük a vásárlók nem fizetnének érte. Pedig a ma­gas takarmányárak is indokol­nák az emelést, amit eddig nem mertek meglépni. Ugyanakkor húsvét előtt pár forinttal biztosan drágább lesz a tojás. Földi Péter, a Baromfitermék-tanács mező- gazdasági titkára elmondta, a falusi tojásfelhozatal a teljes ha­zai mennyiség 40 százalékát adja, de az arány fokozatosan csökken. A szakember hozzá­tette, a regisztrált tojástermelők száma 410, ebből igazán nagy cég 14 van, ahol esetenként százezer tyúknál többet tarta­nak, így az éves hozam itt eléri a 20 milliót is. Egy kívülálló nem igazán érti meg, hogy miért kerül a terme­lőnek sokba egy darab tojás. Föl­di Péter elmondta, a tojóhibrid ára 170 forint, mire felneveli a termelő, már 900 forintjába van. Ekkor kezd el csak tojni. A tyúk napi takarmányköltsége, ame­lyért cserébe egy tojást produ­kál, 10 forintba kerül. Ehhez jön hozzá a baromfitelepen az ener­giaköltség, villanyszámla, mun­kabér. Egy tojótyúk egyébként 57 héten keresztül termel, ha éves szinten eléri a 300 darabot, akkor már jól teljesített - mond­ta a szakember. A tojás mérete a takarmányozástól is függ, kez­detben kicsi, majd ahogy öreg­szik a tyúk, úgy nőnek a tojásai, de vékonyodik a héja. A tojás önköltségi ára mindent beleszámolva 19-20 forint, kö­rülbelül ennyit, vagy 1-2 forint­tal többet kap a termelő. Hogyan lesz akkor a 20 forintos tojásból 30-35? A csomagolás tojáson­ként 3 forint, de a felvásárló is keres rajta pár forintot, a keres­kedő pedig 30 százalékos ha­szon alatt nem is nyúl hozzá. Tolna megyében hat kisebb to­jótelep van, mindegyik bejelent­kezett, így a telepeket rendszere­sen ellenőrzik. Fehérjeforrás sok vitaminnal Egy átlagos tyúktojás 68 kaló­ria, vitamintartalma jelentős, hiszen gyakorlatilag az összes létfontosságú vitamin megtalál­ható benne: C-, A-, D-, E-, B-vita- minok, folsav, foszfor, vas, cink, kalcium, szelén, magnézi­um. A tojást elsőrendű fehérje­forrásként tartjuk számon, hi­szen a szervezet működéséhez szükséges esszenciális amino- savakat is tartalmazza. Egy to­jás a napi fehérjeszükségletünk 12 százalékát fedezi. Gabonaimport idején ha igaz Kosztolányi Dezső vélekedése, hogy a boldog­ság talán nem is más, mint a megszokott szenvedés hiá­nya, akkor most sokakat na­gyon könnyedén boldoggá lehetne tenni Magyarorszá­gon. Egy kis adósságel- engedéssel, egy kis béreme­léssel, egy stabilnak tűnő munkahellyel, de van, aki­ket már azzal is, ha biztos­nak láthatnák a mindennapi kenyeret a család asztalán. A helyzet bonyolult. Mert egyrészt nincs munka, más­részt az eddig nem dolgozó­kat nagy erővel igyekeznek a munka világa felé terelget­ni: a leszázalékoltakat, a képzetlen segélyezetteket. Mindeközben mókás törté­neteket lehet hallani a rok­kantról, aki naponta három­szor elájul, mégis megkísér­lik bevonni a rehabilitációs foglalkoztatásba, vagy a ki­sebbségi önkormányzati ve­zetőről, aki kijelentette, hogy „A munka nem képezi a cigány kultúra részét”. alapvető megélhetési, élel­mezési problémái vannak a lakosság egyharmadának. Pedig vitathatatlan, hogy ez a föld - még ha sok helyen talajvíz borítja is - vígan el tud tartani ennyi embert. S láss csodát: az ország, me­lyet valaha Európa éléskam­rájának hívtak, most gabo­naimportra kényszerül. Tisz­ta sor, hogy csak a termelés- sz'enezőssel és az elosztás­sal lehet gond. A talaj mene­dzseli a mag szárba szöké­sét, ugyanúgy, mint eddig. mégis vannak ezerszámra, akik szó szerint éheznek. Európa közepén, a 21. szá­zadban. A „Minden gyerek lakjon jól!” Alapítvány most programot indít az ország 47 leghátrányosabb helyze­tű kistérségében. Ugyanak­kor napirenden van a ham­burgeradó bevezetése. Mintha ott tartanánk, hogy bárki megengedhetné ma­gának az egészséges táplál­kozást... Király Csaba hangversenye nyitja a sort Megérkeztek a fehérek is gólyák Sok elpusztult a tavalyi esős, hűvös nyárelőn Határozatokat nem hoz, de ajánlásokat megfogalmaz szekszárd Király Csaba, Liszt­díjas orgonaművész hangverse­nye nyitja a Liszt Ferenc-emlék- évhez kapcsolódó koncertek so­rát a megyeszékhelyen. Felcsen­dül majd többek között a Magya­rok Istene, az Ave Maria (Arcadelt) és a „Kereszt ájtatos- ság” - öt részlet a Via Crucisból. De nem csak a zeneszerző művei lesznek hallhatók, Király Csaba egy nagyböjti népénekre mutat majd be improvizációt. A koncer­tet holnap, azaz pénteken rende­zik a belvárosi templomban 18.30-as kezdettel. A belépés díj­talan. A művész egyébként a Liszt Ferenc Társaság szekszár­di csoportjának jóvoltából láto­gat el megyénkbe. ■ H. E. Megérkeztek az első fehér gó­lyák is Afrikából. A fotónkon sze­replő, Belecskán lefényképezett madár a közelben lakók elmon­dása szerint szombaton foglalta el a fészkét.- A természetes menetrend szerint alakul a gólyák hazatéré­se - mondta Tóth István Zsolt, a Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület szekszár­di csoportjának elnöke. - A Kis- Balatonhoz már február végén megjöttek az első példányok, bő egy hete például Bonyhádon is van már gólya. Táplálékot már találnak ezek a madarak, hiszen a békák már aktívak. Nagyjából e hónap végéig pedig valameny- nyi gólya megérkezik. A szakember elmondta, hogy az elmúlt évben a nagyon csa­padékos és hűvös nyáreleji idő­szakban sok fióka fázott meg és pusztult el, így az állomány visz- szaesett. Megkérdeztük, hogy a gólya mennyire „hasznos” állat, hiszen például az egyik legfonto­sabb táplálékát a védett békafa­jok adják. Tóth István Zsolt em­lékeztetett arra, hogy ez a termé­szet rendje, az ember az, aki a természetes élőhelyek tönkreté­telével negatívan befolyásolja a folyamatokat. A fehér gólya egyébként fokozottan védett ál­lat, és nemcsak békákat eszik, hanem elfogyasztja például a szántóföldeken a pockokat, a ló- tetut és más rovarokat is. ■ S. K. Egy az elsők közül Belecskán szekszárd Megalakult tegnap a Tolna Megyei Államigazgatási Kollégium. A testülettel kapcso­latos tudnivalókat László-Varga Zsuzsanna, a megyei kormány- hivatal főigazgatója és dr. Baksa Csaba igazgató sajtótájékoztatón ismertette. A kollégium, mint a megyei kormányhivatal koordinációs fel­adatait elősegítő állandó fórum, elemzi és értékeli a kormányza­ti feladatok területi megvalósu­lását, egyezteti és értékeli az el­lenőrzések tapasztalatait, akár­csak a képzési, továbbképzési te­vékenységet. Ajánlásokat dolgoz ki a képzésre és továbbképzésre, véleményezi az államigazgatási területi szervek ügyvitel-, infor­matika- és szervezetfejlesztési döntéseinek tervezeteit. Nem utolsósorban figyelemmel kíséri és értékeli a területi társadalmi­gazdasági folyamatokat. A negy­ventagú szerveződésben hely il­leti meg a megyei kormányhiva­tal törzshivatalának és szakigaz­gatási szerveinek vezetőit, a kor­mányhivatal koordinációs és el­lenőrzési jogkörébe tartozó terü­leti államigazgatási szervek ve­zetőit, s mindazokat, akiket Tóth Ferenc kormánymegbízott - mint hivatalból kollégiumi elnök - meghív. Az évente legalább há­romszor ülésező grémium köte­lező erejű határozatokat nem hoz, ajánlásokat és véleménye­ket fogalmaz meg. ■ Sz. Á.

Next

/
Thumbnails
Contents